Back to top

A családi kisgazdaságokra és a fenntarthatóságra fókuszálnak az osztrákok

A kor nagy kihívásaira, illetve a kisméretű családi gazdaságok kiszámítható működésére egyaránt fókuszál a karácsony előtt bemutatott osztrák KAP stratégiai terv. Fontos üzenete, hogy a közpénzekből elsősorban közérdekű célokat szolgáló intézkedések támogathatók – számolt be róla az osztrák agrárhír-ügynökség, az AIZ.

Az európai uniós közös agrárpolitika reformjának részeként a 2023–2027 közötti időszakra stratégiai tervet kell írniuk a tagállamoknak, amelyben részletesen kifejtik, hogy milyen célokra fordítják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), illetve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott támogatásokat.

A terveket december végéig kellett benyújtaniuk az országoknak, és a tagállamok többsége ezt meg is tette.

Ahogy az osztrák AIZ beszámolt róla, náluk két és fél év intenzív tárgyalás után sikerült tavaly karácsony előtt bemutatni a stratégiai tervet, amellyel végül egyetért Elisabeth Köstinger agrárminiszter, Olga Voglauer és Georg Strasser zöldpárti és néppárt agrárszakértők, valamint Josef Moosbrugger agrárkamarai elnök.

Ahogy Josef Moosbrugger nyilatkozta is, komoly kihívás volt a legkülönfélébb prioritások mentén szerveződő álláspontokat összehozni, de végül minden fél elégedetten beszélt a tervről.

Ausztria évente 1,8 milliárd euró támogatást fordíthat majd mezőgazdaságra 2023–2027 között az uniós és a hazai keretet is beleszámolva; az egész tervezési időszakra vetítve 35 millió euróval lett több az uniós forrás, a többlet elsősorban vidékfejlesztési célokra fordítható írta az AIZ.

A kisebb üzemek arányosan több támogatást kapnak, ösztönzik a generációváltást és támogatják a fiatal gazdákat, általánosságban előtérbe kerül a mennyiségi helyett a minőségi szemlélet, illetve az az elv, hogy a közpénzekből lehetőleg közérdekű célokat támogassanak.

A teljes keret közel 40%-a olyan célokat szolgál majd, amelyek a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá teszik, egyebek között az agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevők támogatására, az ökológiai gazdálkodás arányának növelésére, vagy állatjóléti beruházásokra. Csak egy példa: olyan állattartó létesítmény építésére nem fog már támogatás járni, amely mindössze a jogszabályi minimumnak tesz eleget az állatjólét tekintetében – olvasható az AIZ közleményében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Juh- és bárányhús promóciós nap

A juh- és bárányhús, illetve a kecsketej és -sajt kétségkívül finom, ám drága prémiumtermék. Ennek ellenére, ha minden magyar évente két alkalommal enne juhhúst, nem kellene a termelőknek exportálni, mind elfogyna itthon. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet nem csak a kiskérődző ágazat érdekképviseletét látja el, hanem népszerűsíti is a termékeit, hogy növelje a hazai fogyasztást.

Áremelkedéstől az innovációig – Agrárakadémia az élelmiszergazdaságról

Az élelmiszergazdaság kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának harmadik állomásán. Itt az előadók az ágazat előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.

Északkeleten nem enyhül az aszály

A hét első felében három hullámban érték el hazánkat záporok, zivatarok, melyekből többfelé, de közel sem országszerte hullott több-kevesebb csapadék, azonban az aszály enyhítésére nem ilyen esőre vágytunk. Főként a déli, délnyugati országrészben többfelé okozott komoly károkat a zivatarokat kísérő viharos erejű szél és a nagyméretű jég.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

A magyar gazdák a hazai agrárium aranytartalékai

Három éve annak, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) országos közgyűlésének küldöttei újra találkozhattak egymással. Május 26-án a MATE gödöllői campusán ez most ismét megvalósulhatott, ahol a tisztségviselők a magyar gazdákat a hazai agrárium aranytartalékaként aposztrofálták, ugyanakkor a gazdákat tömörítő érdekvédelmi szervezet munkáját is dicsérték.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Megjelent a köztársasági elnök határozata az államtitkárok kinevezéséről

Nagy István, agrárminiszter a Facebookon jelentette be az államtitkárok kinevezését.

Kiemelt jelentőségű nemzetközi eseményt rendez a NAK

Budapesten – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében – tartja közgyűlését a Gazdálkodók Világszervezete (WFO – World Farmers’ Organization), 2022. június 7. és 10. között. A nagy jelentőségű eseményre a világ minden tájáról érkeznek tagok, azon a szervezet új elnökét is megválasztják.