Back to top

Karácsonyfából jó minőségű komposzt

Újév első napján elengedtük az óévet, vízkeresztkor pedig lebontottuk a karácsonyfákat. Ha babonások vagyunk, se előbb, se később, a népi hit ugyanis úgy tartja, ha korábban válunk meg tőle, szerencsétlenséget hoz, ha viszont január 6. éjjelén még teljes díszében pompázik, akkor egész évben úgy kell maradnia.

Akár előbbi, akár utóbbi, esetleg köztes megoldást választunk, a fenntarthatósági elveket szem előtt tartva gondolkodni ma már alap. Dr. Aleksza László egyetemi docenst, a MATE Környezettudományi Intézetének munkatársát a kidobott fák lehetséges hasznosításáról kérdeztük.

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Hányféle módon hasznosítható a kidobott fenyőfa?

A hulladékká váló karácsonyfák hasznosításánál ugyanazokat a szempontokat és hierarchiákat kell figyelembe venni, mint más hulladékoknál.

Mindenekelőtt elkülönítetten kell begyűjtenünk a hulladék fenyőfákat, ami viszonylag egyszerű, de mindenkinek tudnia kell, hogy hasznosítani csak abban az esetben tudjuk, ha a karácsonyfadíszeket teljeskörűen eltávolítottuk róluk.

Ebben az esetben kerülhet sor a legjobb megoldásra, az anyagában történő hasznosításra, amely ennél a hulladéknál a komposztálás. Ennél rosszabb megoldás, ha a fenyőfákat energetikailag hasznosítjuk, elégetjük, ami jelenleg például a fővárosi gyakorlat, bár fontos hangsúlyozni, hogy ez még mindig sokkal kedvezőbb, mintha a fenyőfák hulladéklerakóba kerülnek, hiszen akkor elveszítjük a fenyőfákban rejlő anyag és energiaforrást is.

Mi történik Önöknél a hulladékká vált fenyőfákkal? Hogyan történik az újrafeldolgozásuk? Milyen fázisokból áll a folyamat?

A Profikomp Környezettechnika ZRt., ahol a MATE Környezettudományi Egyetem Külső Hulladékgazdálkodási Tanszéke is működik, rendelkezik a fenyőfák komposztálással történő hasznosítására alkalmas engedélyezett telephellyel, gépekkel, technológiákkal.

A fenyőfák hasznosításának első lépése a beérkező hulladék tisztaságának megállapítása, hiszen jó minőségű komposztot csak tiszta alapanyagból tudunk előállítani.

Amennyiben idegenanyagoktól (jelen esetben elsősorban karácsonyfadíszektől) mentes a fenyőfa-hulladék, akkor megkezdődik az aprítás, amivel megnöveljük a biológiai bomlás felületét. Aprítás után összekeverjük egyéb hulladékokkal (konyhai és zöldhulladékokkal), beállítjuk a megfelelő nedvességtartalmat, C/N arányt és szerkezetességet, hogy rövid idő alatt jó minőségű komposztot állítsunk elő. A komposztálás folyamata szemipermeábilis membrántakaróval takart, levegőztetett, szabályozott technológiával történik a telephelyünkön.

Mi történik a komposztált, illetve egyéb módon feldolgozott karácsonyfával, miután kikerül a feldolgozó telepről?

Miután a komposztálás folyamata befejeződött, a sötét színű, biológiailag stabil, erdei talajra emlékeztető illatú komposztot lerostáljuk, és a megfelelő minőségbiztosítás után történik meg a szántóföldi vagy kertészeti felhasználása. A fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok mellett professzionális növényteszteket is elvégzünk a fitotronunkban, amely garantálja, hogy a későbbi felhasználás során a komposztunk növényi növekedésre gyakorolt hatása kedvező lesz.

Érdemes-e otthon, a házikerti komposztálóba helyeznünk a fenyőfát?

Bár a legjobb minden esetben az, ha a képződő hulladékokat a keletkezés helyéhez legközelebb hasznosítjuk, a fenyőfák esetében, amennyiben rendelkezésre áll a településen komposztáló telep, akkor javasolt elszállíttatni.

A fenyőfa hulladékok ugyanis elsősorban magas gyantatartalmuk és a tűlevelek alacsony pH-ja miatt viszonylag nehezen komposztálhatóak,

de az ipari, professzionális telepeken, egyéb hulladékokkal keverve és szabályozott körülmények között ezekből a hulladékokból is jó minőségű komposztot tudunk előállítani.

Forrás: 
MATE közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Képalkotó eljárással felfedhető a rejtett kártétel is

A gyümölcsök mellett a paradicsomot is előszeretettel szívogatja a Kelet-Ázsiából hazánkba bekerült ázsiai márványospoloska. A korai károsítás hatására megjelenő foltok meghiúsíthatják a bogyók értékesítését. A szedés környéki szívogatás tünete általában rejtve marad, ám nagyban ronthatja a termés eltarthatóságát. Kísérleteink szerint azonban a rejtett károsítás is kimutatható komputertomográfiás vizsgálattal.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Február 6-ig lehet jelentkezni a MATE gyümölcs- és zöldségfeldolgozó képzésére

Naprakész piaci ismeretekkel indít gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakirányú továbbképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa 2023. márciusában. A megújult tananyag egyedülálló módon foglalja össze az ágazatban szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a nyersanyagoktól a feldolgozás-technológiákon át egészen a kereskedelemig.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

Februárban indul az ország első agrárdiplomáciai menedzser képzése

A nemzetközi agrárkereskedelmi együttműködések sikeréhez és további fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai képviselet. Ennek támogatása érdekében indít agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzést 2023 februárjában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Agrárminisztériummal együttműködve.

Kezdjünk valamit az esővel

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal.

A Fruit Logistica várható újdonságai

A zöldség-gyümölcs ágazat egyik legnagyobb kiállítása a berlini Fruit Logistica, idén február 8–10-én 112 ezer négyzetméteren csaknem 2000 kiállítóval várja a látogatókat. Honlapján már tanulmányozhatók a bemutatni tervezett új fajták, csomagolóanyagok, szedést, tárolást vagy osztályozást segítő eszközök, amelyeket a világon vagy Európában ott láthatnak először a látogatók.

Komposztálható jelölőcímkék

Nem kell többé nélkülözniük a cím­kézés előnyeit azoknak a termelőknek sem, akik fontos szempontnak tartják a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot.