Back to top

Karácsonyfából jó minőségű komposzt

Újév első napján elengedtük az óévet, vízkeresztkor pedig lebontottuk a karácsonyfákat. Ha babonások vagyunk, se előbb, se később, a népi hit ugyanis úgy tartja, ha korábban válunk meg tőle, szerencsétlenséget hoz, ha viszont január 6. éjjelén még teljes díszében pompázik, akkor egész évben úgy kell maradnia.

Akár előbbi, akár utóbbi, esetleg köztes megoldást választunk, a fenntarthatósági elveket szem előtt tartva gondolkodni ma már alap. Dr. Aleksza László egyetemi docenst, a MATE Környezettudományi Intézetének munkatársát a kidobott fák lehetséges hasznosításáról kérdeztük.

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Hányféle módon hasznosítható a kidobott fenyőfa?

A hulladékká váló karácsonyfák hasznosításánál ugyanazokat a szempontokat és hierarchiákat kell figyelembe venni, mint más hulladékoknál.

Mindenekelőtt elkülönítetten kell begyűjtenünk a hulladék fenyőfákat, ami viszonylag egyszerű, de mindenkinek tudnia kell, hogy hasznosítani csak abban az esetben tudjuk, ha a karácsonyfadíszeket teljeskörűen eltávolítottuk róluk.

Ebben az esetben kerülhet sor a legjobb megoldásra, az anyagában történő hasznosításra, amely ennél a hulladéknál a komposztálás. Ennél rosszabb megoldás, ha a fenyőfákat energetikailag hasznosítjuk, elégetjük, ami jelenleg például a fővárosi gyakorlat, bár fontos hangsúlyozni, hogy ez még mindig sokkal kedvezőbb, mintha a fenyőfák hulladéklerakóba kerülnek, hiszen akkor elveszítjük a fenyőfákban rejlő anyag és energiaforrást is.

Mi történik Önöknél a hulladékká vált fenyőfákkal? Hogyan történik az újrafeldolgozásuk? Milyen fázisokból áll a folyamat?

A Profikomp Környezettechnika ZRt., ahol a MATE Környezettudományi Egyetem Külső Hulladékgazdálkodási Tanszéke is működik, rendelkezik a fenyőfák komposztálással történő hasznosítására alkalmas engedélyezett telephellyel, gépekkel, technológiákkal.

A fenyőfák hasznosításának első lépése a beérkező hulladék tisztaságának megállapítása, hiszen jó minőségű komposztot csak tiszta alapanyagból tudunk előállítani.

Amennyiben idegenanyagoktól (jelen esetben elsősorban karácsonyfadíszektől) mentes a fenyőfa-hulladék, akkor megkezdődik az aprítás, amivel megnöveljük a biológiai bomlás felületét. Aprítás után összekeverjük egyéb hulladékokkal (konyhai és zöldhulladékokkal), beállítjuk a megfelelő nedvességtartalmat, C/N arányt és szerkezetességet, hogy rövid idő alatt jó minőségű komposztot állítsunk elő. A komposztálás folyamata szemipermeábilis membrántakaróval takart, levegőztetett, szabályozott technológiával történik a telephelyünkön.

Mi történik a komposztált, illetve egyéb módon feldolgozott karácsonyfával, miután kikerül a feldolgozó telepről?

Miután a komposztálás folyamata befejeződött, a sötét színű, biológiailag stabil, erdei talajra emlékeztető illatú komposztot lerostáljuk, és a megfelelő minőségbiztosítás után történik meg a szántóföldi vagy kertészeti felhasználása. A fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok mellett professzionális növényteszteket is elvégzünk a fitotronunkban, amely garantálja, hogy a későbbi felhasználás során a komposztunk növényi növekedésre gyakorolt hatása kedvező lesz.

Érdemes-e otthon, a házikerti komposztálóba helyeznünk a fenyőfát?

Bár a legjobb minden esetben az, ha a képződő hulladékokat a keletkezés helyéhez legközelebb hasznosítjuk, a fenyőfák esetében, amennyiben rendelkezésre áll a településen komposztáló telep, akkor javasolt elszállíttatni.

A fenyőfa hulladékok ugyanis elsősorban magas gyantatartalmuk és a tűlevelek alacsony pH-ja miatt viszonylag nehezen komposztálhatóak,

de az ipari, professzionális telepeken, egyéb hulladékokkal keverve és szabályozott körülmények között ezekből a hulladékokból is jó minőségű komposztot tudunk előállítani.

Forrás: 
MATE közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Fenntartható mandulatermesztés

A hosszú távú és fenntartható mandulatermelés érdekében a Veracruz Almonds portugál vállalkozás intelligens mezőgazdasági eszközöket vásárolt. Különös figyelmet fordítanak a nyomon követhetőségre, a körforgásos gazdaságra való átállásra és a karbonlábnyom csökkentésére.

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

Közel ötvenezer facsemetével újabb Újszülöttek erdeje jött létre Baranyában

A tavaly megkezdett hagyományt folytatva a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. idén is létrehozott egy Újszülöttek erdejét. A közel öthektárnyi új erdőterület Szigetvár városhatárában, az Almás-patak mentén formálódik.

350 tonna illegális szemetet gyűjtöttek össze a közutak mellől

A Föld napja alkalmából és a TeSzedd kampányhoz kapcsolódva országszerte 367 helyszínen több ezer közutas munkavállaló 350 tonna szemetet gyűjtött össze a társaság kezelésében lévő utak és pihenőhelyek környezetében április 22-én és május 4-én - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel.

Láncfűrészek és sportfejszék - szezonkezdet a fakitermelési versenysportban

Megkezdődött az idei versenyszezon az ország legjobb sportvágói számára. A fakitermelő szakma népszerűsítése is célja ennek a nem mindennapi extrém sportnak.

A következő fajtaváltást valószínűleg a klímaváltozás fogja meghatározni

„A borászattal csak teljes odaadással, szenvedéllyel érdemes foglalkozni. Ha ez szüretkor napi tizennyolc óra munkát jelent, akkor annyit. Augusztustól októberig ki lehet bírni.”