0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 6.

Antilopok terjeszthetik a majomhimlőt

A bóbitásantilop-féléket Afrika több pontján vadásszák és fogyasztják az emberek. A kutatók azonban bizonyítékot találtak rá, hogy a patások a majomhimlő hordozói lehetnek.

Közép- és Nyugat-Afrika piacain többféle ún. bozóthúst találni. Ezt a gyűjtőnevet használják minden, vadonban levadászott állattól származó húsra, és lehet közte az antilopoktól kezdve a majomféléken át gyakorlatilag bármi. Évente több tízezer állatot ölnek le az erdős, bozótos területeken, hogy húsukat aztán emberi fogyasztásra árulják. Köztük igen gyakran fordulnak elő a kistermetű antilopfélék, a bóbitás antilopok is.

A kutatók igyekeznek feltérképezni a majomhimlő útját Afrikában. Ez a betegség gyakran állatokról terjed emberekre, és súlyos tüneteket okoz. Évente több száz halálesetért felel. A ResearchSquare nevű preprint szerveren megjelent tanulmányt idézte a Science, melyből kiderült, hogy a tudósok két majomhimlővel fertőzött bóbitás antilopot találtak, és egy harmadikat egy másféle himlővírussal. Ez alapján úgy gondolják, hogy

a 2017-ben Nyugat-Afrikából indult majomhimlőjárvány azzal kezdődhetett, hogy az ottani csimpánzok egy fertőzött antilopot fogyasztottak el.
bóbitás antilop
Bóbitás antilop – illusztráció
Fotó: Pixabay

A felfedezés azt sugallja, hogy ez az apró párosujjú patás faj jóval nagyobb szerepet játszik a vírus terjesztésében, mint eddig gondolták, mutatott rá Anne Rimoin a Kaliforniai Egyetem járványügyi szakértője és majomhimlő kutatója, aki nem vett részt a tanulmányban.

A majomhimlő egy súlyos, olykor halálos betegség, amely Közép- és Nyugat-Afrika egyes részein fordul elő. Az első emberi esetet 1970-ben jegyezték fel a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén.

A járványkitörések egyre gyakoribbá váltak, részben azért, mert a himlő elleni rutinszerű védőoltás – amely az majomhimlő ellen is védelmet nyújtott – az 1980-as években megszűnt, miután a himlőt felszámolták.

2022 tavaszán aztán a majomhimlő kijutott Afrikából, és többfelé kezdett terjedni. Főként meleg férfiakat és szexuális hálózataik más tagjait érintette akkor. 2024 végén a vírus egy második változata is globálisan terjedni kezdett.

Majmokban azonosították – de nem biztos, hogy ők a forrás

Az majomhimlőt okozó vírust először 1958-ban azonosították laboratóriumi majmokban Koppenhága városában, Dániában, ezért a kutatók „majomhimlőnek” nevezték el. (A betegséget 2022-ben átnevezték az érintettek megbélyegzésének elkerülése érdekében, de a vírus továbbra is a majomhimlő vírusaként, vagy MPXV-ként ismert.) A természetben úgy tűnik, hogy a rágcsálók a vírus leggyakoribb hordozói. Nem teljesen világos, hogyan jut át az emberre.

csimpánz viselkedés
Illusztráció
Fotó: Angela, Pixabay
Forrás: Science

Magazin ajánló: