Back to top

Tárolási betegségek hagymán

A hagyma sikeres tárolásához feltétlenül ismerni kell a fajtákat. A tárolhatóság szoros összefüggésben van a fajták szárazanyag- és szénhidrát-tartalmával, a csípősséggel, a buroklevelek számával, valamint azok minőségével. A fajták többsége közepesen (márciusig) tárolható. A vöröshagyma akkor alkalmas tárolásra, ha a nyaka zárt és a takarólevelek szárazak.

A nem szakszerű tárolás során több betegség megjelenhet, a kórokozók többsége azonban már a szántóföldön megtámadja a hagymát. A tárolási betegségek ellen is a megelőzés a legjobb védekezés.

A helyes betakarítási idő kiválasztása nagy hatással van a tárolhatóság hosszára. A fejeket akkor emeljük ki a földből, amikor a növények nagy részének megdőlt a lombja. A korai felszedés terméskieséssel jár, és nagyobb az éretlen, nem zárt szárrészű, „nyakas”, ezáltal kevésbé tárolható hagymák aránya.

A kései betakarításkor pedig számolni kell a visszagyökeresedéssel, a buroklevelek repedésével, valamint a korai kihajtással a tárolás során.

A felszedés után a rendre rakott hagymát 7-10 napig utóérleljük. Ennek során a gyökér és a lomblevelek leszáradnak, és a buroklevél is szárazzá válik. A megfelelő tárolás feltétele az alacsony hőmérséklet, a csekély relatív páratartalom és a folyamatos légcsere, amely megakadályozza a páralecsapódást. A hagyma tárolására a 0 °C-os hőmérséklet és a 65-70%-os relatív páratartalom a legkedvezőbb. A tárolási hőmérséklet alsó határa a mínusz 3 °C, eddig a hőmérsékleti küszöbig nem károsodik a hagyma. Alacsonyabb hőmérsékleten azonban jelentős fagykárral kell számolnunk.

A botrítiszes betegség során a hagyma rothad, de nem bűzös
A botrítiszes betegség során a hagyma rothad, de nem bűzös
Fotó: Dr. Karacs-Végh Anita

A hagyma tárolási betegségei közül az ervíniás lágyrothadás kórokozója az Erwinia carotovora subsp. carotovora. A baktériumfaj gazdanövényköre széles. Fertőzésekor a hagymán a nyaki részről kiinduló lágy, bűzös rothadás figyelhető meg, amely fokozatosan átterjed a pikkelylevelekre. A hagyma megpuhul.

A kórokozó a hagymával kerül be a termőhelyről a tárolóba, ám 10 °C alatt a jelenlétének gyakorlatilag nincs jelentősége. Az annál magasabb hőmérsékleten kezdi megfertőzni a hagymákat.

A baktérium a hagyma szöveteiben rendkívül gyorsan terjed, és 2-4 hét alatt a teljes rothadását okozza.

A hagyma pszeudomonászos rothadását a Pseudomonas alliicola baktériumfaj okozza. Esős, nedves időjárás esetén fertőzi a növényállományt, majd főleg tárolt hagymán alakul ki a tünete. A hagyma nyaki része bűzös rothadásnak indul, majd a rothadás lefelé terjed a hagymafejben. A leghatásosabb védekezés a megelőzés, csak ép, egészséges hagymát tároljunk. A tárolóhelyiségeket fertőtlenítsük, a tárolás során pedig rendszeresen szellőztessünk.

Szabadföldön és tárolóban, dughagymán, étkezési és anyahagymán egyaránt előfordulhat a hagyma fuzáriumos rothadása, melynek kórokozója a Fusa­rium oxysporum f. sp. cepae gombafaj. A fehér húsú hagymafajták fogékonyabbak a betegségre. A kórokozó talajlakó gomba, a talajban lévő növénymaradványokon több évig fennmarad. Fertőzési forrás lehet a vetőmag, valamint a fertőzött dughagyma is. A fertőzött mag gyakran elpusztul, nem kel ki.

A beteg palánták a gyökérnyaknál befűződnek, kidőlnek.

Szabadföldön, nyáron az érésközeli állapotban fertőzi a kórokozó a hagyma gyökereit, az ép külső burokleveleken át nem tud bejutni. A magas hőmérsékletű, nedves talaj kedvez a fertőzésnek. Szabadföldről a tárolóba a beteg hagymákkal kerül, majd kedvezőtlen tárolási körülményeken továbbterjed. A beteg hagymák mumifikálódnak. A védekezés alapja a vetésforgó betartása, és a vetőmagcsávázás.

A minél kisebb veszteség érdekében

A hagymát száraz, csapadékmentes időszakban szedjük fel, és csak akkor, ha a növekedése már befejeződött és a lombja leszáradt. Felszedés után a hagymafejeket száraz, csapadéktól védett területen terítsük szét. A szárítás után következik a hagymák növényi maradványoktól és talajtól való megtisztítása, majd a tárolásra alkalmatlan darabok kiválogatása, eltávolítása.

A tárolóban minél hűvösebb legyen, mivel a tárolási betegségek elsősorban az alacsony hőmérséklettel és az alacsony páratartalommal szoríthatók vissza. A hőmérsékletet rendszeresen ellenőrizzük, szükség szerint szellőztessünk! Ne feledkezzünk meg a tárolt hagymák időnkénti ellenőrzéséről sem, és a károsodott, bármilyen tüneteket mutató fejeket távolítsuk el.

A botrítiszes rothadás (kórokozója vöröshagymán a Botrytis aclada, póréhagymán a Botrytis porri) esetén a hagymafélék vizenyősen rothadnak, a sebzések kedveznek a kórokozóknak. A burokleveleket lehántva vagy a hagymafejet kettévágva megfigyelhetjük, hogy a húsos levelek szürkésbarnák, enyhén vizenyősek, de nem bűzösek. A hagymákat magas hőmérsékleten tárolva a buroklevelek alatt dús, szürkésbarna gyep, alacsony hőmérsékleten viszont szürkésfehér bevonat jelenik meg. Végül a hagymafej elrothad, mumifikálódik.

Fertőzési forrás lehet a talaj, a vetőmag, a fertőzött hagymafej és a növénymaradványok.

A fertőzött magból beteg szikleveles növény fejlődik, a sziklevelek felületén kialakul a konídiumtartó gyep, a szürke penészgyep. A kórokozónak kedvez az alacsonyabb hőmérséklet (15-20 °C) és a nedves időjárás. Fontos a megelőzés, a sebzések kerülése, a 3-4 éves vetésforgó betartása, egészséges szaporítóanyag használata, csávázás. Kémiai védekezésre felszívódó szerek használhatók. A fertőzés szabadföldön következik be, de később a tárolás során továbbterjedhet. A tárolóban fontos a szellőztetés megoldása.

Alacsony hőmérsékleten nem jelenik meg a hagyma aszpergilluszos betegsége, de fontos a megelőzés is: sérült hagymák ne kerüljenek a tárolóba
Alacsony hőmérsékleten nem jelenik meg a hagyma aszpergilluszos betegsége, de fontos a megelőzés is: sérült hagymák ne kerüljenek a tárolóba
A hagyma aszpergilluszos betegségét az Aspergillus niger okozza. A hagyma külső száraz buroklevele alatt sorokba rendeződve vagy elszórtan apró, fekete konídiumtartó-csoportok láthatók, amelyek a felületről letörölhetők. A gomba sebzéseken, vagy a gyökereken vagy a szárítónyakon keresztül jut be a hagymába.

A kórokozó az elhalt növényrészeken rendkívül hosszú ideig életképes, sőt szaporodni is tud rajtuk.

Konídiumai a felszedéskor kerülnek a hagymára. A kórokozó hőmérsékleti igénye rendkívül magas. A szabadföldről a tárolóba kerülve a magas hőmérséklet hatására elszaporodik a nyirkos felületű hagymákon. A megelőzéshez fontos a gondos betakarítás és tárolás. Sérült, repedt hagymák ne kerüljenek be a tárolóba.

Dr. Karacs-Végh Anita

MATE Növényvédelmi Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kisüstiben oldott hatóanyagok

A gyógynövények és az alkohol kapcsolata nem új keletű. Patkós József kisüsti pálinkából készült gyógynövényes likőrjei azonban eltérnek a kereskedelmi forgalomban kapható hasonló termékektől, mivel többségük nem gyógynövény-keveréket, hanem csak egy-egy fajt tartalmaz.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.