Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke a műtrágyaár-robbanás hátteréről beszélt. Az ismert okok mellett az is közrejátszott benne, hogy most az első negyedévben akarták beszerezni az éves mennyiség 35-40%-át, ami még inkább a földgáz árához köti a nitrogénműtrágya árát.
A magas energiaköltségek miatt ráadásul több gyár is leállította a termelését, illetve sokfelé korlátozzák az ipai üzemek földgáz használatát, elsősorban a lakossági igényeket szolgálják ki.
Az európai zöld megállapodás is befolyásolja a műtrágya-használatot, erről Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője tájékoztatta a hallgatóságot. Elöljáróban leszögezte, hogy ez az Európai Bizottság politikai programja, aminek a célja, hogy az unió 2050-re klímasemlegessé váljon. Ennek a mezőgazdaságra lebontott programja azt tartalmazza, hogy a növényvédőszer-használatot 50, a műtrágyahasználatot 20%-kal kell csökkenteni 2030-ra, továbbá az ökológiai gazdálkodású területek arányát 25%-ra kell emelni. Egyik követelményt sem olyan egyszerű teljesíteni, a biogazdálkodásra áttérésnek szigorú feltételei vannak és gazdasági kérdés is, hogy megéri-e az átállás.
Magyarországon a nitrogénmérleg 2007-2014 között azt mutatta, hogy
a mezőgazdaságban felhasznált nitrogén 60%-a volt műtrágya, 23%-a szerves trágya, 17% pedig biológiai folyamatokból és nitrogénkötő növényektől eredt,
mondta Allacherné Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója. Napjainkban a szerves trágya használatának legnagyobb problémája az állatlétszám, és a szerves trágya kijuttatása sem egyszerű. Az 1990-es években kezdtek különböző fermentált szerves trágyát forgalmazni pelletált vagy granulátum formában. Akkoriban a hobbikertészeknek szánták ezeket a termékeket, ma már profi termesztők is használják, és nem csak a biogazdaságokban. Ezek nitrogéntartalma 3-10% körül mozog az alapanyagtól függően, de vannak különböző NPK-arányra beállított termékek is. Az állattartásnak nemcsak a táplálkozásunkban van nagy jelentősége, hanem a környezetvédelemben is, például a gyepek fennmaradásában. Ugyanakkor ezek az állatok hatalmas mennyiségű takarmányt fogyasztanak, aminek nagy része valamilyen gabona.
ami kedvező változás lenne.
A talajvizsgálat nem alkalmas annak a kimutatására, hogy összesen mennyi tápanyag van benne, mondta Juhos Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem adjunktusa. A szükségesnél nagyságrendekkel több ásványi tápelemből a talaj komplex táplálékhálója mobilizálja a tápanyagokat. Ebben a táplálékhálóban gombák, baktériumok, férgek és ízeltlábúak vesznek részt, a jóllétükhöz pedig a talajművelés átalakítására, vetésváltásra van szükség. A talajbaktériumok közrejátszanak a szerves anyagok lebontásában, a légköri nitrogén megkötésében, végső soron fölvehetővé teszik a tápanyagokat a növények számára.
A Nébih és a talajbaktérium-gyártók hat éve folytatnak közös kísérletet a baktériumkészítmények hatásának számszerűsítésére.
A kisparcellás kísérletben árpa, búza, kukorica, repce és szója terméshozamát mérték a különböző talajbaktérium-készítmények hatására és hat év átlagában 10-24% terméstöbbletet regisztráltak.
Ezt azonban üzemi körülmények közt nem lehet elvárni, figyelmeztetett Jordán László. Tovább kell folytatni a kísérleteket és érdemes lenne mérni a minőségre gyakorolt hatást is.
A műtrágyázással ellustítjuk a mikrobákat, állította Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője. Ha sok nitrogént adunk a szójának, nem alakulnak ki rajta a gyökérgümők, pedig a természetes nitrogénforrásoknak nagy jelentőségük van a növénytermesztésben, és a jelenlegi műtrágyakrízis ráirányította a gazdálkodók figyelmét erre a területre. Hazai felmérések szerint a kívánatos mikrobaszámnak csak a töredéke van jelenleg a talajainkban az intenzív mezőgazdasági területeken. Ahhoz, hogy visszaállítsuk az egészséges talajéletet érdemes baktériumokkal beoltani a talajokat, annál is inkább, mert a segítségükkel rengeteg tápanyagot lehet spórolni.
Ennyi tápanyag értéke jóval meghaladja a 100 ezer forintot, ha műtrágyaként kell pótolni. A lebontó baktériumok segítségével viszont könnyen fölvehető formában visszakerül a talajba.
Nitrogént és más tápelemeket szerves anyagokból tudnak elérhetővé tenni a talajbaktériumok, ezért
nagyon fontos, hogy kellő mennyiségben legyen szerves anyag a talajban, és ezért kell óvatosan bánni a gombaölő szerekkel is,
hangsúlyozta Szépkuthy Katalin. Egy tonna szerves anyagból 50 kilogramm nitrogén válik fölvehetővé a növények számára egy év alatt, tehát körülbelül 3%-os humusztartalmú talajban van annyi természetes nitrogén, ami lehetővé teszi a gazdaságos növénytermesztést. Ezért a talajt kell táplálni elsősorban, és ügyelni arra, hogy mindig takarja valami, és ezért érdemes zöldtrágyanövényeket termeszteni.
figyelmeztetett Juhos Katalin. Ma már megvannak az eszközeink arra, hogy felmérjük a talajállapotot és megtegyük a szükséges intézkedéseket.
