Back to top

Nagyragadozók hazánkban: meg kell tanulni együtt élni velük

Többéves program, egyetemi előadás, tájékoztatás - mind azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsék egymást az érdekcsoportok. Egyre gyakrabban bukkannak fel Magyarországon nagyragadozók. Vadásznak, gazdálkodónak, természetvédőnek együtt kell megtalálni az arany középutat.

Változik a vadállomány Magyarországon, rejtőzködő nagyragadozók, hiúzok, farkasok, medvék jelentek meg például az Északi-középhegységben, médiafelhajtással kísért riadalmat okozva az emberek között. Erről is szó volt azon az előadáson, amelyet Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán tartottak a Tények és tévhitek című sorozat részeként. Az eseményeket a Tudományos Diákköri Tanács szervezi, ezúttal a  WWF (World Wide Fund for Nature) Nagyragadozók programvezetője, Dr. Patkó László volt a meghívott vendég. 

Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője.
Dr. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője.
Fotó: SZTE MGK

Amint arról a kar a honlapján beszámolt: a programvezető szavai szerint a nagyragadozók jelenléte egy-egy területen fontos indikátor a fajfókuszú vizsgálatokhoz. Ha jelen vannak valahol, akkor az alattuk lévő tropikus szintek is rendben vannak az adott területen, ha elvándorolnak, újabb territóriumot keresve, akkor ott épül fel a megfelelő tápláléklánc. A nemzeti parkok, vadgazdálkodók és a NAIK munkatársai valid vizsgálatokat tudnak végezni. Szőr, ürülék, vizelet, vagy nyálmintát gyűjtenek, majd laboratóriumban DNS-elemzésnek vetik alá.

Így pontosan megkülönböztethető a nagyragadozók vélt és valós jelenléte közti különbség egy-egy területen. Sokszor nem a farkasok felelősek a haszonállatok elpusztításáért, hanem például a kóbor kutyák.

A  nagyragadozókat az ember jelenléte kevésbé befolyásolja, egy farkas akár 1000-1100 kilométert is tud vándorolni, ha korábbi vadászterületén a falkák száma megnőtt, és kevesebb lett az élelem. Konfliktus főleg akkor jelentkezik, ha a nagyvad ugyanott vadászik, ahol mi, vagy ha a haszonállatainkat megeszi. Dr. Patkó László szerint fontos, hogy az emberek párbeszédet kezdjenek egymással, de ne kezeljék negatívumként a konfliktusokat, inkább a megoldást keressék, így végül természetvédelmi sikereket érjenek el. A jelenleg érvényes magyarországi jogi szabályozás szerint az állam nem fizet kártérítést a nagyragadozók okozta kárért, viszont a nemzeti park igazgatóságok támogatást nyújthatnak a védekezésben, a WWF Magyarország pedig az érdekelt felek közös asztalhoz ültetésével, konferenciákkal, szakmai kiadványokkal segítheti a nagyragadozókkal való együttélést. Az Északi-középhegység gazdálkodóinak minden esetre jobb lesz készülniük a nagyragadozók elleni védekezésre villanypászotorokkal vagy akár a Kuvasz-Őr Programmal.

A nagyragadozókkal úgy tűnik, az ország minden táján meg kell tanulni együtt élni, hiszen nem csupán hazánk északi területein okoz fejfájást a gazdáknak a megjelenésük.

Ahogy arról a Bács-Kiskun megyei Fülöpházán juhtenyésztéssel foglalkozó Szabó Csaba a Kistermelők Lapja 2022/3 számában beszámolt: volt olyan, hogy az aranysakál miatt egy évben 23 báránya lett oda. „Eddig szépen megellett a juh kint a legelőn, ráértünk összeszedni később, nem stresszeltük az állatot. Most versenyezni kell az aranysakállal, sőt, a bárányt 3-4 hónapos koráig ki sem szabad engedni a hodályból. Tapasztalataink szerint a sakál – bár ezt állítják róla – egyáltalán nem félős. Figyeli, hol van az ember, kergeti a fias juhot, ahogy lóg ki belőle a bárány. A környékünkön nincs gida, vaddisznómalac, nyúlfi sem, mindent összeszed ez az elszaporodott ragadozó" - osztotta meg tapasztalatait.

A témakörrel egy európai szintű, többéves, most lezárult projekt is foglalkozott, írja sajtóközleményében a WWF Magyarország.

Az EuroLargeCarnivores LIFE  elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók - közti párbeszéd elősegítése volt.  

Szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremtett lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között.  2018-ban és 2021-ben is felmérték az érintettek véleményét és ismereteit. Az derült ki többek között, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően az ellenérdekelt csoportok jobban megértik egymást, és felkészültebbnek érzik saját magukat. 


Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.