Back to top

Az egyik legkorábbi bogyós

A kék mézbogyó itthon is jól termeszthető lenne, de egyelőre alig ismerik. Minden fejlődési állapotában megbízhatóan télálló, minden része használható gyógynövényként is, a termése pedig sokféleképp feldolgozható. Külön érdekessége, hogy a beporzó fajtáktól függően egy tövön akár háromféle ízű gyümölcs is teremhet.

Néhány éve a fejébe vette Vincze Ambrus, hogy minél szélesebb körben megismerteti és megkedvelteti hazánkban a kék mézbogyót, ezt a nálunk alig ismert gyümölcstermő és egyben gyógyhatású bokrot. Ez a növény valóban többre hivatott, mint amennyi figyelmet hazánkban kap. Íze, beltartalmi értékei mellett előnye, hogy kiskertekben és ültetvényekben egyaránt könnyen tartható, és még a nálunk első gyümölcsként számon tartott szamócánál is előbb érik.

A történet 2015 végén kezdődött, amikor Vincze Ambrus kertészmérnök, növényorvos új kihívást keresett magának. Olyan növényt akart termeszteni, amivel senki sem foglalkozik Magyarországon.

Vincze Ambrus hatalmas fajtagyűjteményt hoz létre
Vincze Ambrus hatalmas fajtagyűjteményt hoz létre
Internetes kereséssel találta meg a bogyósok közt a mézbogyót. Két nap gondolkodás után megrendelt egy tesztállományt, elültette a kertjében, két éve pedig újabb lendületet kapott a termesztés, mert az akkor megismert felesége szintén látott fantáziát a növényben.

Tervben a bővítés

A termő ültetvény egyelőre 1300 négyzetméter
A termő ültetvény egyelőre 1300 négyzetméter
Dabasi 5,5 hektáros gazdaságukból 1300 négyzetméter a bemutató rész, a többi szántóterület. Vincze Ambrus friss gyümölcsöt is értékesít, a feldolgozott mézbogyót pedig lekvár, ivólé és liofilizált gyümölcs formájában találják meg a vevők. Bevétele azonban döntően konténeres növények értékesítéséből származik, hiszen az ültetvény fiatal, még nem érte el a csúcstermést, de bármennyit is termelne, azt el tudná adni. Csak közvetlenül, webshopon keresztül értékesít.

Jelenleg összesen 15 fajtát tart, és további 6-10 fajta behozatalát tervezik. A fajták többsége védett, így szaporításuk szigorúan tilos.

A vásárlók a kanadai Aurora és Ho­neybee, az orosz nemesítések közül pedig a Jugana és a Vostorg fajtát kifejezetten szeretik. Mivel a különböző fajták segítik egymás megporzását, vegyesen ültetve, de éréscsoportonként egymás mellett találhatók az ültetvényben.

Három fő éréscsoport van. A koraiak május végétől június közepéig szedhetők, ebbe az orosz és a lengyel fajták tartoznak. Az amerikai és a kanadai fajták egy része középérésű, a többi késői, ezeket június második felétől július második feléig lehet szüretelni.

A világon több nagy nemesítőház is foglalkozik a mézbogyóval. Jelentős az amerikai fajtakör, de Kanadában is nemesítik, valamint orosz, lengyel és japán fajták is vannak. A japánok az egyik legnagyobb fogyasztói e gyümölcsnek, de általában a nemesítés helyein találjuk a legtöbb ültetvényt is. A fajták közötti fő különbségek az érési időben, méretben, ízben, pulton tarthatóságban vannak, és érdekes, hogy az íz a megporzó fajtától is függ, így egy tövön többféle ízű gyümölcs is teremhet.

Egy- és kétéves konténeres tövek
Egy- és kétéves konténeres tövek

A mézbogyó ízében az áfonya, szamóca, málna, szeder, ribiszke és bodza keveredik.

Az érés elején zöldesebb, később egyre karakteresebb, határozottabb a gyümölcsök íze. A cukor a savval jól harmonizál, ezért is jó gyümölcsbor-alapanyag a kék mézbogyó, aminek 14-25 Brix-fok a cukortartalma, és emellett jól kocsonyásodik, ami a lekvárkészítésben előnyös, emelte ki Vincze Ambrus.

Felvásárolnák

Hazánkban annyira ismeretlen e gyümölcs, hogy Vincze Ambrus tapasztalatai szerint húsz emberből csak egy hallott róla. A koronavírus megjelenése óta azonban többen kertészkednek, és a különleges gyümölcsöket is egyre jobban keresik. Ez látszik a mézbogyótövek forgalmazási adatain, az utóbbi két évben jelentősen megugrott az értékesítés.

A közeljövő fejlesztési tervei között szerepel egy négyhektáros bemutató ültetvény létrehozása, amelyben a létező összes fajta helyet kapna.

Termelő partnereket is keresnek, akiktől visszavásárolnák és feldolgoznák a gyümölcsöt. A kiskerttulajdonosok mellett az önfenntartó kertészek érdeklődnek napjainkban a mézbogyó iránt, de kosárközösségek is ültetnek belőle választékbővítésnek, a borvidékekről gyümölcsbor-készítés céljára is érkeznek megkeresések, és van, aki ribiszkeültetvényét váltaná le erre.

A friss gyümölcsöt közvetlenül értékesítik
A friss gyümölcsöt közvetlenül értékesítik

Szerencsére a 2021-es ültetvénytelepítési pályázatban már mézbogyóra is lehetett támogatási igényt beadni, így többen 1-20 hektáros beruházásokban gondolkoznak. Mindenkinek a pénztárcájától és bátorságától függ az ideális ültetvényméret: ezer négyzetmétertől már jövedelmezővé lehet tenni a termesztését, mondta a szakember.

Szinte bárhová telepíthető

A kék mézbogyó hektáronkénti tőszáma függ a bokormérettől. A kifejlett bokrok körülbelül 1,2-1,8 méter átmérőjűek és 1,6-2 méter magasak. Attól is módosulhat a térállás, hogy kézi vagy gépi betakarításra tervezik az ültetvényt. 2400-3600 egyed a hektáronkénti ideális tőszám, ami legföljebb 4000 tőig sűríthető be, de akkor már apróbbak lesznek a gyümölcsök a rosszabb benapozottság miatt.

A Docz’ Velikana június végén érő, édes orosz fajta
A Docz’ Velikana június végén érő, édes orosz fajta

Egy méternél sűrűbbre ne ültessük a növényeket, és aki friss fogyasztásra és kézi betakarításra tervez, tehát nagy bogyók kinevelése a célja, jóval ritkább állományt telepítsen, ajánlotta Vincze Ambrus.

A beruházási igényt csökkenti, hogy támrendszer nem szükséges mellé, de öntözőrendszer és soraljtakarás (agro­szövet, fólia, mulcs vagy komposzt) igen.

A kék mézbogyó majdnem mindenhol jól megél, kivéve a nagyon kötött, agyagos, és a szélsőségesen száraz, laza és homokos talajokat. Széles pH-tartományt (pH 5-8 között) elvisel, de az enyhén savanyú talajban érzi magát a legjobban. Hideg és nyirkos területre, vagy ahol időszakosan magas talajvízszint jellemző, nem ajánlott telepíteni, noha a nedves – igaz, tökéletesen napsütötte – termőhelyeket kedveli leginkább. A legtöbb termés érdekében érje minél több fény a növényt, ám óvjuk meg a széltől, mondta Vincze Ambrus.

Az ültetés utáni 5-7 évben a kék mézbogyót nem szükséges metszeni, azonban 8-10 éves korától rendszeres metszést igényel.

Ritkítani kell a koronát, rövidíteni, lefelezni a vázágakat. A 20-25 éves növények esetén a fiatalító metszés a leghatékonyabb, 30-40 centiméter magasságban a talajtól. Azután a cserje a harmadik tavasszal nyeri el ideális formáját, amikor 10-15 ága ismét megerősödött.

Lédús orosz fajta a Strewchanka
Lédús orosz fajta a Strewchanka

Ha az időjárás kedvezőtlen, néhány fajta mutathatja a lisztharmat és napégés tüneteit. A kártevők közül molyra, levéltetűre vagy takácsatkára lehet számítani száraz kontinentális nyarak alkalmával. Esetenként pajzstetvek is megjelenhetnek, de szerencsére ritkán esik kórokozók és kártevők áldozatául.

Jól viseli a fagyokat

A mézbogyó kiváló fagytűrését őshazájából hozza. A Lonicera caerulea Eurázsia északi részein és Kanadában honos. Annak ellenére, hogy az első kertészeti fajtái már az 1920-as években megjelentek Kanadában, a komolyabb nemesítés csak az 1970-es években indult meg.

Az 1950-es években Oroszországban a válogatás célja az volt, hogy a mézbogyó levét természetes színezékként lehessen használni. Ma már nemcsak az édeskés íz a nemesítési szempont, hanem az eltarthatósági idő, a magas termésátlag és a gépesített szüretre való alkalmasság is.

Ezt segíti elő az újabb orosz és kanadai mézbogyófajták vastagabb héja, valamint, hogy a bogyók egyszerre érnek és szárazon választhatók le. A gyümölcse hagyományos módszerekkel hűvös helyen akár két hétig is tárolható.

Minden része hasznos

Nézőpont kérdése, hogy gyümölcs vagy gyógynövény, hiszen minden része felhasználható. A japán és az orosz gyógyászatban rákmegelőzésre, szív- és ízületi betegségre a teljes növényt felhasználják, a virágokból szemcsepp készül, a levelekből sebösszehúzó krém, mondta Vincze Ambrus.

A kék mézbogyó számos értékes összetevőt tartalmaz, többek között karotint, B1-, B2-, B9-, B6- vitamint, rutint, pektineket és színanyagokat. Emellett sok ásványi anyag (magnézium, nátrium, kálium, kalcium és foszfor) és egyéb mikroelem (mangán, réz, bárium, bór, szilícium, jód) is van benne, melyek kedvezően hatnak az emberi szervezetre. A C-vitamin-tartalma (40-60 mg/100 g) a citroméhoz hasonló. A kék mézbogyóban másfélszer annyi polifenol és kétszer annyi antioxidáns van, mint az áfonyafélékben. A 15-20% cukortartalma főleg glükózból áll, azon kívül 11% szacharóz, valamennyi fruktóz, galaktóz és ramnóz található benne. A friss bogyókban lévő szorbit és inozit a rák megelőzésében, a szívproblémák és a diabétesz legyőzésében jut fontos szerephez.

Fagytűrése kiemelkedő, vesszői akár a mínusz 45 °C-os, zöld hajtásai a mínusz 18 °C-os fagyokat is túlélik nagyobb károsodás nélkül. Virágai az előző évi hajtásokon nyílnak kora tavasszal, az évjáratok zömében a kajszi előtt. Az időjárástól függően a virágzás 20-30 napig tart. A kinyílt virágok nem fagyérzékenyek, elviselik a mínusz 7 °C-ot. E növények akár ötven évig is élnek, ültetvényben húsz-harminc évig termesztésben tarthatók. Érdemes két-három fajtát ültetni a jobb termékenyüléshez.

Kézzel szednek, gumikesztyűben, mert erősen fest a gyümölcs leve
Kézzel szednek, gumikesztyűben, mert erősen fest a gyümölcs leve
A kék mézbogyó gyümölcse az áfonyára hasonlít, a hosszúkás bogyók átmérője 1, hosszuk 2-5 centiméter, tömegük elérheti a 3 grammot. A termésben akár 20 mag is lehet, de puhák és észrevétlenek evés közben.

Rendszeresen terem, és termőképessége 15 éves koráig növekszik. Az egyéves tövek 2-3 évvel az ültetés után kezdenek el piaci méretben teremni. Általánosságban a cserje 3-8 kilogramm termést ad évente.

Gépi betakarításhoz a sövényszerű elrendezés az indokolt, ribizlikom­bájnnal betakarítható. Kézi szedésnél lehet rázni ponyvára, vagy egyenként szedni, ami nem egyszerű, de ezzel prémium minőséget lehet elérni. Az egyszerre érő fajták, például a kanadaiak egy menetben betakaríthatók, és ez azoknál is szóba jöhet, amelyek nem egyszerre érnek, de nem is hullanak le. A nem egyszerre érő és potyogó gyümölcsű fajtákat több menetben kell szedni, sorolta a lehetőségeket a mézbogyó hazai nagykövete.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítésők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.