A felmérést 148 méhész töltötte ki. Hozzávetőlegesen 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát súlyos veszteségek érték.
1 rész: A méhpusztulás mértékéről
2. rész: A vizsgált témák elemzése
4. rész: Következtetések és zárógondolatok
Mit gondolnak a méhészek?
A méhészek az okokat összetettnek látják, elsősorban a nyári gyenge virágpor mennyiségben és minőségben vélik felfedezni, mely az ország nagy részére tavaly jellemző volt. Pusztán 19,8% jelzi, hogy tavaly augusztusban megfelelő volt az időjárás és volt elég virágpor. 51% esetében sem az időjárás sem a virágpor mennyisége és minősége nem volt megfelelő.
Ettől függetlenül azonban ott is voltak veszteségek, ahol a virágpor kellő mennyiségben és minőségben állt rendelkezésre, vagyis a 19,8%-nál! Érdekes módon ez az arány szintén hozzávetőlegesen egyforma, vagyis, ahol virágpor szempontjából bőség volt, ott is voltak méhpusztulások, tehát nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni e felmérés alapján.
Volt olyan méhész a válaszadók között, aki egy még korábban kimutatott vegyszer mérgezésről számolt be. Sajnos azonban kevés méhész küldi laborba az elpusztult méheit és aki beküldte neki sem tudott a labor érdemleges információval szolgálni, mert csak a sztenderd vizsgálatokat végezték el.
Most lássunk néhány konkrét, a méhészek által tett megjegyzést a felmérésből. Azért fontos ezeket megnézni, mert látni fogjuk azt is, hogy mindenkinek más véleménye van az okokról.
A “Véleményem szerint ezért pusztultak el a családok” rovatba többek között a következőket írták:
- “Úgy gondolom ,hogy a nyár eleji szárazság illetve virágporhiány miatt gyenge méhek keltek ki, illetve az anyák nem petéztek elegendő mennyiségű utánpótlást. Napraforgón a kijáró méhek három nap alatt elvesztek, ezért a kaptárban maradt méhek mennyisége és minősége sem volt megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű és mennyiségű telelő méhet neveljenek. Bár ősszel elégséges mennyiségű méh volt a kaptárban (7-9NB keret) a minőség nem volt megfelelő.”
- “ Sovány gyenge zsirtestű méhek mentek az idén is hektikus télnek …”
- “Atka, nosema, édesharmat.”
- “Sokáig tartott a fiasításos időszak ez elkoptatta a telelő méheket.”
- “Mérgezés, felelőtlen méhészek a szomszédban.”
- “Atka”
- “Darázs zaklatás, késő őszig kutatták.”
- “Nem megfelelő telelő bogár összetétel, gyenge telelésre nem megfelelő méh (zsírtest hiány) mellé párosuló késői fiasítás miatt (december 31-én vadul látogatták a vizet!) elhasználódó telelő méh. Nem kizárt esetleges vírus fertőzöttség sem !”
- “Napraforgó, virágporhiány, nosema”
A következő szerintem igen érdekes megjegyzés, bár már volt hasonló, mégis ideteszem.
Mivel a kitöltés anonim volt, én nem tudom megkeresni az illető méhészt, ezért kérem, ha ráismer, keressen meg (hevesim@yahoo.com):
- “A hőség miatt kiégett a növényzet, napraforgó után egy minőségi virágpor éhezés alakult ki. Emiatt a napraforgó utáni serkentésre lerakott petékből csökött, vitalitásukban gyengébb méhek fejlődtek. Ezért következett be 6-10 hét múlva egy erőteljes népesség veszteség a családoknál. Ez felborította a méhcsaládok telelő népességének korösszetételét, ami további gyengüléshez, család pusztuláshoz vezetett. A jelenség a Pécs-Kecskemét-Szolnok-Debrecen vonaltól egyre dél-keletebbre haladva fokozatosan jelentkezik.”
- “Valamit elhibáztam nem megfelelő szerrel kezeltem atkára.”
- “A folyamatos vegyszerezés.”
- “Lepke kabóca”(Vagyis mézharmat!)
- “Túlvédekezés, eszeveszett permetezés.”
- “2 hetente permeteznek, totális gyomírtó, rovarölő, csigaölő, gombaölő, szárító és még kitudja milyen vegyszerrel.”
- “Az árokpartok letarolása, augusztusban a totális gyomirtók használata a tarlókon, az utak szegélyeinek kaszálása, a kemikáliák használata.”
- “Ha a méhcsaládok jól el vannak látva és atkamentesek akkor a teleléssel az égegyadta világon semmi gond nincs.”
- “A tiltott csávázószerek használata, nálunk előszeretettel használják, mivel határ mentén lakom és olcsón behozzák!”
- “Egyik telephelyen jelentősebb a pusztulás, a másikon nem. Ugyanaz az atkakezelés és ugyanaz a betelelő élelem, de ősszel külön kerültek. Esetleg késői rossz élelem behozatal lehetett a probléma?!”
- “Szeptemberben már 4-6 keretre csökkent a népesség, a családok 60-70%-ánál.”
- “Napraforgó pörgetés után folyamatos gyengülés!….Minták/méh, virágpor, műlép, saját kiolvasztott viasz, fiasos lép/leadva bevizsgálásra! Előtte OXUVAR-os mérgezés/fipronil/+ köv. évben klórpirifoszos mérgezés virágporból hatóságilag igazoltan!”
- “3 telephelyből 1 jól telelt, egy 50%-os, egy pedig szinte 100% pusztulás 30~bol 5 roncs maradt.”
- “Bőséges élelem maradt a keretekben, nem élelem hiánya okozhatta az elhullást.”
- “Jelenleg a 102 családból 3-at csuktam be, de még kb. 3 és másik 5-10 nagyon gyenge lesz. A többi egyelőre elfogadható, de össze vannak esve kicsit. Mostanra decembertől 8-9 léputcásból 4-5, ami elfogadható. Véleményem szerint azért maradnak meg a családjaim, mert 7-10 naponta plusz 8-14 fokok voltak és ki tudtak jönni elpusztulni a betegek, az ürítés is főleg kint történt, bent csak 3 családnál. De ha folyamatosan hideg lett volna, szerintem a pusztulás 50% feletti lett volna.”
- “Nosema tünet nem volt az elpusztult családokban… február közepi átvizsgálás és szűkítés során több keretben és családban találtam fedetlen folyékony méznek nem nevezhető folyadékot, de az összeset kiráztam, ami családonként több liternyi volt!”
Ajánljuk még:
Ne használjunk bizonytalan és illegális szereket a méhészetben!
