Back to top

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Fotóturisták a napraforgó-földön
Fotóturisták a napraforgó-földön
Fotó: Pixabay

Egy virágmező letaposása akár százezres károkat is okozhat

Ami a földeken terem, az sok ember számára tökéletes hátteret jelent. Nem mindegy, hogy napraforgó, hullámzó búzaföld vagy élénksárga repce. Aki a közösségi média felületeken jelen van, nem hagyhatja figyelmen kívül egy-egy valóban impozáns, szívet melengető fotó. Csakhogy sok kiránduló, Instagrammer és virágkedvelő nincs tisztában azzal, hogy nem csak fotózáskor okoznak kárt, hanem adminisztratív szabálysértést is elkövetnek. A szelfi drága élvezetté válhat.

A megfelelő pillanatkép keresése néhány éve Kanadában odáig fajult, hogy Instagrammerek ezrei rohamozták meg a napraforgótáblákat, teljesen tönkretéve a termést.

Amit látunk az a horizontig nyúló virágzó tájak, aranysárgában izzó repce vagy sötétlilában izzó levendulanövények tökéletes sorai, középen boldog emberek, többnyire bikinit, áttetsző kendőt vagy szalmakalapot viselő nők – a giccsel határos, színpadias szépség képei az Instagramon olyan hashtagek alatt találhatók, mint a #levendulamezők.

Amit nem látunk az Instagramon az a valóság: laposra taposott természet, kitépett növények, pózoló és fényképező emberek a virág-, illetve veteményes tengerben.

Arra a kérdésre, hogy miért játszik fontos szerepet egy gyönyörű fotó az Instagramon, különösen a millenniumi generációnál, egyszerű a válasz: mert rövid távú külső érvényesítést biztosít, és megmutatja, hogy színes, bátor és kreatív vagy. Ez növeli a dopaminszintet és függőséget okozhat. Ki nem szereti, ha tetszik másoknak?

Lenyűgöző látvány a pipacsmező
Lenyűgöző látvány a pipacsmező
Fotó: MTI/Varga György

A szántók, rétek és legelők elviekben tabunak számítanak

Sajnos sok kiránduló tapossa le gyalogosan vagy autójával a mezőgazdasági haszonnövényeket azért, hogy egy-egy szép pipacs- vagy búzavirágmezőt lefotózzon.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden évben felhívja arra a figyelmet, hogy ne okozzanak kárt a szántóföldeken, veteményesekben, illetve a védett növényekre, állatfajokra is vigyázzanak.

A pipacsok, búzavirágok, napraforgók virágzása nem csak a festőket ihleti meg

Ritka szép, ahogyan a piros pipacstenger (Papaver rhoeas) hajladozik és hasonlóan gyönyörű látvány a búzavirág (Cyanus segetum) vagy a takarmánylucerna (Medicago sativa), illetve a facélia (mézontófű), a bíborhere, a mustár, vagy a nem sokára elvirágzó repce virágtengere.

A természet csodálatos, tavasszal és nyáron különösen színes szépsége tárul fel – ami sok kíváncsi tekintetet és kameralencsét vonz. Ez rendjén is van így, de sajnos számos esetben egy-egy perc gyönyörködés vagy egy jól sikerült fotó kedvéért sokan gondolkodás nélkül letapossák a környező vetéseket.

Ugyanakkor a védett területeken számos növény – például a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a zergeboglár (Trollius europeus), a bíboros kosbor (Orchis purpurea) vagy akár a magyar zörgőfű (Crepis pannonica) – védett vagy fokozottan védett. Sokan nem tudják, hogy a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) is védett növény. Illetve számos védett madár fészkel a talaj közelében, és sok védett rovar, kétéltű is él ott. (A védett növény- és állatfajokról részletes, fényképes leírás található a http://termeszetvedelem.hu internetes oldalon.)

Elméletileg a szántók, rétek és legelők termelési idény alatt tabunak számítanak. Ez azt jelenti, hogy a vetés és az aratás között, illetve a kaszálásig a gazdán kívül senkinek semmi köze a földhöz. Ez akkor is érvényes, ha nincs erre konkrétan utaló kerítés vagy tábla.

Sokan megörökítik magukat a repceföldeken
Sokan megörökítik magukat a repceföldeken
Fotó: Pixabay
A mezőgazdasági területek és a természetvédelmi területek, Natura 2000-es területek határán sok helyütt nincs tábla, vagy ha van is, azt figyelmen kívül hagyják a turisták, az autósok. Ugyancsak nehéz megkülönböztetni egy például szarvasmarhák legeltetésére használt legelőt és a mellette lévő védett, hasonló kinézetű területet. A gazdálkodók természetesen tudják, hogy hol van a határ, de az a nem szakavatottak számára nehezen felismerhető.

A jogi helyzet egyértelmű: elvileg általános hozzáférési jog van a szabad természethez, erdőkhöz, rétekhez. De ez nem jelenti azt, hogy bárhol és bármikor sétálhatunk.

A gazdasági vagy saját tulajdonban lévő termőföldek, illetve a természetvédelmi területek ugyanolyan tabunak számítanak, mint az állandóan használt területek, például a szőlőskertek vagy a gyümölcsösök.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Elkezdődött a Velencei-tó levegőztetése

Oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat, bár a vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt szükség van a beavatkozásra a halpusztulás megelőzése érdekében.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.