0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 5.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

A BBC beszámolója szerint május 22-ig több mint 80 esetet erősítettek meg Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Izraelben, de a szélesebb körű kockázat állítólag alacsony.

A majomhimlő vírusa Közép- és Nyugat-Afrika távoli részein fordul elő leggyakrabban, emberek között nem könnyen terjed.

A betegség általában enyhe lefolyású, és aki elkapja, néhány hét alatt felépül, azonban több ország szakszolgálata már háromhetes karantént hirdetett a majomhimlővel fertőzötteknek, és az Egyesült Királyság kormánya már készleteket vásárolt himlőoltásból.

Mennyire gyakori a majomhimlő?

A majomhimlő egy nyállal, testnedvekkel terjedő vírus, amely lázzal, duzzadt nyirokcsomókkal és fájdalmas kiütésekkel jár, de általában enyhe lefolyású. A hólyagok elsősorban a kezeken, a lábakon és az arcon jelentkeznek. A vírus köztes hordozói a Közép- és Nyugat-Afrikában trópusi esőerdők közelében élő rágcsálók, vagyis a vírus terjedését és fennmaradását ezek biztosítják, míg a fertőzés alapvetően főemlősöket érint.

A majomhimlő zoonotikus vírus, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról „átugorhat” emberre is, majd emberről-emberre is képes terjedni.

A Orthopoxvirus nemzetség, Poxviridae családba tartozó vírust 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

A vírusnak két fő törzse van: a nyugat-afrikai és a közép-afrikai. A jelenlegi megbetegedések túlnyomó többségét egy enyhe (nyugat-afrikai) törzsből származó vírus okozza, amelynek egy százalékos a halálozási aránya. A kongói törzs súlyosabb, az akár 10 százalékos halálozással is járhat.

Mik a tünetek?

A kezdeti tünetek közé tartozik a láz, fejfájás, duzzanat, hátfájás, izomfájdalom. A láz megszűnése után kiütések alakulhatnak ki, amelyek gyakran az arcon kezdődnek, majd átterjednek a test más részeire, leggyakrabban a kézfejekre és a talpra.

A kiütések, amelyek rendkívül viszketőek vagy fájdalmasak lehetnek, megváltoznak, és különböző szakaszokon mennek keresztül, mielőtt végül varasodást hoznak létre, amely később leesik. Az elváltozások hegesedést okozhatnak.

A fertőzés 14-21 napig tart és általában magától megszűnik.

Hogyan kapható el?

Elsősorban úgy lehet elkapni, ha fertőzött személlyel kerülünk közeli kapcsolatba: a sérült bőrön, a légutakon vagy a szemen, orron vagy szájon keresztül is megfertőződhetünk.

Korábban ugyan nem írták le szexuális úton terjedő fertőzésnek, de a legújabb megfigyelések szerint szex közbeni közvetlen érintkezés útján továbbadható.

Emellett a vírus terjedhet fertőzött állatokkal, például majmokkal, patkányokkal és mókusokkal, vagy vírussal fertőzött tárgyakkal, például ágyneművel és ruházattal való érintkezés útján is.

Járványok kialakulása a fertőzés megelőzésével kontrollálható, és a himlő elleni védőoltás bizonyítottan 85%-ban hatékony a majomhimlő megelőzésében.

Nő a zoonózisok veszélye

A klasszikus emberi járványok az influenzát kivéve szinte megszűntek a 20. század elejére, de az állatról emberre terjedő betegségek rendkívüli mértékben elszaporodtak – mondta el a Magyar Mezőgazdaság kérdésére Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Az állatokban lévő kórokozók, elsősorban vírusok igen könnyen mutálódhatnak, és létrejöhetnek olyan változatok, amelyek az embert betegítik meg – gondoljunk akár az AIDS-re, vagy épp a Covid-19 vírusra.

Bár nem vagyok vírusszakértő, de egészségtelennek tartom, hogy a tulajdonosok a kutyájukat, macskájukat túlzottan közel engedik magukhoz, együtt alszanak velük, és szinte emberként kezelik őket. Az állat, az állat, az ember, az ember.

Fontosnak érzem megemlíteni, hogy ez az igen szoros együttélés is közrejátszhat abban, hogy ezek a mutációk egyáltalán kialakulhatnak, és könnyen átválthatnak az emberre.

A professzor a turizmust és a nemzetközi szállítmányozást is felelősnek tartja a járványok kialakulásában, hisz vírusok, illetve a vírushordozó gazdaszervezetek egyre könnyebben és egyre gyorsabban juthatnak el a világ távoli pontjaira. Gondoljuk csak el, hogy egy vírushordozó ízeltlábú beszáll egy repülőgépbe pl. Dél-Amerikában és pár óra múlva kirepül onnan egy európai nagyváros repülőterén. A klímaváltozás miatt pedig elképzelhető, hogy a célországban kedvező életfeltételeket talál és szaporodni kezd.

Sótonyi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy állat- és humán orvosok szerint egy az egészség (One health), mert az emberi és állati megbetegedések között nagyon sok a kapcsolat, amelyre épp a zoonózisok hívják fel a figyelmet. Az egészségügy állatok és emberek esetében is főleg ugyanazokat a gyógyszerhatóanyagokat használja, és nagy veszélyt hordoz, hogy a világnak még mindig lehetnek olyan állattartói, akik az antibiotikumokat hozamfokozásra használják, kockáztatva azt, hogy azt a gyógyszert emberek vagy állatok gyógyításában hatékonyan használhassák.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/bbc.co.uk