Back to top

A meghatározó sertéstartó országokban veszteséges a termelés

Június végén, Szekszárdon többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását, illetve taglalták a 2022. évi várakozásokat tagországi szinten.

A rendezvényen, amelyet az Agrárközgazdasági Intézet a NAK, az MSTSZ és a DSM Hungary támogatásával szervezett meg, a szakértők külön szekciókban foglalkoztak többek között a PMSG hormon alkalmazásának szabályozásával, az orosz-ukrán háború ágazati hatásaival, valamint a fiaztató kutricák használatában várható uniós jogszabályi szigorítások következményeivel. Emellett a külföldi szakemberek megismerkedhettek a magyarországi sertéshús-termékpályával, valamint a mangalicatartás múltjával és jelenével is. Az alábbiakban néhány, a rendezvényen résztvevő szakértő segítségével igyekszünk a világ egy részének hazai sertéságazatot is befolyásoló „sertéstenyésztési körképét” felvázolni.

Az Amerikai Egyesült Államok az Európai Unió mögött a világ második legnagyobb sertéshúsexportőre, 2020-ban a kivitele 3,3 millió tonnával csúcsot döntött. Termelőként és fogyasztóként is dobogós: az elmúlt két évtizedben az egy főre jutó belföldi átlagfogyasztás stabilan évi 31 kiló volt még annak ellenére is, hogy a csirkehús fogyasztása mára megelőzi „Amerika kedvenc ételét”. Az amerikai sertésipar jelentős szerkezeti változásokon ment át. Az ágazati koncentráció az 1990-es évektől tart: a sertéstenyésztő gazdaságok száma a harmadára csökkent. Ennek, valamint a fejlett szerződéses és kockázatkezelési konstrukcióknak köszönhetően sokak szerint az USA sertéságazata bizonyos mértékig ellenálló a növekvő takarmányárakkal és a csökkenő globális húskereslettel szemben.

Igaz, az ellenálló képesség erősítéséhez (a felvásárlási árak nemzetközi összevetésben viszonylag magas szintjéhez) nagyban hozzájárult a sertésállomány PRRS miatti csökkenése is az elmúlt egy évben.

Dr. Dermot Heyes: néhány gazdálkodónak az USA-ban le kell állítania a termelést
Dr. Dermot Heyes: néhány gazdálkodónak az USA-ban le kell állítania a termelést
Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Dermot Heyes, az Iowai Állami Egyetem Közgazdasági Tanszékének pro­fesszora a Magyar Mezőgazdaságnak ugyanakkor elmondta, hogy ma már koránt­sem mondható a piaci válsághelyzettel szemben ellenállónak az USA sertéságazata. „Szeptemberben, októberben a termelési költségeink várhatóan magasabbak lesznek, mint a piaci ár. Végül, ha ez így folytatódik, néhány gazdálkodónak le kell állítania a termelést. Amikor pedig leállítják, a kedvezőtlen piaci helyzet rendeződik és az árak újra fedezik a termelési költségeket.” Ez persze hosszabb távon a fogyasztói ár növekedését vetíti előre, hisz egyes termelők kiesésével tovább csökken majd a kínálat.

Az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése a szigetország agrárágazatában is komoly következményekkel járt.

A brexit és a koronavírus-járvány következtében 2021 első három negyedévében sok ezer sertést kellett a termelőknek kényszervágni, mert a szigetországból hazatértek a szakképzett, főként kelet-európai hentesek.

Carol Davies, a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) szakértője is a brexitnek az ország sertésszektorára gyakorolt fő hatásaként a megnövekedett adminisztrációt, a határellenőrzések miatt megemelkedett termelési költségeket, illetve a szakképzett munkaerő elvándorlását nevezte meg. „Nagyon sok kelet-európai hentes dolgozott a feldolgozóiparban. Közülük nagy számban hazamentek, és nem jöttek vissza. Jelentős szakképzett munkaerőt vesztettünk el, mi pedig nem foglalkoztunk a problémával, ami 2021 júniusában teljesedett ki. Ez pedig visszahatott a sertéstartásra is. A gondokat enyhítette, hogy tavaly decemberben a kormány engedélyezte a szakképzett húsipari munkások munkavállalását az Egyesült Királyságban.”

Carol Davies: az Ukrajnában zajló háború is rontott a brit sertéstarók helyzetén
Carol Davies: az Ukrajnában zajló háború is rontott a brit sertéstarók helyzetén
Fotó: Csatlós Norbert

A szakértő elmondta, hogy az Ukrajnában zajló háború is rontott a brit sertéstartók helyzetén.

„Az Egyesült Királyságban a növénytermesztés gyengébb eredményei és a takarmányhiány miatt már 2020 és 2021 fordulóján viszonylag magasak voltak a takarmányárak, amelyek 2021 végére még magasabbak lettek. Ez pedig egyre rosszabb jövedelmi helyzetbe hozta az állattartókat, amit az ukrajnai háború tovább rontott, mivel a takarmányok a globális piaci árakhoz igazodva még drágábbak lettek.”

A szigetország sertéstenyésztő szervezetei mindenesetre tavasszal már a vészharangot kongatták és felszólították a kiskereskedelmet, hogy jelentősen emelje a sertéshús árát, annak érdekében, hogy a termelők legalább a termelési költségeiket fedezni tudják. Az ágazat jövője attól is függ – hangsúlyozta Carol Davies –, hogy milyen kétoldalú kereskedelmi egyezményeket sikerül kötniük az EU-val a brexit kapcsán született megállapodás mellett elsősorban az USA-val és Kanadával.

Az Európai Unió sertéstenyésztésének egyik meghatározó országa Hollandia. 2020 elején az ország sertésállománya 11,9 millió, ezen belül az összes kocalétszám 1,05 millió volt.

A holland kormány 2021-ben több sertéstelepet felvásárolt és leállított, aminek következtében a kocalétszám jelentősen csökkent. Az országban a környezeti fenntarthatósági és állatjólléti követelmények miatt egyre növekvő nyomás alatt van az ágazat.

Robert Hoste: a holland gazdák sérelmezik, hogy a környezetszennyezésért őket teszik felelőssé
Robert Hoste: a holland gazdák sérelmezik, hogy a környezetszennyezésért őket teszik felelőssé
Fotó: Csatlós Norbert
„Talán hallott már a hollandiai farmertüntetésekről. Traktorokkal tiltakoznak, utakat torlaszolnak el satöbbi – mondja Robert Hoste, a Wageningen Közgazdasági Kutatóintézet sertéságazatra szakosodott vezető közgazdásza. Mindezt azért, mert a tervek szerint az ország természetvédelmi területein erősen csökkenteni kell a nitrogénterhelést. S mivel ennek a fő oka az állattenyésztés, a gazdaságok több, mint felének 10 éven belül le kell állnia a termeléssel.

A gazdák tiltakoznak ellene, hiszen egész életükben ez volt a munkájuk, most pedig nemcsak kénytelenek abbahagyni, hanem azt is megtiltják nekik, hogy valaha újra mezőgazdasági termeléssel foglalkozzanak.

Ugyan kompenzálni fogják őket, ám mégis úgy érzik, ez igazságtalanság.

Végül azonban Hollandiában a következő 10 évben körülbelül egyharmadával csökkenhet az állattenyésztés kibocsátása egyszerűen azért, mert a kormány – a zöld pártok kezdeményezésére – így döntött, és bírósági ítélet kötelezi erre a gazdálkodókat. A farmerek azt is sérelmezik, hogy a környezetszennyezésért egyedül a mezőgazdasági termelést teszik felelőssé és az okok közül kihagyják a repülőgépeket, a közúti forgalmat és más szennyezőforrásokat.”

Olga Miró Artigas: a sertéságazat szereplői kivárnak, új projekteket nem indítanak
Olga Miró Artigas: a sertéságazat szereplői kivárnak, új projekteket nem indítanak
Fotó: Csatlós Norbert
Az állatifehérje-ellátás persze nem kerül veszélybe, mondja a szakember, hisz Hollandia önellátottsága sertéshúsból 150 százalék, tehát még ha a harmadával csökken is a kibocsátás, a megtermelt sertéshús úgy is elegendő lesz az országnak. „Nagyon hosszú távon arra számítok, hogy nemcsak Ázsiában, hanem Afrikában is bővül a sertéshústermelés.

A termelési rendszerek kiépítése azonban évtizedekbe is telhet.

De végül a népesség és a jólét is növekedni fog és az ott élőknek több állati fehérjére lesz szükségük, így a termelés felfutását várom – igaz nem rövid távon, hanem néhány évtized távlatában.”

Olga Miró Artigas, a spanyol SIP Consultors sertéságazati szakértője szerint, noha a sertésszektorban összetett és egyben bizonytalan a helyzet, Spanyolország (az EU ma már legnagyobb sertéstartó és sertéshústermelő országa) felkészült a termelés szinten tartására. Igaz, jó helyzetből indultak, ám náluk is tavaly októbertől elkezdtek csökkenni a felvásárlási és növekedni a takarmányárak.

Az elmúlt hónapban kedvezőtlen helyzet alakult ki, de a sertésárak mára elfogadható szintre álltak vissza.

„Az előállítási költségek még mindig nagyon-nagyon magasak, de arra számítunk, hogy hazánkban marad a többé-kevésbé stabil helyzet. Az állomány talán némileg csökken, de nem jelentős mértékben. Egyelőre minden új projekt leállt, és várjuk, hogy mi fog történni. Meglátjuk, mit hoz a jövő. A vezető cégek, az integrátorok és a nagy sertéstartók erősen hisznek az ágazatunkban. Reméljük, hogy továbbra is sok húst termelünk, és megőrizzük vezető piaci pozíciónkat.

Kétségtelen azonban, hogy a jövő az exportpiacokon is múlik.

Ez év elején némileg csökkent a harmadik országokba irányuló kivitelünk, elsősorban Kína miatt, ugyanakkor ezzel párhuzamosan növeltük az exportot más országokba. Sok ugyan a bizonytalanság, de azon fogunk dolgozni, hogy fenntartsuk az exportunkat, mert a termelésünk mintegy 60 százalékát külföldön értékesítjük.”

Németország sertésállománya 2021 novemberében 25 év óta a legalacsonyabb létszámot, 23,6 millió egyedet számlált. Ez az egy évvel korábbi létszámnak 2,5 millióval (10%), a 2011. évinek pedig 3,8 millióval (13,8%-kal) alatta maradt.

Dr. Claus Deblitz: a válságot inkább a nagyobb gazdák élik túl, akik elegendő tőkével rendelkeznek
Dr. Claus Deblitz: a válságot inkább a nagyobb gazdák élik túl, akik elegendő tőkével rendelkeznek
Fotó: Csatlós Norbert
Ugyanakkor koncentráció zajlott az ágazatban: 10 év alatt több mint 12 ezer gazda hagyott fel a termeléssel, miközben az egy üzemre jutó állomány 886 egyedről 1,254-re nőtt. Az állománycsökkenés elsődleges oka a Kínába irányuló export ASP miatti beszűkülése és az ennek következtében fellépő drasztikus árzuhanás volt, azonban az esetleges további kivágások akár a belső ellátás zavaraihoz is vezethetnek.

Dr. Claus Deblitz a német Johann Heinrich von Thünenről elnevezett szövetségi vidéki, erdészeti és halászati kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint

a jelenlegi válságot inkább a nagyobb gazdák, azok a mezőgazdasági termelők élik túl, akik elegendő tőkével rendelkeznek, akik hitelhez jutnak, valamint azok, akik építési engedélyt kapnak.

„Olyan krízissel állunk szemben a sertéságazatban, amihez hasonlót már régóta nem láttunk, és ami több okra vezethető vissza. Most a vágóhidak rövid bezárásával szembesültünk, hosszabb ideje az ASP-vel küzdünk, ami Németország számára a lehető legrosszabb helyzetet teremtette mind az árakra gyakorolt hatásával, mind a kereskedelmi korlátozásokkal. De országon belül is hatalmas politikai bizonytalansággal találjuk magunkat szemben az állatjólléti és a környezetvédelmi szabályozás tekintetében, és a termelők számára nem igazán világos, hogy hová vezet ez az egész. A politika területén nem hibáztathatunk egyetlen pártot sem, mert azt mondhatom, az EU-ban általánosak ezek az elvárások a mezőgazdasággal szemben. Mi németek megpróbálunk bátrak lenni és meghozni olyan döntéseket, amelyek nem mindenki szemében népszerűek.”

Dr. Potori Norbert: gyakorlatilag az összes meghatározó uniós sertéstartó országban veszteséges a termelés
Dr. Potori Norbert: gyakorlatilag az összes meghatározó uniós sertéstartó országban veszteséges a termelés
Fotó: Csatlós Norbert
A hazai helyzetet értékelve dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója szerint

a tanácskozáson elhangzottak alapján a sertéságazat hazai helyzete teljesen illeszkedik az európai trendekbe.

„Gyakorlatilag az összes fontos, meghatározó uniós sertéstartó országban veszteséges a termelés. Ez alapvetően a takarmányárak emelkedésével magyarázható, de hozzájárul többek között az energiaköltségek és a munkabérek növekedése is. Bizonyos országokban továbbra is problémát jelentenek az ellátási láncokban tapasztalható zavarok (Magyarországon is időnként nehézkes egyes takarmány-összetevőkhöz hozzájutni), és még mindig van olyan ország, ahol munkaerőhiánnyal küszködik a feldolgozóipar.

Amíg 2016-ban egy ugyanilyen éves találkozón a kínai exportlehetőségek álltak a fókuszban, most mindenki ezek drasztikus és tartósnak ígérkező szűküléséről beszél. A tanácskozás résztvevői a jelen makrogazdasági környezetben „trendfordulóra” az év végéig nem számítanak, annak ellenére, hogy Európa számos országában a sertésállomány további csökkenése valószínűsíthető.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Izlandilovas sikerek

Új lófajtát és sportot honosítottak meg a tatai izlandilovasok, akik történelmi sikerük után sem állnak meg. Augusztus 4–7. között a Hannover melletti Nöpkében rendezték meg az izlandilovas Közép-Európa-bajnokságot, amelyen Magyarország először képviseltette magát, és amelyről két éremmel, egy ezüsttel és egy bronzzal tért haza versenyzőnk.

Kovács Henri Ígéretes fiatal lovai

A megszokottnál majd egy hónappal hamarabb, közvetlenül a Szil­vásvá­radon megrendezett országos bajnokság utáni hétvégén, szeptember első felében tartották a XXXIX. Tenyészversenyt a budapesti Nemzeti Lovardában.

Testvérek közt

A nyár utolsó előtti hétvégéjén Kisbér-Ászár adott otthont az FEI gyermek, junior, U25-ös hajtók Európa-bajnokságának, mely fantasztikus eredménnyel zárult, két egyéni aranyat és csapatbronzérmet hozott hazánknak.

Magyar páros a római lovastusa-világbajnokságon

A 2022-es lovastusa-világbajnokságot Rómában, azon belül is a Pratoni del Vivaro fennsíkon rendezték, a Castelli Romani Nemzeti Park nyújtotta gyönyörű háttérrel. Ez a világbajnokság különleges volt, hiszen több mint húsz év után drukkolhattunk először magyar lovasnak. A mezőnyben a világ legjobbjai mérték össze tudásukat, de a kilencven lovasból még így is húszan nem tudták befejezni a versenyt.

Együk meg a betolakodót!

Egyre többfelé hasznosítják a gasztronómiában az inváziós fajokat, az „etikus táplálkozás” jegyében. Nagy-Britanniában a szürke mókus, Németországban több rákfaj került fel az étlapokra. A gyorsan szaporodó állatokat másként is fel lehet használni, írja cikkeiben a Guardian.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Továbbra is pályázhatnak infrastrukturális fejlesztésekre a tanyán élők

A magyar kormány kiemelt figyelmet szentel a vidéki településeken élők életminőségének javítására, a vidék népességmegtartó képességének erősítésére. Ennek érdekében a tanyák infrastrukturális fejlesztésének biztosítására vonatkozó pályázati felhívás tekintetében folyamatosan születnek a támogatói döntések.

A Magyarországon kiállított számlák 4 százalékát nem fizetik ki - de lesz még rosszabb az arány

Magyarországon a 2015-ös szintre esett vissza a fizetési fegyelem - közölte az EOS kintlévőség-kezelő és pénzügyi szolgáltató vállalat saját kutatása alapján szerdán az MTI-vel.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.