Back to top

A meghatározó sertéstartó országokban veszteséges a termelés

Június végén, Szekszárdon többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását, illetve taglalták a 2022. évi várakozásokat tagországi szinten.

A rendezvényen, amelyet az Agrárközgazdasági Intézet a NAK, az MSTSZ és a DSM Hungary támogatásával szervezett meg, a szakértők külön szekciókban foglalkoztak többek között a PMSG hormon alkalmazásának szabályozásával, az orosz-ukrán háború ágazati hatásaival, valamint a fiaztató kutricák használatában várható uniós jogszabályi szigorítások következményeivel. Emellett a külföldi szakemberek megismerkedhettek a magyarországi sertéshús-termékpályával, valamint a mangalicatartás múltjával és jelenével is. Az alábbiakban néhány, a rendezvényen résztvevő szakértő segítségével igyekszünk a világ egy részének hazai sertéságazatot is befolyásoló „sertéstenyésztési körképét” felvázolni.

Az Amerikai Egyesült Államok az Európai Unió mögött a világ második legnagyobb sertéshúsexportőre, 2020-ban a kivitele 3,3 millió tonnával csúcsot döntött. Termelőként és fogyasztóként is dobogós: az elmúlt két évtizedben az egy főre jutó belföldi átlagfogyasztás stabilan évi 31 kiló volt még annak ellenére is, hogy a csirkehús fogyasztása mára megelőzi „Amerika kedvenc ételét”. Az amerikai sertésipar jelentős szerkezeti változásokon ment át. Az ágazati koncentráció az 1990-es évektől tart: a sertéstenyésztő gazdaságok száma a harmadára csökkent. Ennek, valamint a fejlett szerződéses és kockázatkezelési konstrukcióknak köszönhetően sokak szerint az USA sertéságazata bizonyos mértékig ellenálló a növekvő takarmányárakkal és a csökkenő globális húskereslettel szemben.

Igaz, az ellenálló képesség erősítéséhez (a felvásárlási árak nemzetközi összevetésben viszonylag magas szintjéhez) nagyban hozzájárult a sertésállomány PRRS miatti csökkenése is az elmúlt egy évben.

Dr. Dermot Heyes: néhány gazdálkodónak az USA-ban le kell állítania a termelést
Dr. Dermot Heyes: néhány gazdálkodónak az USA-ban le kell állítania a termelést
Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Dermot Heyes, az Iowai Állami Egyetem Közgazdasági Tanszékének pro­fesszora a Magyar Mezőgazdaságnak ugyanakkor elmondta, hogy ma már koránt­sem mondható a piaci válsághelyzettel szemben ellenállónak az USA sertéságazata. „Szeptemberben, októberben a termelési költségeink várhatóan magasabbak lesznek, mint a piaci ár. Végül, ha ez így folytatódik, néhány gazdálkodónak le kell állítania a termelést. Amikor pedig leállítják, a kedvezőtlen piaci helyzet rendeződik és az árak újra fedezik a termelési költségeket.” Ez persze hosszabb távon a fogyasztói ár növekedését vetíti előre, hisz egyes termelők kiesésével tovább csökken majd a kínálat.

Az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése a szigetország agrárágazatában is komoly következményekkel járt.

A brexit és a koronavírus-járvány következtében 2021 első három negyedévében sok ezer sertést kellett a termelőknek kényszervágni, mert a szigetországból hazatértek a szakképzett, főként kelet-európai hentesek.

Carol Davies, a brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) szakértője is a brexitnek az ország sertésszektorára gyakorolt fő hatásaként a megnövekedett adminisztrációt, a határellenőrzések miatt megemelkedett termelési költségeket, illetve a szakképzett munkaerő elvándorlását nevezte meg. „Nagyon sok kelet-európai hentes dolgozott a feldolgozóiparban. Közülük nagy számban hazamentek, és nem jöttek vissza. Jelentős szakképzett munkaerőt vesztettünk el, mi pedig nem foglalkoztunk a problémával, ami 2021 júniusában teljesedett ki. Ez pedig visszahatott a sertéstartásra is. A gondokat enyhítette, hogy tavaly decemberben a kormány engedélyezte a szakképzett húsipari munkások munkavállalását az Egyesült Királyságban.”

Carol Davies: az Ukrajnában zajló háború is rontott a brit sertéstarók helyzetén
Carol Davies: az Ukrajnában zajló háború is rontott a brit sertéstarók helyzetén
Fotó: Csatlós Norbert

A szakértő elmondta, hogy az Ukrajnában zajló háború is rontott a brit sertéstartók helyzetén.

„Az Egyesült Királyságban a növénytermesztés gyengébb eredményei és a takarmányhiány miatt már 2020 és 2021 fordulóján viszonylag magasak voltak a takarmányárak, amelyek 2021 végére még magasabbak lettek. Ez pedig egyre rosszabb jövedelmi helyzetbe hozta az állattartókat, amit az ukrajnai háború tovább rontott, mivel a takarmányok a globális piaci árakhoz igazodva még drágábbak lettek.”

A szigetország sertéstenyésztő szervezetei mindenesetre tavasszal már a vészharangot kongatták és felszólították a kiskereskedelmet, hogy jelentősen emelje a sertéshús árát, annak érdekében, hogy a termelők legalább a termelési költségeiket fedezni tudják. Az ágazat jövője attól is függ – hangsúlyozta Carol Davies –, hogy milyen kétoldalú kereskedelmi egyezményeket sikerül kötniük az EU-val a brexit kapcsán született megállapodás mellett elsősorban az USA-val és Kanadával.

Az Európai Unió sertéstenyésztésének egyik meghatározó országa Hollandia. 2020 elején az ország sertésállománya 11,9 millió, ezen belül az összes kocalétszám 1,05 millió volt.

A holland kormány 2021-ben több sertéstelepet felvásárolt és leállított, aminek következtében a kocalétszám jelentősen csökkent. Az országban a környezeti fenntarthatósági és állatjólléti követelmények miatt egyre növekvő nyomás alatt van az ágazat.

Robert Hoste: a holland gazdák sérelmezik, hogy a környezetszennyezésért őket teszik felelőssé
Robert Hoste: a holland gazdák sérelmezik, hogy a környezetszennyezésért őket teszik felelőssé
Fotó: Csatlós Norbert
„Talán hallott már a hollandiai farmertüntetésekről. Traktorokkal tiltakoznak, utakat torlaszolnak el satöbbi – mondja Robert Hoste, a Wageningen Közgazdasági Kutatóintézet sertéságazatra szakosodott vezető közgazdásza. Mindezt azért, mert a tervek szerint az ország természetvédelmi területein erősen csökkenteni kell a nitrogénterhelést. S mivel ennek a fő oka az állattenyésztés, a gazdaságok több, mint felének 10 éven belül le kell állnia a termeléssel.

A gazdák tiltakoznak ellene, hiszen egész életükben ez volt a munkájuk, most pedig nemcsak kénytelenek abbahagyni, hanem azt is megtiltják nekik, hogy valaha újra mezőgazdasági termeléssel foglalkozzanak.

Ugyan kompenzálni fogják őket, ám mégis úgy érzik, ez igazságtalanság.

Végül azonban Hollandiában a következő 10 évben körülbelül egyharmadával csökkenhet az állattenyésztés kibocsátása egyszerűen azért, mert a kormány – a zöld pártok kezdeményezésére – így döntött, és bírósági ítélet kötelezi erre a gazdálkodókat. A farmerek azt is sérelmezik, hogy a környezetszennyezésért egyedül a mezőgazdasági termelést teszik felelőssé és az okok közül kihagyják a repülőgépeket, a közúti forgalmat és más szennyezőforrásokat.”

Olga Miró Artigas: a sertéságazat szereplői kivárnak, új projekteket nem indítanak
Olga Miró Artigas: a sertéságazat szereplői kivárnak, új projekteket nem indítanak
Fotó: Csatlós Norbert
Az állatifehérje-ellátás persze nem kerül veszélybe, mondja a szakember, hisz Hollandia önellátottsága sertéshúsból 150 százalék, tehát még ha a harmadával csökken is a kibocsátás, a megtermelt sertéshús úgy is elegendő lesz az országnak. „Nagyon hosszú távon arra számítok, hogy nemcsak Ázsiában, hanem Afrikában is bővül a sertéshústermelés.

A termelési rendszerek kiépítése azonban évtizedekbe is telhet.

De végül a népesség és a jólét is növekedni fog és az ott élőknek több állati fehérjére lesz szükségük, így a termelés felfutását várom – igaz nem rövid távon, hanem néhány évtized távlatában.”

Olga Miró Artigas, a spanyol SIP Consultors sertéságazati szakértője szerint, noha a sertésszektorban összetett és egyben bizonytalan a helyzet, Spanyolország (az EU ma már legnagyobb sertéstartó és sertéshústermelő országa) felkészült a termelés szinten tartására. Igaz, jó helyzetből indultak, ám náluk is tavaly októbertől elkezdtek csökkenni a felvásárlási és növekedni a takarmányárak.

Az elmúlt hónapban kedvezőtlen helyzet alakult ki, de a sertésárak mára elfogadható szintre álltak vissza.

„Az előállítási költségek még mindig nagyon-nagyon magasak, de arra számítunk, hogy hazánkban marad a többé-kevésbé stabil helyzet. Az állomány talán némileg csökken, de nem jelentős mértékben. Egyelőre minden új projekt leállt, és várjuk, hogy mi fog történni. Meglátjuk, mit hoz a jövő. A vezető cégek, az integrátorok és a nagy sertéstartók erősen hisznek az ágazatunkban. Reméljük, hogy továbbra is sok húst termelünk, és megőrizzük vezető piaci pozíciónkat.

Kétségtelen azonban, hogy a jövő az exportpiacokon is múlik.

Ez év elején némileg csökkent a harmadik országokba irányuló kivitelünk, elsősorban Kína miatt, ugyanakkor ezzel párhuzamosan növeltük az exportot más országokba. Sok ugyan a bizonytalanság, de azon fogunk dolgozni, hogy fenntartsuk az exportunkat, mert a termelésünk mintegy 60 százalékát külföldön értékesítjük.”

Németország sertésállománya 2021 novemberében 25 év óta a legalacsonyabb létszámot, 23,6 millió egyedet számlált. Ez az egy évvel korábbi létszámnak 2,5 millióval (10%), a 2011. évinek pedig 3,8 millióval (13,8%-kal) alatta maradt.

Dr. Claus Deblitz: a válságot inkább a nagyobb gazdák élik túl, akik elegendő tőkével rendelkeznek
Dr. Claus Deblitz: a válságot inkább a nagyobb gazdák élik túl, akik elegendő tőkével rendelkeznek
Fotó: Csatlós Norbert
Ugyanakkor koncentráció zajlott az ágazatban: 10 év alatt több mint 12 ezer gazda hagyott fel a termeléssel, miközben az egy üzemre jutó állomány 886 egyedről 1,254-re nőtt. Az állománycsökkenés elsődleges oka a Kínába irányuló export ASP miatti beszűkülése és az ennek következtében fellépő drasztikus árzuhanás volt, azonban az esetleges további kivágások akár a belső ellátás zavaraihoz is vezethetnek.

Dr. Claus Deblitz a német Johann Heinrich von Thünenről elnevezett szövetségi vidéki, erdészeti és halászati kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint

a jelenlegi válságot inkább a nagyobb gazdák, azok a mezőgazdasági termelők élik túl, akik elegendő tőkével rendelkeznek, akik hitelhez jutnak, valamint azok, akik építési engedélyt kapnak.

„Olyan krízissel állunk szemben a sertéságazatban, amihez hasonlót már régóta nem láttunk, és ami több okra vezethető vissza. Most a vágóhidak rövid bezárásával szembesültünk, hosszabb ideje az ASP-vel küzdünk, ami Németország számára a lehető legrosszabb helyzetet teremtette mind az árakra gyakorolt hatásával, mind a kereskedelmi korlátozásokkal. De országon belül is hatalmas politikai bizonytalansággal találjuk magunkat szemben az állatjólléti és a környezetvédelmi szabályozás tekintetében, és a termelők számára nem igazán világos, hogy hová vezet ez az egész. A politika területén nem hibáztathatunk egyetlen pártot sem, mert azt mondhatom, az EU-ban általánosak ezek az elvárások a mezőgazdasággal szemben. Mi németek megpróbálunk bátrak lenni és meghozni olyan döntéseket, amelyek nem mindenki szemében népszerűek.”

Dr. Potori Norbert: gyakorlatilag az összes meghatározó uniós sertéstartó országban veszteséges a termelés
Dr. Potori Norbert: gyakorlatilag az összes meghatározó uniós sertéstartó országban veszteséges a termelés
Fotó: Csatlós Norbert
A hazai helyzetet értékelve dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója szerint

a tanácskozáson elhangzottak alapján a sertéságazat hazai helyzete teljesen illeszkedik az európai trendekbe.

„Gyakorlatilag az összes fontos, meghatározó uniós sertéstartó országban veszteséges a termelés. Ez alapvetően a takarmányárak emelkedésével magyarázható, de hozzájárul többek között az energiaköltségek és a munkabérek növekedése is. Bizonyos országokban továbbra is problémát jelentenek az ellátási láncokban tapasztalható zavarok (Magyarországon is időnként nehézkes egyes takarmány-összetevőkhöz hozzájutni), és még mindig van olyan ország, ahol munkaerőhiánnyal küszködik a feldolgozóipar.

Amíg 2016-ban egy ugyanilyen éves találkozón a kínai exportlehetőségek álltak a fókuszban, most mindenki ezek drasztikus és tartósnak ígérkező szűküléséről beszél. A tanácskozás résztvevői a jelen makrogazdasági környezetben „trendfordulóra” az év végéig nem számítanak, annak ellenére, hogy Európa számos országában a sertésállomány további csökkenése valószínűsíthető.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.