Back to top

Vezető halálokká válhat az AMR

Az Európai Unió tagországaiban évente 33 ezren, a világon összesen 700 ezren halnak meg antibiotikum-rezisztencia következtében, és az előrejelzések szerint 2050-re vezető halálokká válhat: 10 millió halálesetet jósolnak az AMR-rel összefüggésben.

Felismerve, hogy a rezisztencia kialakulásának hátterében az antibiotikumok nem megfelelő vagy túlzott állati és humán alkalmazása áll, hazánk is több intézkedést bevezetett a használatukkal kapcsolatban. Az antibiotikumok okozta problémát tágabb nézőpontból, a One Health (egy egészség) szemlélet felől közelítette meg előadásában Kovács Melinda, az MTA rendes tagja, a MATE professzora a közelmúltban rendezett Sertés-egészségügyi Akadémia webináriumon.

Fotó: Csatlós Norbert
Az ember egészsége alapvetően összefügg a környezet egészségével: sem a növények, sem az állatok egészségétől nem választható el, sőt, a minket körülvevő ökoszisztéma egészétől sem. Erre az utóbbi évtizedekben kezdett el odafigyelni a világ, pedig már Hippokratész is azt írta, hogy környezetünk egészsége a mi egészségünket is befolyásolja.

„A One Health szemlélet akkor vált globálissá, amikor három nagy világszervezet, a FAO, a WHO és az Állategészségügyi Világszervezet is felkarolta, és 2008 óta az Európa Unió is számos stratégiai programjába beépítette”

– kezdte előadását Kovács Melinda.

A One Health kiemelt területei a takarmány- és az élelmiszer-biztonság (a termőföldtől az asztalig), a zoonózisok, a klímaváltozás hatásai és az antibiotikum-rezisztencia. Ez utóbbi a bevezetőben is említett rémisztő adatok miatt került fókuszba az utóbbi években. Ha ezek a számok nem lennének elég riasztóak, kimutatták, hogy az antimikrobiális rezisztenciához kapcsolódó halálesetek körülbelül 40 százalékát a legújabb fejlesztésű antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozzák.

Az AMR nem újdonság

Az antimikrobiális rezisztencia kialakulása nem újkeletű, az első antibiotikum felfedezésével egyidős: már Fleming felhívta a figyelmet annak veszélyére, mivel jár, ha nem megfelelő (alacsony) koncentrációban alkalmazzuk az antibiotikumokat.

Az első nagyobb sokk akkor érte a világot, amikor kórházi körülmények között kiszelektálódott meticillinrezisztens Stafilococcus aureus törzsek jelentek meg. Később egyre több és több, antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumot fedeztek fel.

„A rezisztenciagének megjelenése a baktériumközösségekben természetes jelenség, nem függ össze az antibiotikumok használatával, spontán mutáció eredménye. Az antibiotikumok kiterjedt és rendszeres használata azonban szelekciós nyomást jelent a baktériumok számára, ami azokat juttatja evolúciós előnyhöz, amelyek rezisztenciagénnel rendelkeznek, ezáltal az adott közösségben azok válnak dominánssá” – adta meg az AMR magyarázatát Kovács Melinda, hozzátéve, hogy a rezisztenciagéneket egymásnak is át tudják adni a rezisztens baktériumok.

Az antimikrobiális rezisztencia terjedésének alapja az emberek és állatok által fogyasztott antibiotikumok, amik a szervezetből kiürülve egyrészt a szennyvízzel, másrészt a trágyával kerülnek ki a környezetbe.

Onnan természetes vizekbe kerülhetnek, növények és vadállatok is fölvehetik őket, vagy növényi takarmányokkal is visszakerülhetnek az állatok szervezetébe. Az emberbe végül az élelmiszer-termelő állatokból készült termékkel és a vadhússal kerülnek vissza (ábra). Ennek következményeként még olyan személyek szervezetében is megjelennek rezisztens baktériumok, akiket sosem kezeltek az adott antibiotikummal. „Ez a folyamat állandó körforgás a környezet és az ember-állat-növény között, tehát komplex ökológiai problémáról van szó” – hangsúlyozta az előadó.

Az antimikrobiális szerek átviteli útvonalai a haszonállatok, a tágabb környezet és az emberek között
Az antimikrobiális szerek átviteli útvonalai a haszonállatok, a tágabb környezet és az emberek között
Fotó: Microbiology Spectrum

A biztonság(?) érdekében

Az antibiotikum-rezisztencia kialakulásáért egyértelműen az állattenyésztés tehető felelőssé, nevezetesen az az időszaka, amikor hozamfokozóként és a „termelés biztonsága érdekében” használták az antibiotikumokat. Ez alacsony dózisú, viszont tartós antibiotikumos kezelést jelentett. A gyakorlat alapja az, hogy az antibiotikumok a bélmikrobióta megváltoztatásával, stabilizálásával kedvező élettani hatásokat indukálnak a szervezetben, tehermentesítve azt, és az állatok a takarmány energiatartalmának nagy részét termelésre tudják fordítani.

Fotó: Csatlós Norbert

„Éppen ez, az antimikrobiális szerek alacsony dózisú, de tartós alkalmazása a legnagyobb veszély”

– hívta fel a figyelmet Kovács Melinda, egyben megkérdőjelezve e gyakorlat eredményességét. Ugyanis széles határok között változik a hatása: általában 2 és 7 százalék körüli mértékben javítja a takarmány értékesülését és 1-10 százalék között a termelést, attól függően, hogy milyen egyéb körülmények között alkalmaznak antibiotikumot. „Ilyen arányú eredményjavulás megfelelő tartási körülményekkel, takarmányozással, illetve higiéné mellett is elérhető” – hangsúlyozta az előadó, hogy semmi nem helyettesítheti a megfelelő telepmenedzsmentet.

Nem is gondolnánk, de az antimikrobiális környezetterhelés a növényi élelmiszer-alapanyagokat is érinti, ami a teljes ökoszisztémát megváltoztatja.

E felismerést követően 1969-ben jelent meg az első olyan jelentés (Swann-Report), amely komolyan bírálta az antimikrobiális szerek szükségtelen és helytelen használatát. Ennek ellenére csak az 1990-es évek végén alakult ki mozgalom a hozamfokozóként való használatuk teljes betiltására.

Svédország volt az első ország, amely megtiltotta ilyen célú alkalmazásukat (1986), majd Dánia követte, ahol fokozatosan vezették ki őket (1995, 1999). Az Európai Unió 2006 óta tiltja teljes körűen a nem egészségügyi célú használatukat. „Csakhogy ez még mindig nem volt elég; további megszorításokra volt szükség, és már a terápiás célú felhasználásuk terén is” – hangsúlyozta az előadó.

Riasztó adatok

Az Európai Gyógyszerügynökség 2018 óta kíséri figyelemmel a humán és az állatgyógyászatban használt gyógyszerek, köztük az antibiotikumok értékesítési adatait. Eszerint az árutermelő állatok kezelésére vásárolt állat­orvosi antimikrobiális szerek mennyisége tekintetében 2018-ban Magyarország volt az ötödik legnagyobb antibiotikum-felhasználó. Igaz, ezeket az adatokat fenntartással kell kezelni, ugyanis az egyes országok között jelentős különbségek vannak az állatállomány összetételét és az alkalmazott technológiát is figyelembe véve, továbbá az sem egységes, hogy mely antibiotikumok vénykötelesek egy-egy országban, és még az alkalmazásuk sem.

Hazánkban a sertés- és a baromfitartók használják a legtöbb antibiotikumot, a szintén 2018-as adatok szerint meghaladták az európai átlagot. Az európai átlagnál lényegesen kevesebbet használtak viszont a szarvasmarha- és a kiskérődzőtartók.

Biztató tendenciának nevezte az előadó, hogy 2011 és 2018 között közel 35 százalékkal csökkent az antibiotikum-felhasználás abban a 25 európai országban, amelyek adatot szolgáltattak erre az időszakra.

Magyarországon 6 százalékos csökkenést regisztráltak 2011-ben, aztán 2012-ben nagyfokú emelkedést. Utána fokozatos csökkenés kezdődött, mértéke 2018-ra elérte a 33 szá­zalékot, amivel az uniós átlagot közelíti.

Az Állategészségügyi Világszervezet a FAO-val és a WHO-val közösen mérte fel, hogy mely országokban bevett gyakorlat még mindig antibiotikumok használata a hozam fokozására. Az adatot szolgáltató 160 ország 70 százaléka azt jelentette, hogy nem használ hozamfokozási céllal antibiotikumot, 42 országban még használatosak. Közülük húsz ország szabályozza az ilyen célú használatot, de olyanok is akadtak, ahol egyáltalán nem rendelkeztek információval az ilyen célú felhasználásról. Az antibiotikumot hozamfokozásra használó országok száma 2017 és 2019 között összességében 14 százalékkal csökkent.

Megkérdőjelezhető eredményesség

Az Európai Számvevőszék 2019-ben vizsgálta az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos európai stratégiák eredményességét, és a jelentés szerint nem sikerült jelentősen csökkenteni az AMR-hez kapcsolódó egészségügyi terheket a közösségben.

A hivatal szerint már a végrehajtott stratégiák eredményeinek a fenntarthatósága is megkérdőjeleződik, egyrészt mert jelentősen eltér az egyes tagországok vonatkozó szabályozása, másodszor mert nem határoztak meg végeredmény-mutatókat a haladás nyomon követésére, harmadszor hiányos az adatszolgáltatás, végül pedig mert nem rendelkezünk elegendő adattal az antimikrobiális rezisztencia felbukkanásáról a környezetben.

Az okok között felsorolták a tömeges gyógyszerhasználatot, az utazás általános elterjedtségét, a nem megfelelő megelőző oltásokat, a környezet kontaminációját, a nem elég gyors és hatékony diagnózist, a nem megfelelő adagolást, a rezisztens fajok egészségügyben való átvitelét is – de leszögezi, a legfőbb oka az antibiotikumok nem megfelelő vagy túlzott alkalmazása, mind az állatok, mind az emberek kezelésében.

A WHO globális akciótervet adott ki 2015-ben az antibiotikum-használat optimalizálása érdekében. A tervben olyan feladatok szerepelnek, mint az oktatás, felvilágosítás; a folyamatos felmérés-monitorozás; a fertőzések előfordulásának csökkentése hatékony higiéniével, továbbá az innováció támogatásának fokozása új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök, vakcinák és egyéb beavatkozások kifejlesztésére.

„A WHO mindezt a One Health szemléletben dolgozta ki” – tért vissza az „egy egészség” gondolatához Kovács Melinda. A kutató üdvözölte, hogy

már az Európai Unió is kidolgozott One Health-akciótervet az AMR visszaszorítására, ami három pilléren nyugszik.

Az egyik, hogy az uniós gyakorlat szolgáljon a tagállamok által követendő jó gyakorlatként, és támogatni kell őket a bevezetésében és harmonizálásában. A második szerint az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a kutatás-fejlesztésben, az innovációban, a megelőzésben, a kezelésben és a diagnosztikában, a harmadik pillére pedig az európai uniós joggyakorlat eljuttatása a világ minden részébe.

Közös felelősség

Az Európai Gyógyszerügynökség ajánlást adott ki az állatgyógyászatra használt antibiotikumok kategorizálására. A „kerülendő” kategóriába az állatgyógyászati célból nem engedélyezett készítmények tartoznak, amiket élelmiszer-termelő állatoknak nem szabad adni. A „korlátozott” kategóriába sorolt antibiotikumok kritikus fontosságúak a humángyógyászatban, az állatokban való alkalmazásukat ezért kell korlátozni. A „körültekintően” kategóriába azok az antibiotikumok kerültek, amelyeknek van alternatívája a humángyógyászatban. Az „óvatosan” kategória szerei a leginkább alkalmazhatóak vagy ajánlottak – természetesen mindig a vonatkozó szabályok betartásával.

„Minden antibiotikum-kategóriára egy­formán érvényes, hogy indokolatlan al­kal­mazásuk kerülendő, akárcsak a kezelési időszak fölösleges elnyújtása és az aluladagolásuk”

– hívta fel a figyelmet az előadó, hozzátéve, hogy a csoportos kezelést azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor az egyéni kezelés nem megoldható. Természetesen figyelembe kell venni az alkalmazás módját is.

A Nébih felmérése szin­tén azt tükrözi, hogy Magyarországon egységnyi állati termékre vetítve még mindig nagyon sok antibiotikumot használunk. Nem állunk túl előkelő helyen az európai uniós országok rangsorában.

Új előírás, hogy 2022. márciusa óta az állatorvosoknak havi jelentést kell készítenie az élelmiszer-termelő állatoknál felhasznált antibiotikumokról. A Nébih előzetes adatai alapján épp a napokban adott ki ezzel kapcsolatos közleményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Mint írják, eddig igen alacsony arányban jelentettek adatokat a nagy egyedszámú szarvasmarha-, baromfi- és sertéstelepekről. Pedig a jó telepi gyakorlat kialakítása és alkalmazása az állattartók számára is fontos volna, ezért a kamara arra kéri tagjait, hogy minél szorosabban működjenek együtt az állatorvosokkal. Ugyanis, mint Kovács Melinda is fogalmazott előadása végén, „az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításában mindannyiunknak egyformán nagy a felelőssége”.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Sportlovak és őshonos fajták

Egyes ősi vagy régi lófajtáink fennmaradása – az állami ménesek feloszlatása után – az úgynevezett köztenyésztésnek volt köszönhető. Jelenleg is van olyan őshonos fajtánk, amelynek a jövője csak a magántenyésztők elhivatottságán múlik. Erről is beszélgettünk Fekete Balázzsal, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatójával, aki maga is furioso-north star tenyésztő.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.