Back to top

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.

balaton_ponty_mti_varga_gyorgy.jpg

Fotó: MTI - Varga György
- A magyar haltermelők már évek óta küzdenek a szárazság-okozta vízhiánnyal. Ez a folyamat eddig elsősorban a dunántúli területeket érintette, idén azonban már térségünkben, a Tiszántúlon is egyre nagyobb gondot jelent a tógazdaságoknak – mondta a hirek.unideb.hu­­­­­-nak Fehér Milán, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumának vezetője.

A dunántúli völgyzárógátas halastavakkal szemben a Tiszántúlra elsősorban a körtöltéses tórendszerek a jellemzők. A völgyzárógátas rendszerben a tavakat külső vízfolyás látja el vízzel, míg a körtöltéses tógazdaságok esetében mesterséges csatornákon keresztül jut el a vízutánpótlás a halastavakba.

- A vízszabályozás a körtöltéses rendszerben az egyszerűbb, így a vízellátás sokkal kiegyenlítettebb. A Kőrösök és a Tisza vízállása azonban most rekord alacsony, nehezen tudják ellátni a tógazdaságokat. A haltenyésztők ilyen időjárási körülmények között vagy az extenzív tenyésztést helyezik előtérbe, tehát ritkább népesítéssel, kevesebb halat helyeznek ki és a meglévő vízkészletekkel gazdálkodnak, vagy intenzívebb technológiákat vezetnek be és a halak tápos etetésével, a víz levegőztetésével és a tavak vizének keringtetésével próbálják a tenyésztés ütemét tartani – sorolta a szakember.

akaszto_szikiponty.jpg

Fotó: Akasztói Horgászpark és Halászcsárda

A gyors párolgás-okozta alacsony vízállás hatására a halastavakban megjelenhetnek a különböző halbetegségek, nő a madárkár és a halak növekedése is lelassul. Hazánkban a tógazdasági haltermelés 80 százalékát a ponty adja, emellett a busa és az amur a meghatározó.

- A hároméves üzemformában az állatok nevelése programozottan zajlik. A kedvezőtlen, forró időjárás hatására azonban a hozamok jelentősen csökkenhetnek.

A ponty emésztésének sebessége 18-24°C-os vízhőmérséklet mellett optimális, 28- 29 Celsius-foknál melegebb vízben a táplálékfelvétel csökken. A halastavaink sekélyek, gyorsan felmelegszenek.

Ez együtt jár a víz oldott oxigén-tartalmának csökkenésével, ami jelentős elhullást okoz a halállományban. A napsütés és a forróság hatására a felmelegedő vízben felgyorsul a tavak algásodása – tette hozzá Fehér Milán.

kiszaradt_vizgyujto2022.jpg

Fotó: MTI - Rosta Tibor
A Halbiológiai Laboratórium vezetője kifejtette: ezek a fotoszintetizáló szervezetek a nappali órákban, miközben rohamosan fejlődnek, növelik a tavak oxigén-koncentrációját, azonban éjszaka hatalmas mennyiségű oxigént vonnak el más élőlényektől és a hajnali órákban kritikusan alacsony oldott oxigén-koncentráció alakulhat ki, amely végzetes a halak számára.

- Az oxigénhiányos, felmelegedő tavakban a halak csak vegetálnak és a szakembereknek minden esetben be kell avatkozniuk.

A haltermelés ilyen körülmények között nem hatékony, nem fejlődnek az állatok. A tórendszerek vízutánpótlása sok esetben nem megoldott, nem állnak rendelkezésre a régi öntöző csatornák, a patakok, kanálisok és vízerek kiszáradtak.

Ez az év kritikus a halgazdaságok számára is – jelentette ki Fehér Milán.

DE MÉK szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a nyári, ritkító halászat, amely során a tóban nevelt állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák. Az aszályos időjárás hosszútávon mindenképp kihat a halastavi termelésre és jelentősen befolyásolja az ágazat hatékonyságát a következő tenyésztési ciklusban.

Forrás: 
unideb.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Őrizzük meg csontjaink egészségét nassolnivalókkal

Minden harmadik 50 év feletti nő és minden ötödik férfi a csontritkulás miatt szenved csonttörést, ugyanis ez a betegség okolható a csontok gyengeségéért és a csonttörések kockázatának növeléséért. A töréssel járó kellemetlenségek miatt érthető, hogy az emberek miért szeretnének minden módot megragadni, hogy csökkentsék ennek a gyakori eseménynek a kockázatát.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.