0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Ahol a holdnaptár készül

A Kertbarát Magazin kihagyhatatlan része a lap közepén megjelenő, kihajtható holdnaptár, amely sokaknak ad iránymutatást a kertészkedéshez. A naptár „mögött” egy kedves hölgyet és sokrétű tudást találunk. Bemutatjuk Cseperkálóné Mirek Barbarát, aki hónapról hónapra elkészíti az aktuális holdnaptárt, és aki természetesen e módszer szerint alakítja és műveli a saját kertjét is.

youtube://v/nlljPZuxNEE

Amikor a kapu bezáródik mögöttünk, megszűnik a főváros zaja, forrás csörgedez, és a kerti tó vizében tükröződnek a hatalmas fák lombjai. Az udvaron szőlősor, régi gyümölcsfák, a kerítés mellett megemelt ágyásokban zöldségek és virágok egymás társaságában növekednek.

Ezt látva nem gondolnánk, hogy Barbara egy panellakásban nőtt fel, a vidéki rokonokhoz viszont nagyon szeretett járni, ott kedvelte meg a növényeket és a kertészetet. A természet szeretete erős volt a családban, rengeteget kirándultak, főleg az erdőket kedvelték, ahol Barbarát már kisgyerekként is a rovarok bűvölték el.

Már felnőtt volt, és a kisfia is megszületett, amikor beiratkozott a kertészeti egyetemre. Döntésében segített egy Eger-közeli birtok megvásárlása, szerette volna mintaszerűen kialakítani, gondozni a növényeket, metszeni a fákat.

Az ökológiai szakirány viszont nem volt kérdés. Az elméleti tudás megszerzése után a tangazdaságban tett szert igazi gyakorlati tudásra és tapasztalatra, ahol gyógynövény-, biozöldség-, szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással, valamint agrárerdészettel egyaránt foglalkozott.

NÉVJEGY

Cseperkálóné Mirek Barbara ökológiai szemléletű kertészmérnök és növényorvos. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar ökológiai gazdálkodás szakirányán kertészmérnökként végzett, majd növényorvosként a gödöllői agráregyetemen.

2008–2013-ig a Budapesti Corvinus Egyetem soroksári tangazdaságában dolgozott, ahol az ökológiai gazdálkodás ágazatot vezette. Feladatai közé tartozott a gazdaság irányítása, értékesítés, kutatások és oktatások gyakorlati kivitelezése. 2014-től aktívan részt vesz közösségi kertek alakításában.

Közreműködött az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet on-farm projektjében, amely a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósított innovatív kísérletek rendszere. Itt paradicsomszelekcióval foglalkozott, a szelektált tájfajta paradicsomok palántaként az egész országban elérhetőek.

Ökokertész-tanfolyamokat szervez, előadásokat tart, kertészeti szaktanácsadással, közösségi kertészek oktatásával foglalkozik.

Elkötelezett biokertész

Barbara elkötelezett híve a biokertészetnek és az ökológiai gazdálkodásnak. Szerinte ez a jövőnk, másként nem is lenne szabad a ház környéki kerteket művelni, zöldségeket, gyümölcsöket termeszteni. Mindenkit erre biztat, azt mondja, kiskerti léptékben nagyon jól megvalósítható ez a módszer. Ehhez is lehet a modern technológia vívmányait használni, mert ma már sok jó szer van, amit bátran bevethetünk a kártevők ellen. De a régi-régi módszerek ma is nagyon jól működnek, például a növénytársításokkal, vegyes kultúrák kialakításával is burjánzó kerteket lehet teremteni, nem kell ehhez se vegyszer, se műtrágya, csak munka, tudás, odafigyelés, együtt létezés a kerttel, mutatja a megemelt ágyást, ahol paradicsom, büdöske, káposzta, fűszernövények növekednek egymás mellett.

Azt mondja, növényorvos pedig azért lett, hogy még hitelesebben tudjon tiltakozni a növényvédő szerek ellen. Így már senki nem mondhatja, hogy nem tudja, mi ellen tiltakozik.

– A biokertészet iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a Covid-járvány időszakában például rengetegen jelentkeztek az online tanfolyamomra. Szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy szeretnének visszakapcsolódni a természethez, és megismerni a vegyszer nélküli gazdálkodás módszereit.

Kutatások és bizonyítékok

A Hold és a természet kölcsönhatásának megfigyelése világszerte ősi tapasztalat. A holdnaptárnak és a biodinamikus vetési naptárnak is ez az alapja. Barbara az egyetemi tanulmányai során találkozott a naptárak rendszerével.

– Kutattuk is ezt a módszert, vizsgáltuk a hatásosságát a tangazdaságban. Konkrét példákon figyeltük meg a működését. Elkezdtük például a borsóvetést nagy területen, és még nem végeztünk, miközben váltott a csillagjegyben a Hold, és kelés után pontosan lehetett látni, hogy egyre rosszabb lett az eredmény. Kísérleti levendulaültetvényt is létrehoztunk, amit mindig a vetési naptár alapján műveltünk. Voltak parcellák, amit csak gyökérnapon kezeltünk, a másikat pedig csak virágnapon, volt, amit termésnapon, és amit kihúzott napon, amikor semmi nem ajánlott.

A legszebbek a virágnapi ágyások voltak, a kihúzott napon kezelt parcellákból pedig szinte teljesen kipusztultak a növények. Ezek számomra bizonyítékok arra, hogy a módszer működik,

érvel a holdnaptár hatásossága mellett Barbara.

Azt mondja ezt saját magán is megfigyelte. – Van, hogy kijövök a kertbe, de még a gereblyét sem találom meg, se a vetőmagot, és kedvem sincs, és a naptárból kiderül, hogy kihúzott nap van. Ilyenkor viszont jól lehet gyomlálni, jegyzi meg. Az nagyon hatásos lesz, mert amit akkor kihúzunk, az biztosan nem fog visszanőni. Aztán vannak olyan napok, amik valóban kedveznek az ültetésnek. – Teliholdkor vetettem az idén és fantasztikus lett az eredmény, minden kikelt, és ráadásul még termésnap is volt.

Holdnaptár-kisokos

Kertészkedés szempontjából a holdjáráshoz négy periódus köthető, a gyümölcsnapok, az ezt követő gyökérnapok, majd a virágnapok, végül a levélnapok. Mindegyik periódus leggyakrabban három, esetenként négy napot ölel fel. Ezeken a napokon más és más növények gondozása ajánlott.

  • Virágnap: ezeken a napokon gondozzuk dísznövényeinket, vethetjük, ültethetjük őket. Ide tartoznak azok a növények is, melyeknek a virága fogyasztható, például a brokkoli, a karfiol vagy az articsóka.
  • Termésnap: ezeken a napokon ültessünk gyümölcsfákat, szedjünk gyümölcsöt, de ekkor van az ideje a paradicsom, a paprika, a tök, az uborka, a hüvelyesek és a dinnye vetésének, szedésének is.
  • Levélnap: Leveles zöldségek gondozásának ideje, ilyenkor vethetjük, ültethetjük őket. Ide tartozik például a káposzta, a saláta, a sóska, a bazsalikom, de a sövénynövények és a gyep is.
  • Gyökérnap: A gyökérzöldségek vetésének, gondozásának, betakarításának a napja. Ide tartozik a karalábé, a zeller, a cékla, a petrezselyem, a sárgarépa, a retek, a hagyma, a burgonya.

Mit nyerünk, ha felnézünk az égre?

A Hold és a növények közti kölcsönhatás kiaknázásával például növelhetjük a terméshozamot, növényeink egészségesebbek, szebbek lesznek. Felvetődik a kérdés, miért történik mindez így? Akik ezzel a szemlélettel közelítenek a kertészkedéshez, úgy vélik, a Hold az égen elfoglalt helyzetéből adódóan különböző mértékben hat a növények egyes részeire. Amikor a Hold leszálló pályán mozog, a növények nedvei visszahúzódnak az alsó részekbe. Ez az időszak nagyon kedvező ültetésre, vetésre, metszésre.

Amikor a Hold felszálló ágba kerül, a növényi nedvek a föld feletti részekbe áramlanak. Ilyenkor érdemes gyümölcsöt szedni, gyógynövényeket begyűjteni. Egyes napokon az égitestek állása nem kedvez a kertészkedésnek.

Sokkal erőteljesebben fog csírázni egy jókor elvetett mag, vagy jobb lesz a termés, ha megfelelő időben, termésnapon kacsoljuk a paradicsomot, sorolja a konkrét példákat. De már azzal is érhetünk el eredményt, ha csak a napi ritmust figyeljük, hogy mit csináljunk délelőtt vagy délután. Délelőtt erősen felfelé áramolnak a nedvek, estefelé pedig visszafelé mennek. Vagy ha a holdfázist megnézzük, hogy a teli- vagy a fogyó Hold felé haladunk, abból az erő intenzitására következtethetünk.

– Mikor is szeretném leszedni a gyógynövényt? – teszi fel a kérdést Barbara. Természetesen akkor, amikor ereje teljében van, azaz telihold környékén. És ha még ezt virágnapon is teszem, akkor biztos, hogy hatóanyagban sokkal jobb minőségű gyógynövényem lesz. Gyökereket vagy zellert, karalábét pedig akkor érdemes begyűjteni, amikor lefelé mennek az energiák.

A holdnaptár szerinti kertészkedés nem pusztán módszer, hanem szemlélet. Akik eszerint művelik a kertet, tudatosan figyelik a természetet, és a lehető legkevésbé avatkoznak a folyamatokba.

Megnézik, mi és hol csírázik ki a kertben, mi hol érzi jól magát. Tudják, hogy az nem véletlen, azt ott kell hagyni, ami pedig nem növekszik jól egy bizonyos helyen, azt nem kell erőltetni.

– Elfogadom azt is, ha a vakond feltúrja a kertem, mert nem célom mesterséges gyepet létrehozni, hiszen nem fenntartható. Ahogyan kertészkedünk, még a házikertekben is, az nem fenntartható. A gyönyörű tujasoroknak és a tökéletes pázsitnak ára van, aki nem fogja tudni locsolni pár napig, az azonnal látni fogja, hogy mi az ára, és megérti, hogy miért nem fenntartható. Ha nem szeretnénk az unokáink elől elenni a Földet, márpedig most ezt tesszük, akkor itt az ideje, hogy átgondoljuk az eddigi gyakorlatot, vélekedik az ökológiai szemléletű kertész.

Kinek való?

• Akiket vonz az ökológiai szemlélet

• Akik kerülni szeretnék a kemikáliákat

• Akiknek több szabadidejük van, és rugalmasabban tudnak együttműködni a természettel

• Akiknek van terük a növények számára

 

Forrás: Kertbarát Magazin