Back to top

Nehéz évek elé néz a hazai tejtermelés

A szarvasmarha és tejágazat lehetőségei kerültek górcső alá és a takarmányozási dilemmákról beszéltek Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Általánosságban elhangzott, hogy voltak nagy jó és rossz évei is, a többek által a mezőgazdaság nehéziparának nevezet ágazatnak.

Fórián Zoltán, Nyakas András, Rákóczi András, Nagy Béla és Bodnár Lajos
Fórián Zoltán, Nyakas András, Rákóczi András, Nagy Béla és Bodnár Lajos
Fotó: MMG fotó

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője már a beszélgetés elején leszögezte, hogy 2022 csúnya mélypontot hozott a változások együttese – ráadásul ez egy folyamatnak az eleje. Fórián Zoltán szerint nem számíthatunk az ideinél sokkal jobb időjárásra az előttünk álló években. A meteorológusok szerint a száradási folyamat ezután eszkalálódik. Emiatt több háború lesz, a járványok száma és hatása is nőni fog, a piacok átalakulnak. Mindezek hatással lesznek az árakra, és bizonyosan átalakul a fogyasztás is.

A világ tejtermelése évtizedeken keresztül egyre nőtt, de az utóbbi három évben drasztikusan csökkenni kezdett, egyszerűen azért, mert ilyen körülmények között nem lehet többé annyi tejet előállítani.

Egy másik évtizedes trend is megtört: a magyarországi szarvasmarha-állomány lassú, de folyamatos növekedése. Fórián Zoltán szerint e téren is drasztikus változást hoz 2022. Az ágazat nagyon nehéz időszak előtt áll.

Ennek ellenére, tapasztalatai szerint az ágazat rendkívül innovatív, és rendkívül sok benne a fejlesztés, a tartástechnológiában és a takarmányozásban egyaránt. Ezzel együtt, a matematika továbbra is fontos marad. Az utóbbi évek támogatási hátterének biztonságában a gazdák hajlamosak voltak elnagyolni számításaikat, akár beruházásról, akár költségről, akár építőanyag- vagy energiaárról volt szó. Ezt nem engedhetik meg maguknak többé.

Nyakas András, a Nyakas Farm Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a termelők minden beszállítója árat emelt. A helyzetre ők az állatlétszám jelentősen csökkentésével tudtak válaszolni: 2200-ról 1700 csökkentették tejelő teheneik számát. Mint mondta,

az ágazat erősen ki van szolgáltatva a tej mindenkori felvásárlási árának, ez határozza meg a gazdálkodást, még a pályázati támogatást elnyert beruházásaikat is komolyan át kell gondolniuk emiatt.

A tej felvásárlási árának változása 2-3 hónappal lemaradva követi a többi ár változását, ami a gazdaságokat igen nehéz helyzetbe hozza. A takarmányhelyzetet röviden, egy szóval foglalta össze: borzasztó.

Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a szarvasmarha-tenyésztők a legoptimistábbak, mert ők októberben és novemberben trágyáznak és szántanak, áprilisban vetnek, augusztusban pedig silókukoricát készítenek, aminek egy évig ki kell tartania. Tehát ők két évre előre finanszírozzák a takarmányt.

Ha még a termékenyítést is figyelembe vesszük, akkor még ennél is brutálisabb számokkal dolgoznak. A sperma megvásárlásától az üsző felneveléséig, amíg az először tejet ad, rengeteg idő telik el, vagyis elképesztően hosszú időre szóló befektetést jelent. A szektor forgóeszközigénye tehát a többi ágazatéhoz képest hatványozottan megugrik.

A másik óriási problémájuk a takarmányozás, mert nincs reális alternatívája a kiesett idei termésnek.

Ha nincs kukorica és nincs búza, akkor az egyébként alternatívát jelentő feldolgozói melléktermékek sem lesznek. Rákóczi András a Tej Terméktanács elnökségi tagjaként rálát az országos helyzetre, és folyamatosan tájékozódik. Úgy látja, hogy a Dunától keletre idén 5000 darabos tehénlétszám csökkenés fog megvalósulni ebben az évben. Nyilván ebben az óriási számban az energiaárak megemelkedése is nagy szerepet játszik. Az állománycsökkentés, a hatékonyság javítása és a beruházások elhalasztása lehet szerinte a megoldás.

Nagy Béla, a Caravanus Kft. vezetője, aki a Kőröstej Kft.-t képviselte, a tejfeldolgozók helyzetét ismertette. Cégcsoportjuk több mint 50 országba exportál sajtokat és más feldolgozott tejtermékeket. Termelésük 40-70 százalékát, mintegy 30 ezer tonna sajtot értékesítenek külföldön évente.

A kiterjedt exporttevékenység teszi lehetővé a vállalat több lábon állását, ami a mai helyzetben létfontosságú lehet.

A beruházásokat Nagy Béla más fényben látja, mint a beszélgetés többi résztvevője. Szerinte muszáj fejleszteni - nincs olyan, hogy nem kell beruházni. Aki a fejlesztést visszafogja, sőt teljesen leállítja, az nem tud reagálni a piaci folyamatokra.

Saját példájukkal szemléltette a mostani helyzetet. A tejfeldolgozás során a gyártási folyamatok, gépek, gőz előállítása, fűtés és a hűtés megnövekedett energia költség ebben az évben eddig 2 milliárd forintot jelentett. Negyvenmilliárdos tavalyi árbevételükhöz képest ez nagyon nagy szám.

Ez azt jelenti, hogyha 1 kilogramm sajt előállításának energiaköltsége nagyjából 50 forinttal nőtt. De van olyan sajtféle is, aminek 200 forinttal is. Elhangzott, hogy

a Kőröstej olyan holland vagy német cégekkel kell versenyezzen a világpiacon, amelyek egymaguk annyi tejet dolgoznak fel, mint amennyit egész Magyarország.

Ilyen helyzetben a beruházás, a fejlesztés, az innováció elengedhetetlen. Nagy Béla megemlítette még, hogy a korábbi években számos pályázat esetén feltétel volt a dolgozói létszám megtartása, amely a fenntartási időszakban is követelmény. Az új pályázatok már a hatékonyságot és a folyamatok digitalizálását, automatizálását célozzák. E téren szerinte nehézkes lesz a pályázatok eredményes felhasználása.

Bodnár Lajos, a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgató szerint most az az új helyzet van, hogy az számít, ki hogyan tud alkalmazkodni ehhez rendkívüli helyzethez. Mindenkinek helyzetétől függően eltérőek lehetnek a problémái. A Béke Mezőgazdasági Kft már több mint 10 ével ezelőtt saját biogázüzemet épített, ami nagyon jól működik. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy óriási segítség lesz az energiaellátásukban.

Eleinte azzal számoltak, hogy az alomban mennyi szalmát tudnak kiváltani vele.

Utána a gyártási folyamat során keletkező barnalé kiöntözésével folytatták a fejlesztést. Ma az iszapot brikettálják, és az égetésére alkalmas kazánokat vettek a sertéstelep fűtéséhez. Olyan tartástechnológiai fejlesztést is végrehajtottak, amelynek eredményeként az itthon átlagos 2-2,1 tehenenkénti laktációtól a kiváló 4-5 laktáció felé tartanak. A borjakat 6 hónapos korukig épületben tartják, vigyázva rájuk, mert akkor több utód várható tőlük. Bodnár Lajos úgy látja, a válságok mindig kereslet csökkenéséhez vezetnek, és ez már most érezhető a tej kapcsán. Ennek ellenére bízik benne, hogy piac hamarosan kompenzál.

Fotó: Pixabay/illusztráció

A kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy majdnem nálunk a legalacsonyabb a tej felvásárlási ára az Európai Unióban, ami nehéz helyzetbe hozza az ágazatot. A feldolgozóipar képviselői szerint a nagyobb hozzáadott értéket előállító feldolgozók ugyan valóban valamivel magasabb áron tudják értékesíteni termékeiket, ennek ellenére ők azt tapasztalják, hogy a termékpálya kereskedelmi szereplői tudnak igazán nagy hasznot realizálni.

Egységesen felhívták rá a figyelmet: nem látják biztosítottnak, hogy a következő tanévben is az eddigi 4-500 ezer gyerek iskolatejhez jut, pedig fontosnak tartják a programot, hogy a gyerekek hozzászokjanak a tejfogyasztáshoz.

Mint elhangzott, a cukrozott üdítő italok beszerzése az iskolabüfében nem lehet jó példa.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői nehéz következő évre számítanak. A nehéz helyzet mindig megtanítja az ágazat szereplőit a feszes gazdálkodásra, és amikor kicsit könnyebb lesz, a gazdálkodás feszessége megmarad, aminek előbb-utóbb szépen megjelenik az eredménye.

Forrás: 
Kelet-magyarországi Agrárfórum/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.