A hungarikumnak minősített kajszibarack (Prunus armeniaca) ökológiai alkalmazkodóképessége rendkívül gyenge, a klíma változékonysága újabb kihívások elé állítja a gyümölcsfákat mind ökológiai, mind növénykórtani szempontból. Cegléden Nyujtó Ferenc irányításával kezdték meg a kutatást a Kárpát-medencében található tájfajták, helyi változatok összegyűjtésével, majd tudományos alapossággal végzett szelekció során választották ki a Magyar kajszi, a Mandulakajszi, a Rózsakajszi, később a Ceglédi óriás és a Ceglédi bíbor fajtákat is.
A kutatás későbbi szakaszai ezekre a fajtákra épültek, ezeket használták keresztezéses nemesítéshez.
A termesztők kevéssé ismerik a hazai kajszinemesítés eredményeit, pedig érdemes lenne odafigyelniük ezekre.
Az újabb ceglédi kajszik felveszik a versenyt a korszerű és divatos fajtákkal, sőt, akár meg is előzik azokat. A kutatóállomáson három különböző gyűjteményben 120 hagyományos, vagy a termesztésben már nem használt fajtát tudunk vizsgálni, mellettük 50-60 modern fajta áll vizsgálat alatt. Több mint ötezer hibridet telepítettünk az új nemesítési programból, és évente egy-két ezer újat szeretnénk kiültetni kifejezetten a fagytűrés-szelekció vizsgálatához.
Összeállítást készítettünk újabb fajtáinkból, amelyek megfelelnek a mai termelők, a korszerű feldolgozóipar, valamint a tudatos fogyasztók elvárásainak is.
Ceglédi szilárd
A Magyar kajszi és a Bíborkajszi keresztezéséből származik, öntermékenyülő. Fája középerős növekedésű, termőképessége jó. Fagyérzékenysége közepes, sharka vírusra az átlagosnál érzékenyebb. A Magyar kajszi után 12 nappal érik. Gyümölcse középnagy. Héjszíne narancssárga, sötétkárminnal 40-60%-ig belehelt. Húsa sötétnarancs, tömör állományú, kemény, de leves. Éretten sem hullik, fagytűrése miatt minden évben tudjuk vizsgálni.
Nyujtó Ferenc emléke
Nyujtó Ferenc és munkatársai nemesítették a Rózsakajszi C. 320 és a Ceglédi bíborkajszi keresztezésével. Közepes termőképességű, középidőben fordul termőre.
Középerős növekedésű fája ritka, feltörő, többszörösen elágazó vázágakkal. Barnáspiros vesszőin matt zöld, kerekded, közepesen fogazott leveleket hoz. Gyümölcse kúpos gömb alakú, középnagy, tetszetős. Héja fényes, narancssárga, 50-70%-ban kárminnal bemosott. Húsa narancssárga, jellegzetes, jó zamatú, illatos, leves, kemény állományú. A Magyar kajszi után 4-5 nappal virágzik, öntermékenyülő. Későn, a Magyar kajszi után 7-13 nappal érik. Fagytűrése kiváló. Sharka vírusra az átlagosnál érzékenyebb, moníliára kevésbé érzékeny. Jól szállítható és tárolható. Termesztési értéke a jó fagytűrésben, a jól alakítható fahabitusban, a tetszetős, késői érésű, jó minőségű gyümölcsben rejlik.
Ceglédi arany
A Rózsakajszi C. 1668 és a Ceglédi óriás keresztezéséből származik. Termőképessége kiváló. Gyümölcse valamennyi konzervipari felhasználásra alkalmas. Igen erős növekedés és gyenge elágazódási hajlam jellemzi, felfelé törő habitussal. Levele nagy, sötétzöld, finoman fogazott, vitorlalevei világos bronzossárgák.
Későn nyíló, nyársakon és éves vesszőkön is képződő virágai öntermékenyülők. A Magyar kajszi után 6-7 nappal érik. Fagytűrése jó, gnomóniára, moníliára közepesen érzékeny, sharka vírussal szemben toleráns. Jól szállítható és tárolható. Termesztési értékét a jó koronahabitus, a jó ellenálló, valamint a jó termőképesség adja. Egyes termőhelyeken külföldi vevők név szerint keresik.
Ceglédi bájos
Ez a fajtánk nemrég kapott állami elismerést.
A Ceglédi hajnalpír C. 711 és a Korai piros C. 508 keresztezésével hozták létre Nyujtó Ferenc és munkatársai. Jó termőképességű, korán termőre forduló fajta. Friss fogyasztásra és valamennyi konzervipari felhasználásra alkalmas. Középerős növekedésű, gyenge elágazódású koronájában az ágak merevek, felállók. Vesszője fakóbarna, levele élénkzöld, tojásdad alakú, közepesen fogazott.
Húsa narancssárga, jó ízű, leves, középkemény. Kései virágzású, középkései érésű, a Magyar kajszi után 4-5 nappal érik. Moníliára alig érzékeny. Nagy, jóízű gyümölcse, jó koronahabitusa, könnyű kezelhetősége, jó ellenálló képessége adja termesztési értékét.
Ceglédi zamatos
A Rózsakajszi C. 1668 x Mandulakajszi C. 1379 F2 utóda. Közepes termőképességű, korán termőre forduló fajta. Középerős növekedési erélyű, kevés elágazódással, inkább felfelé törő.
Húsa narancssárga, kemény állományú, leves, jó ízű. Virágzása középkései, a Magyar kajszi után 1-2 nappal érik. Sharka vírussal szemben toleráns, moníliára nem érzékeny. Ellenálló képessége, jó szállíthatósága, tetszetős megjelenése emeli ki a sorból.
Törekszünk rá, hogy az új fajtákkal kielégítsük a termelői igényeket. Keresztezési partnerként jó termőképességű, jó gyümölcsminőségű, jó koronahabitusú, könnyen kezelhető, jó ellenálló képességű, nagyon korai, vagy éppen nagyon kései érésű fajtákat felhasználunk. A másik szülőpartner minden esetben ceglédi fajta vagy saját hibrid, hiszen a megszokott, kiváló ízvilág megtartása olyan kiugrási lehetőség, amit nem szabad elszalasztanunk.
Fajtajelöltjeink ízvilága közelít a Magyar kajsziéhoz, ám nagyobb, keményebb, ellenállóbb és tetszetősebb gyümölcs elérésére törekszünk.
Nemesítői programunk során fontosnak tartjuk a hagyományos értékekkel rendelkező, de ma már kevésbé használatos régi magyar fajták megőrzését és a modern termelői és fogyasztói elvárásoknak megfelelő továbbfejlesztését. Elengedhetetlen az újonnan felmerülő kihívásokra történő reagálás. A gyümölcsfajok nemesítése rendkívül időigényes. Szerencsére 70 éve kezdődött az a munka, amit folytathatunk, s melynek gyümölcseit ma is élvezhetjük.
Mendelné Pászti Edina, Tóth Anita, Mendel Ákos
