Ezekkel a számokkal zárult az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) konzorciumvezetésével megvalósult Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-­biztonság Nemzeti Laboratóriuma című projekt.

A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézettel és a Széchenyi István Egyetemmel közös, RRF-forrásból megvalósított program célja az volt, hogy tudományos alapokra helyezve vizsgálja és kezelje azokat a kihívásokat, amelyek az állati és humán egészség, valamint az élelmiszerlánc biztonságának metszéspontjában jelennek meg. Ezzel a gondolattal vezette fel a sajtótájékoztatót Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A projekt a One Health – „Egy Egészség” – szemlélet jegyében zajlott, utalva arra, hogy az emberi egészség, az állatok egészsége és a környezet állapota elválaszthatatlan egymástól.

A rezisztencia nem elméleti veszély

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) ma már nem távoli, elméleti fenyegetés. A kutatások szerint az AMR 1 százalékos növekedése Magyarországon évente mintegy 65 emberélet elvesztésével és 1800 „elvesztett” életévvel járhat. Nemzetközi előrejelzések alapján 2050-re az AMR akár a vezető halálokká is válhat, évente 10 milliós nagyságrendű halálesettel világszerte.

A baromfiágazatban az izolált baktériumok 99 százaléka multirezisztens volt, 27 százalékuk kiterjesztett rezisztenciával (XDR) rendelkezett, és 4 százalékuk pánrezisztensnek bizonyult – vagyis egyetlen ismert antibiotikum sem hat rájuk. A sertéságazatban az antibiotikum-felhasználás a teljes állategészségügyi mennyiség mintegy 62 százalékát teszi ki, ami a rezisztenciaadatokban is visszaköszön: az ESBL-mechanizmus jelenléte 20 százalék feletti arányban fordult elő.

Különösen aggasztó a kolisztinrezisztenciát biztosító MCR-1 gén kimutatása, amely a „végső mentsvárként” alkalmazott antibiotikum hatékonyságát is veszélyezteti. A projekt során három ilyen izolátumot azonosítottak, ami jól jelzi a probléma globális természetét.

A rezisztencia az élelmiszer­láncon keresztül is terjed

A kutatás egyik fontos eredménye annak bizonyítása volt, hogy a rezisztens baktériumok nem csupán az állattartó telepeken jelentenek kockázatot. Ételszállító edényekből vett mintákban több száz E. coli törzset izoláltak, köztük számos multirezisztens változatot. Egyes vizsgálatok során a minták 10 százalékában kolisztinrezisztens baktériumot találtak.

Ez azt jelenti, hogy a rezisztencia az élelmiszerláncon keresztül akár iskolákba, óvodákba, kórházakba is eljuthat. A probléma tehát nem kizárólag agrárkérdés, hanem közegészségügyi és nemzetgazdasági jelentőségű kihívás.

Ezek jelenléte azt jelzi, hogy az állati eredetű baktériumok rezisztenciamechanizmusai közvetlenül hatással lehetnek az emberi gyógykezelések sikerességére és költségeire.