Back to top

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.

Az évmilliók óta zajló evolúció során a Föld minden térségének kialakult a saját, őshonos élővilága. Az állatok, növények, gombák, egysejtűek elter­jedési területét – latin szóval areáját – régebben komoly, nehezen átjárható természetes akadályok választották el egymástól. Így például Európa és Észak-Amerika legtöbb élőlénye számára az Atlanti-óceán hatalmas kiterjedésű víztömege átjárhatatlan volt.

TUDTA, HOGY…

…minden régiónak vannak őshonos fajai, amelyek csak ott fordulnak elő; és hogy a pilisi len például az egész világon csak a Pilisszentiván közelében lévő mintegy 10 hektáros területen él

Az egykori természetes viszonyokba szól bele egyre erőteljesebben az ember.

A globalizációval felerősödik a turizmus, a közlekedés és az áruszállítás – ezek során direkt betelepítéssel és véletlen behurcolással is rengeteg egyed kerül el szülőhelyétől távol eső vidékekre, ahol kikerülhet a természetes környezetbe, veszélyeztetve ezzel az őshonos élővilágot.

A távoli tájakra utazó turisták számos élőlény „utaztatásában” vehetnek részt szándékosan vagy akaratlanul. A külföldről behozott, a kertekben kiültetett különleges dísznövények egyes fajai is kiszabadulhatnak – ahogy erre volt is több példa –, és elterjedhetnek az adott országban.

Egyes özönfajok – főként az őshonos fajok kiszorításával – jelentős természetvédelmi károkat okozhatnak. A magas, illetve kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis) eredetileg Észak-Amerikában élt, ahonnan dísznövénynek és gyógynövénynek hozták be hazánkba a 19. században. Ma már Magyarország számos területén kiterjedt állományokat alkotnak, az eredeti növénytakaró pusztulását, őshonos fajok visszaszorulását okozva. Az ily módon átalakult élőhelyek egyes állatfajok, például a földön fészkelő madarak számára is kedvezőtlenné válnak.

Mi az özönfaj?

Idegenhonos fajoknak nevezzük azon növényeket és állatokat, más élőlényeket, amelyek a szóban forgó területen (országban, régióban) nem fordulnak elő természetes módon, nem őshonosak, hanem emberi közvetítéssel kerültek új élőhelyükre. Általában más kontinens hasonló klímájú területéről érkeznek. Magyarországon sok az Észak- Amerika mérsékelt égövi, a miénkhez hasonló adottságokkal rendelkező régióiból származó növény és állat. Inváziós fajjá, magyarosabb nevén özönfajjá akkor válik egy élőlény, ha új élőhelyén rohamosan terjed.

Bálványfa
Bálványfa

A bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) a Nyugat-Himalájából származik. A 19. század első felében hozták be Európába dísz- és mézelő növényként. Hazánkban először Nyugat-Magyarország egyes vízfolyásai mellett jelent meg, és a nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén terjed. Sűrű állományokat képez, így föléje nőve elnyomja az eredetileg ott élő növényzetet; nehezen bomló avarja pedig gátolhatja a honos fajok felújulását. A folyó menti természetes növénytársulások ember általi tönkretétele elősegíti a terjedését: terjedőképessége fokozódik a vízrendezési munkák vagy nemesnyár-ültetvények céljából tarvágott ártéri ligetek helyén.

Az özönfajok térnyerése erdő- vagy mezőgazdasági, humánegészségügyi és gazdasági problémákkal is járhat. Hazánkban a legismertebb, betegséget okozó özönnövény az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), amely pollenallergiát okoz – ez a probléma ma már minden ötödik embert érint Magyarországon.

Egyes állatok az elszaporodás mellett betegségek terjesztésével is hozzájárulnak a természetes élővilág kiszorításához: például a vörös mocsárrák úgy terjeszti a rákpestis nevű betegséget, hogy saját magán nem jelentkeznek tünetek, de a kór őshonos rokonaira halálos veszélyt jelent.

Az Európai Unió rendelete és a magyar jogszabályok tiltják, illetve engedélyhez kötik egyes fajok kereskedelmét, természetbe telepítését. A hangsúly a megelőzésen van: az újonnan megjelenő fajok korai észlelését prioritásként kezeli az unió. Közzétettek egy jegyzéket, amely tartalmazza a kontinensünkön veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokat – ez magyarul is elérhető a termeszetvedelem.hu weboldalon. A listán jelenleg 30 állat- és 36 növényfaj található, egyebek között a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). A lista tovább bővül.

Mi nyílik a kertemben?

Az őshonos növények kiválasztásában és az özönnövények felismerésében jó segítség lehet a WWF Magyarország által 2018-ban kiadott, az interneten is megtalálható „Mi nyílik a kertemben?” című kiadvány, amely hasznos ötleteket ad arra, hogy mely fajokat kerüljük a kertünkben, és melyeket ültessük helyette. Az említett magas, illetve kanadai aranyvessző helyett például kerti cickafarkot (Achillea filipendulina) vagy mocsári nőszirmot (Iris pseudacorus) lehet ültetni. A füzetben leírják, hogy az idegenhonos fajok miként kerültek Magyarországra, mik a jellemzőik, miért veszélyesek, és hogyan lehet védekezni ellenük. A helyettesítésként javasolt növényekről is találunk ismertetőt, illetve tanácsokat az alkalmazásukról. A Magyarországon előforduló özönnövényekről részletes leírás olvasható a Csiszár Ágnes szerkesztésében 2012-ben megjelent „Inváziós növényfajok Magyarországon” című kötetben, amely szintén ingyenesen letölthető az internetről.

A problémára a legjobb megoldás a megelőzés, hiszen az elszaporodásuk után irtani őket nemcsak munka- és időigényes, hanem sokszor igen költséges is. Ezért fontos, hogy

felelősségtudattal vállaljuk ne csak az állatok, de a növények nevelését is: még a növénybeszerzés előtt gondolja át mindenki, hogy hosszú távon is tudja-e vállalni a gondozásukat, esetlegesen meg tudja-e akadályozni a kerten kívülre terjedésüket; a természetbe pedig semmiképpen ne telepítsünk oda nem való fajokat.

Özönfajok, melyeknek az ültetése kerülendő:

• Magas, illetve kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis)

• Bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera)

• Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)

• Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)

• Kaukázusi medvetalp (Heracleum man­tegazzianum)

• Bálványfa (Ailanthus altissima)

A kertünkben is kerüljük a tájidegen növényfajok ültetését, helyettük inkább őshonosakat válasszunk, vagy olyan dísznövényt, amiről biztosan tudjuk, hogy nem terjed agresszíven. Szerencsére a hazai növényvilág is bővelkedik szép, színes, látványos és egyben veszélytelen fajokban. Fontos ugyanakkor arra is figyelni, hogy a védett és fokozottan védett fajok használata általános szabályként engedélyhez kötött, és a hatóságok csak az adott védett faj fennmaradását szolgáló tevékenység esetében engedélyezik. A változatosan beültetett kert gyönyörködteti a szemet, és jobban ellenáll az idegenhonos fajok terjedésének.

Amennyiben ismeretlen növények jelennek meg a kertünkben, érdemes utánanézni, mik lehetnek azok. Nem éri meg kísérletezni külföldi útjainkról hazahozott növényekkel: nem biztos, hogy megmaradnak, viszont fennáll a veszélye, hogy egyeduralkodóvá válhatnak kertünkben.

Amennyiben már megtörtént a baj, elfoglalták a kertet a nemkívánatos jövevények, és a kaszálás, kiásás vagy kivágás sem segít, akkor a növényvédelmi szakember tudja megoldani a problémát. Érdemes figyelni a tágabb környezetünkre is, mivel a közterületen elszaporodó özönnövények bármelyik kertben is megjelenhetnek.

Bajomi Bálint
Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2022/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

A nagyapai örökség újrafelfedezése

A Pozsony melletti Kismagyaron jártunk Klúcsik Attilánál, aki a családjával együtt pár éve úgy döntött, hogy egészséges élelmiszert termelnek maguknak. Belevágtak az alakor búza termesztésébe is, ami mára gazdaságuk egyik húzóágazatává nőtte ki magát.

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

Ezúttal facebookos tűzifacsalót kaptak el

A Nógrád Vármegyei fogyasztóvédelmi hatóság és a Nébih EUTR ellenőrei közös akcióban értek tetten egy facebookos tűzifacsalót. Az eladó a próbavásárláskor a kifizetett mennyiségnél lényegesen kevesebb fát adott át, amelynek a származását sem tudta igazolni, így a Nébih hatósági zár alá vette a tűzifát.

Kevesebb burgonya, alma

A berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából a Türingiai Statisztikai Hivatal összesítette a tartomány tavalyi mezőgazdasági teljesítményét.

Ismét összemérhetik tudásukat a természet iránt érdeklődő tanulók

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a madarak és fák napja alkalmából újra meghirdeti országos természetismereti versenyét az általános iskola felső tagozatos tanulói számára.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.