Back to top

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Fotó: MMG fotó

A Magyartarka kettős hasznú szarvasmarha hazai tenyésztett állománya jelenleg 28 ezer tehén körül van. A rendezvényen elhangzott, hogy a nagyobb létszámú telepek esetén látható, hogy tulajdonosváltások történnek, amelyek eredményeként a befektetők nem biztos, hogy a magyartarka fajta mellett maradnak. Ezért az a folyamat figyelhető meg, hogy a fajta leginkább a családi gazdaságok választása. Az ő helyzetük javítására jelenthet megoldást a robotizált gépi fejés rendszere.

A munkaigényes folyamat automatizálása nem jelenti azt, hogy a gazdálkodóknak ne lenne feladata az állatokkal.

A szakmai napon pont ezeket az új feladatokat vették számba és ismertették a robotfejési rendszer műszaki, takarmányozási és tenyésztői feladatait.

Fotó: MMG fotó
Vágó Barnabás, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője előadásában összefoglalta, hogy a robotizáció a gazdálkodók számára milyen előnyökkel is jár. Egy fejőrobot betartja a szakmai protokollt, a munkaerőt (amiből most kevés van) helyettesíti, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági célokat szolgál, alkalmazkodik a tejleadás élettani folyamataihoz.

Ezek mellett 10-15%-kal növeli a tejtermelést, real time adatokat biztosít amely segíti a tenyésztési célok elérését, csökkenti a tőgybetegségek és gyulladások kockázatát, minimalizálja a tehén kiesést.

A robottechnológia előnyei mellett a tenyésztőkkel szemben elvárásokat is jelent. Ilyen a robotfejésre alkalmas állat: fattyúbimbó mentes tőgyek; megfelelő tőgymélység, bimbóállás, bimbóforma; egészséges lábak, lábvégek, továbbá fontos eleme a szakember, valamint az olyan robotizálható elemek, mint jászol menedzsment; takarmány kiosztás, átkeverés, feltolás. Elvárás, hogy a fejőházi takarmányozás után át kell térni az automatizált fejőrendszerekben alkalmazott takarmányozási struktúrára (TMR - PMR).

Fotó: MMG fotó

A holland Lely, a német GEA Farm és a svéd DeLaval cégek piacvezetők a fejőrobotok területén. A szakmai napon a svéd gyártó termékével ismerkedhettek meg a gazdálkodók. Faludi Gergely termékmenedzser előadásában elhangzott, hogy a tehenészeteket világszerte, tehénlétszámtól függetlenül az motiválja a váltásra, hogy csökkenteni akarják a munkaerőköltségeket, rugalmasabb életmódot szeretnének, képessé akarják tenni gazdaságukat a növekedésre és a fejési költségeket optimalizálják. Ezek a robotok egységenként 60 tehén napi fejésére alkalmasak.

Három féle tehénforgalmat lehet programozni. Ez azt jelentik, hogy a pihenés – evés – fejés mint a tehenek fő élettani folyamatai között szabadon és kétféle irányított módon van lehetőség a forgalom szabályozására.

Fotó: MMG fotó
Mint elhangzott, ez az egyik alapja és eldöntendő kérdése a sikeres működtetésnek. A másik, hogy a gazdaságirányítás tehénközpontú döntéseket hozzon a takarmányozási stratégiára összpontosítva. De fontos döntés a bevezetés előtt a trágyakezelés és a szellőzés technikájának meghatározása, így az istállók elrendezése is, amelynek a tehenek igényeihez kell igazodnia. A rendszer egészét tekintve a beszerzés mellett komoly tényező az üzemeltetési költség. Ez megfelelő tervezéssel nagyon nagy mértékben csökkenthető, ezért a fejőrobotokat gyártó cég szakemberei komoly segítséget jelentenek a gazdák számára.

Szintén lényeges, hogy egy cég ne csak gyártson és kereskedjen a berendezésekkel, hanem megfelelő szervizháttérrel is rendelkezzem. Hiba esetén a gyors helyszíni megoldás a tehenek számára is fontos.

Komlósi Gergely, az Agrofeed szarvasmarha telepi szerviz manager előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a fejőrobot önmagában csak egy eszköz, ami megfeji a teheneket. A technológiai és a menedzsment fogja meghatározni a robotfejés sikerességét!

Fontos, hogy a gazdaságirányítás tehénközpontú döntéseket hozzon a takarmányozási stratégiára összpontosítva.
Fontos, hogy a gazdaságirányítás tehénközpontú döntéseket hozzon a takarmányozási stratégiára összpontosítva.
Fotó: MMG fotó

A takarmányozással szembeni kihívás, hogy a TMR helyet PMR plusz robot abrakra van szükség. Meghatározó a PMR szecskamérete, homogenitása, nedvessége, valamint mivel a PMR könnyebb, ezért gyakoribb feltolást igénnyel. Pozitívum, hogy a rendszer használatakor a tehenek gyakrabban, kevesebb mennyiséget esznek ezért a táplálóanyagok hasznosulása javul. A rendszer megfelelő működtetése mellett csökken a SARA, a ketózis, illetve az ebből eredő emésztési, szaporodásbiológiai és lábegészségügyi problémák mértéke.

A takarmányozási költségek optimalizálhatók azáltal, hogy a robot táp limitálása lehetővé teszi a saját termelésű alapanyagok felhasználását nagyobb arányban, ezáltal a havi vásárolt takarmányozási költség csökkenthető.

Az istállók elrendezésének a tehenek igényeihez kell igazodnia.
Az istállók elrendezésének a tehenek igényeihez kell igazodnia.
Fotó: MMG fotó
A robot tápok granulált formában, 3 mm vastagságban kerülnek gyártásra. Fontos az ízletesség, aroma, keménység, a jól emészthető komponensek, a magas rosttartalom. Ezen tápok minősége azért is nagyon fontos, mert a szakmai napon bemutatott fejőrobotok esetén az egyik motiváció a tehenek számára, hogy a robotba bemenjenek, az ott kapott takarmány.

A fejőrobot önmagában csak egy eszköz, ami megfeji a teheneket. A technológiai és a menedzsment fogja meghatározni a robotfejés sikerességét!
A fejőrobot önmagában csak egy eszköz, ami megfeji a teheneket. A technológiai és a menedzsment fogja meghatározni a robotfejés sikerességét!
Fotó: MMG fotó
Az egyesület a szakmai napon nem csak az előadásokra, hanem a gyakorlati bemutatóra is nagy hangsúlyt fektetett, ezért is eset a választás Ják településre. Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesület elnökének majorságát és a szomszédos Kövesdi-majorságot is meglátogathatták az érdeklődők.

A robottechnika gyakorlati működésének bemutatása közben számos kérdés hangzott el a tehenek beszoktatására, a takarmányozás gyakorlatára, a napi rutinfeladatokra vonatkozóan.

Egy érdekes esetet emelnénk ki az elhangzottakból, amely a rendszer meglepően pozitív hatására kivételes példa. A Rácz majorságban történt, hogy a korábbi fejés során a példaként felhozott tehén már csak napi 9 liter tejet adott, de beszoktatást követően a fejőrobot használatával újra 20 liter fölé emelkedett a tejtermelése. Ez természetesen egyetlen extrém példa, de jól mutatja a rendszer használatában rejlő pozitívumokat. Ahogy azt a szakmai napon többen megjegyezték, most már csak a felvásárlási áraknak kellene megfelelően alakulni.

Rácz Dániel, a majorság vezetője ismerteti a fél éve bevezetésre került rendszer tapasztalatait.
Rácz Dániel, a majorság vezetője ismerteti a fél éve bevezetésre került rendszer tapasztalatait.
Fotó: MMG fotó

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.