0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 3.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

A vízközelben élő gyógynövényekről szóló cikket ide kattintva olvashatja el.

E fajok olyan körülmények között is jól érzik magukat, amelyekben más növényeknek az életben maradás is kihívást jelentene. Ez főleg annak köszönhető, hogy nagy részük a Földközi-tenger térségéből származik, ott pedig hozzászoktak a meleg, száraz éghajlathoz. Többségük kifejezetten érzékeny a túlzott nedvességre, ezért előnyös, ha a talaj jó vízáteresztő képességű, és nem marad sokáig nedves csapadékos időt, vagy öntözést követően.

Az ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) hazánkban vadon is megtalálható látványos, sárga virágú növény. Körülbelül egy méteres magasságával dísznövényként is magára vonzza a tekintetet. Utak mentén is gyakran találkozhatunk vele, hiszen egy nagyon tág tűrésű faj, és a legrosszabb talajokon is képes jól fejlődni.

Virága és levele köhögéscsillapító teakeverékek alkotóeleme. A szárított levelek főzetét izzasztó és vizelethajtó hatása miatt is fogyasztják, valamint jó hasmenés elleni szer összehúzó hatásának köszönhetően.

Forrázata kiváló aranyér esetén, továbbá olajos kivonata bőrproblémákra, fagyási sérülésekre nyújthat megoldást. Fűszerként is használták régebben, mára ez a felhasználási módja teljesen feledésbe merült.

Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) és más zsályafélék kifejezetten kerülik a nedves helyeket, szárazságtűrésük kiemelkedő. A zsálya jól bokrosodik, így viszonylag hamar látványos méretű foltot képes belakni.

Levelének forrázata illóolaj- és cseranyagtartalmánál fogva torokgyulladásra, szájbetegségek esetén öblögetésre, belsőleg pedig izzadás, bélhurut ellen nagyon jó hatású. Idegerősítő hatása is ismert.

Más fűszerekkel használva kellemes, érdekes ízt ad az ételnek. Fűszerezhetjük vele a zsíros húsételeket, de azok köreteit is. A kacsa-, liba-, pulyka-, vadhúsok, máj, főtt és sült halak, pástétomok, sajtok, főtt tészták ízesítésére is kiváló. Csak kis mennyiségben használjuk. Ültethetjük napos rézsűre, nagyobb sziklakertbe, évelőágyba, de akár napos járdaszegélyek beültetésére is használhatjuk, mert még a betonról visszaverődő forróságot és az emiatti légköri aszályt is kibírja.

A borágó (Borago officinalis) egynyári, de átévelő fűszernövényként bárhol képes szaporodni. Azaz elszórt magjából újra kikel, tehát botanikailag egynyári, de évelőnek látszik, hiszen ahová tesszük, ott éveken keresztül mindig felbukkan majd. Ehető leveleinek íze leginkább az uborkáéhoz hasonlít, és friss hozzávalója lehet bármilyen zöld salátának.

A virágával szendvicsek, bólék és tálalások díszíthetők.

Állatkísérletek eredményei alapján állítják a kutatók, hogy ennek a növénynek a nagy mennyiségben történő fogyasztása máj-, genetikai és fejlődési zavarokat okozhat, de szerencsére nem olyan növény, amit naponta enne az ember.

A kakukkfűfélék (Thymus sp.) nagyon hosszú száraz időszakokat is képesek átvészelni, és mivel leveleik fűszerként gyakorta használatosak a konyhában, így igen hasznos, ha néhány faját a kertünkbe telepítjük, hiszen szinte gondozás nélkül is megél, és fűszerrel látja el „gazdáját”. A nálunk is vadon élő Thymus serpyllum mellett citrom- és narancsillatú változatai is beszerezhetők, emellett színes levelű fajtái tálaláskor tányérdíszítőként használhatók.

A kakukkfüvet már az ókorban is használták — számos más illatos fűszernövényhez hasonlóan — főképp húsok tartósítására.

A kasvirág (Echinacea purpurea) virágának kivonata immunerősítő szirupként kereskedelmi forgalomban kapható. Ám, ha kertünkbe telepítünk belőle, magunknak is készíthetünk szirupot vagy tinktúrát. Legnépszerűbb fajtája a rózsaszín, ám sok más virágszínben is fellelhető: narancssárga, arany, piros és fehér változata is van.

A körömvirág (Calendula officinalis) egynyári növényként állandó helyre vetve bármelyik virágágyásban jól mutat. Vannak szimpla és dupla virágú változatai, melyek virágszíne a sötét narancssárgától a világos citromsárgáig változhat. Díszítőértéke mindnek van, de ha gyógyhatása miatt tartjuk, akkor a minél sötétebb narancssárga virágúakat gyűjtsük. Rendszeres szedésével még dúsabb virágzásra serkentjük.

A körömvirágot már a középkorban alkalmazták bélzavarok és májbajok esetén. Élénkítő és görcsoldó, alkalmazzák asztmára, köhögésre, álmatlanságra, szívdobogás érzésénél és szorongásos állapotnál. Gyulladásgátló, antibakteriális, fertőtlenítő hatású. Virágának forrázata megkönnyíti az emésztést, gyomorfekélyre, májgyulladásra, vértisztításra kiváló.

Lázcsillapító, látásjavító is, mivel tisztítja a szemfenék ereit. Fogíny ápolására szájvízként is használják. Menstruációt elősegítő hatása azért van, mert enyhén stimulálja az ösztrogén hormon termelését.

Külsőleg visszérgyulladásra, rosszul gyógyuló sebek, bőrelváltozások gyógyítására alkalmazható. Hegesítő tulajdonsága érvényesül zúzódásoknál, fagysérülésnél, ekcémánál és keléseknél. Sikerrel alkalmazzák bőrgyulladások és nyálkahártyapanaszok gyógyításánál.

Régebben sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett a csombor vagy borsikafű (Satureja hortensis), ma már alig található meg a kertekben.

Ez a faj sem igényel túl sok törődést. Íze, illata a borsra emlékeztet, saláták fűszerezésére kiváló.

Felhasználható burgonyás-, káposztás-, gombás ételek, kolbászok, vadpácok, mártások, majonéz, ecetes és vizes uborka készítésekor.

Mivel csökkenti a felfúvódást, előszeretettel ízesítenek vele babos ételeket. Használatával vigyázni kell, mert erős aromája keserűvé teheti az ételt. Csak a főzés végén kell az ételhez keverni.

A diétás főzésnél nagyon hasznos a fekete bors pótlékaként. Gyomorerősítő, görcsoldó, étvágygerjesztő, bélféregirtó hatása is van.

Forrás: Kerti Kalendárium