Back to top

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A Washingtoni Állami Egyetemhez (WSO) tartozó Paul G. Allen Globális Egészségügyi Iskola kutatócsoportja olyan tüskefehérjét talált a Khosta-2-nek elnevezett, denevérekből kimutatott vírusban, mely képes az emberi sejteket megfertőzni, és rezisztens mind a monoklonális antitestekre, mind a COVID-19 ellen oltott személyektől származó szérumra. A Khosta-2 és a SARS-CoV-2 is a Sarbecovírus alnemzetségbe tartozik a koronavírusokon belül - írja a ScienceDaily.

Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Fotó: Wikimedia Commons/Archeo
„A kutatásunk megerősíti, hogy további Sarbecovírusok köröznek a vadvilágban Ázsián kívül is – még olyan helyeken is, mint Nyugat-Oroszország, ahol a Khosta-2 vírust megtalálták – amik szintén veszélyt jelentenek a globális egészségügyre és a folyamatban lévő SARS-COV-2 elleni oltási kampányra” – mondta Michael Letko, a WSO virológusa, és a tanulmány társszerzője, mely a PLoS Pathogens című szaklapban jelent meg.

Letko elmondta, hogy

a Khosta-2 megerősíti egy univerzális vakcina létrehozásának szükségességét, mely az összes Sarbecovírus ellen védelmet képes nyújtani, nem csak a SARS-CoV-2 variánsai ellen.

Letko elmondása szerint már több csoport is dolgozik azon, hogy létrehozzanak egy ilyen univerzális vakcinát. „Sajnos sok jelenlegi vakcinánk csak bizonyos vírusokra van tervezve, melyekről tudjuk hogy képesek megfertőzni az emberi sejteket, vagy amelyikről úgy gondoljuk, nagyobb az esélye hogy megfertőz minket. De ez egy olyan lista, amelyik folyamatosan változik. Ki kell szélesítenünk ezeknek a vakcináknak a tervezését, hogy védjenek a Sarbecovírusok ellen is.”

Miközben több száz Sarbecovírust fedeztek fel az elmúlt években, főként ázsiai denevérekben, a többségük nem képes emberi sejteket megfertőzni. A Khosta-1 és Khosta-2 olyan vírusok, melyeket 2020 vége felé írtak le oroszországi denevérekből, és először úgy tűnt, nem jelentenek veszélyt az emberekre.

Letko elmondása szerint

a két vírusra eleinte nem igen figyeltek fel, mivel nem hasonlítottak a SARS-COV-2-re. Azonban később felfedezték, hogy képesek emberi sejteket fertőzni, ami aggodalomra adott okot.

Letko a WSU két oktatójával, a tanulmány első szerzőjével, Stephanie Seifert vírusökológussal és Bonnie Gunn vírusimmunológussal együttműködve tanulmányozta a két újonnan felfedezett kórokozót. Megállapították, hogy a Khosta-1 alacsony kockázatot jelent az emberre, de a Khosta-2 esetében felfigyeltek néhány aggasztó tulajdonságra. Arra jutottak, hogy a SARS-CoV-2-höz hasonlóan a Khosta-2 is képes az emberi sejtek felszínén található receptor fehérjéhez, az 2-es angiotenzin konvertáló enzimhez kötődni (ACE2), ezzel megfertőzve a sejteket.

Ezután azt vizsgálták, hogy a jelenlegi oltások képesek-e védelmet nyújtani az új vírus ellen. A COVID-19 ellen beoltott emberekből származó szérumot használva a kutatócsoport azt látta, hogy a Khosta-2-t a jelenlegi vakcinák nem semlegesítik. Olyan emberek szérumát is tesztelték, akik az omikron variánssal fertőződtek, de az antitestek szintén hatástalanok voltak.

Letko szerint

az új vírusból szerencsére hiányzik néhány olyan gén, amelyről úgy vélik, hogy hozzájárulnak az emberi megbetegedésekhez.

Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a Khosta-2 rekombinálódik egy másik, a SARS-CoV-2-höz hasonló vírussal.

Letko rámutatott arra, hogy a COVID-19 betegséget okozó vírus képes visszaszivárogni a vadon élő állatokba (erről korábban itt, itt és itt írtunk). Márpedig ha ezekben az állatokban már ott vannak más vírusok, mint például a Khosta-2, amelyek potenciálisan veszélyes tulajdonságokkal bírnak, akkor csak idő kérdése, hogy mikor jön létre egy olyan új mutáns kórokozó ezek kombinációjából, mely még veszélyesebb az eddigieknél.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.