Back to top

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feldman Zsolt: Jobb jövedelmezősége, erőteljesebb növényegészségügyi státusza egyértelműen javítja ennek a növénynek a versenyhelyzeti pozícióját.
Feldman Zsolt: Jobb jövedelmezősége, erőteljesebb növényegészségügyi státusza egyértelműen javítja ennek a növénynek a versenyhelyzeti pozícióját.
Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor

Az államtitkár utalva az Európában már régebben és ma már itthon is zajló takarmányozási kísérletekre, úgy fogalmazott:

az eredmények alapján a szemescirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amellyel érdemes számolni.

Ha 2010-et vesszük kiindulási alapnak, amikor 5 ezer hektáron termesztettük ezt a növényt, akkor látványos fejlődésen ment keresztül az azóta eltelt időszakban. Tavaly előtt már 23 ezer hektárra saccolták a vetésterületét és azóta is, ezután is arra számítanak, hogy a területi növekedés nem áll meg.

A ciroktermesztés akkor lehet sikeres, ha biztonságossá válik az értékesítése, így a felhasználása, ennek pedig előfeltétele egy kritikus tömeg elérése.

A kukorica részbeni helyettesítésére ajánlják a szakemberek, a nagy állattartó integrátorok takarmányozási rendszerébe, azok receptúrájába ez teljes biztonsággal beépíthető. A kritikus tömeget a cirok mára elérte hazánkban, ezért biztonságossá vált, s az európai 140-150 ezer hektáros cirokból a döntő részt a franciák és az olaszok mondhatják a magukénak. Ha mi továbbra is az eddigi megszokott ütemben fejlesztünk, akkor könnyen az élmezőnybe kerülhetünk. Ehhez adott nálunk a megfelelő genetika és termesztéstechnológia, ami miatt az ellátásbiztonság a takarmánytermesztésben javul. A cirok olyan növény, amely közös nevezőt jelent a növénytermesztők és állattenyésztők számára.

Fotó: Kiss Gergő
Petőházi Tamás a 2022-es aszály kártételére utalva jelentette ki, hogy

olyan növényeket kell keresni, amelyekkel legalábbis részben kivédhetjük a pusztítást. Ő 3 éve szembesült a ciroktermesztés magyarországi gyakorlatával, amikor Cegléd mellett hektáronként 10 tonnás hozamot ringatott a szél, miközben a mellette lévő táblán a kukorica elszáradt.

A cirok termesztése ugyan nem egyszerű, de megtanulható és beintegrálható a vetésforgóba. Arra is felhívta a figyelmet, hogy megfontoltan és ne mohó módra essünk neki ennek a növénynek a termesztéséhez, mert könnyen úgy járhatunk, mint nem oly régen a szójával. Jó lenne a vetésterületét 4-5-szörösére növelni. Elsődleges feladat, hogy így biztonságosabb takarmánybázist tudnánk teremteni az állattenyésztésünknek.

Balogh László azt hangsúlyozta, hogy

a cégüknél 2012-2013 óta a cirokra, mint alternatív növényre tekintenek. A gyengébb adottságú területeken ez eredményesebben termeszthető, mint a kukorica, termesztéséhez külön gépre nincs szükség és a termelésszerkezetbe jól beilleszthető.

Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor
Oda kell figyelni a kiváló stressztűrő-képességére, betegség ellenállóságára és a jó beltartalmi értékeire. Itthon akkor lesz eredményes a hazai ciroktermesztés, ha minden résztvevő megtalálja benne a saját számításait. Ez egy régi új növény, de a termesztéséhez való ismereteinket szükséges erősen leporolni, az ismereteinket meg kell újítani, fel kell eleveníteni. Kiindulásként legfontosabb feladat, hogy a termelőket meggyőzzék, a cirok iránt létezik valós kereslet. A végfelhasználók a takarmányozók. Figyelmet érdemel, hogy a toxin mentességet lényegesen kedvezőbb a kukoricánál és kedvezőbb az önköltsége is.

Feczák Gábor arról számolt be, hogy az Agroszemek Kft., a jogelőd szervezetet is beleértve 1982 óta foglalkozik a cirokkal. Napjainkra a cégük árbevételének 80%-át a cirok adja, míg 20% a lucernából származik.

A cirok 3 hasznosítási irányt jelent ennél a vállalkozásnál, mert foglalkoznak vetőmag termeléssel és előállítással, feldolgozással a Lidea Hungary Kft. részére, azon kívül szerepel a programjukban a cirok élelmiszeripari hasznosítása.

Algyőn 10 hektáros kísérletet állítanak be évről-évre, ahol a hibrideket és termesztéstechnológiát vizsgálják. Legismertebb és legkedveltebb hibrid cirkuk a Foehn, az Shamal és az Alize, valamennyi francia, valamint a silócirok, amely Arigato névre hallgat (Arigato japánul: köszönöm).

A termelés egyik sarokpontja a gyomirtás, főleg az egyszikűek ellen, de ezt alap pre-kezeléssel könnyen megoldható. A szemes ciroktól elvárható termés normális évben 5-7 tonna, intenzív viszonyok között 8-10 tonna hektáronként. A silókukorica átlagosan 40-50 tonna zöldtömeget ad, amelynek 32%-a a szárazanyag. A cirok egyébként zöldlábon élő növény, általában szeptember utolsó dekádjában szokták betakarítani. Ilyenkor a szemek nedvességtartalma 15%, de a zöld szárrész miatt átmenetileg 16-17%-ra növekszik meg a víztartalom. Hektáronként 10 kg vetőmagot használnak, ami 300 ezer magot jelent, s a ciroknál tudni kell, hogyha csírázóképessége eléri a 80%-ot, az már vetőmagnak minősül.

Feltétlenül említést érdemel a mag fehérjetartalma, amíg a kukorica beltartalma 7-8% nyersfehérje, addig a ciroké 10-12%-ot ér el, a különbség tehát 30-50% a cirok javára.

Hozzá kell tenni, hogy a fehérjetartalom mindkét növénynél a nitrogén trágyázás függvénye is. Az élelmiszeripari célú felhasználásnál a cirok azért előnyös, mert gluténmentes, s nálunk sok ember erre érzékeny. Az Agroszemek működtet egy malmot Hódmezővásárhelyen, amelyben kizárólag cirkot dolgoznak fel, napi 1000-1500 kg-ot, az üzem névleges teljesítménye óránként 200 kg.

Fotó: Kiss Gergő

A sajtótájékoztatón név nélkül szóba került, hogy a cirok hasznosítását egy északkelet magyarországi cég kezdeményezte. Ez a cég pedig a Tranzitker Zrt. A tapasztalatokról Ujvári Sándort, a cég vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.

Ők kb. egy évtizede kezdeményezték a ciroknak a receptúrákon való szerepeltetését, mégpedig a víziszárnyas ágazat számára. Ennek oka, hogy mind a beltartalma, mind az ára kedvezőbb, mint a kukoricáé, és a Tranzit Food számára kiemelten fontos, hogy a cirok garantáltan GMO mentes.

Elhatározásukban és a kísérletekben jó partnerre találtak a KITE Zrt.-ben, mint integrátorban.

Napjainkban már több mint 20 ezer hektáron kb. 6 tonnás átlagterméssel számolnak, ez minimum 120-130 ezer tonna termés, amit ők mind szívesen fölvásárolnának. A feltételes mód azért indokolt, mert az olaszok szintén nagy vevői a magyar ciroknak.

A Tranzitker-Tranzit Food Zrt. évente 150 ezer tonna keverék takarmányt gyárt, s ebben kizárólag a vörös cirkot használják (a fehér cirok madáreleség). Ennek a növénynek a fehérjetartalma 8-12% közötti, s a legújabb hibrideknél már nem jelent gondot az antinutritív hatás, azon enzim hozzáadásával tudnak segíteni. Ha volna elegendő cirok itthon, akkor ők 100%-ban azt használnák, annál is inkább, mert a jobb fehérjetartalma miatt más fehérjenövényeken lehet spórolni. Csirketápba csak egy bizonyos mennyiség tehető a cirokból, mert ott kevés az energiatartalma, azonban a többi állatfajnál, ahol kisebb energiatartalmú táp is megteszi, tökéletesen helyettesítheti a kukoricát.

Ujvári Sándor szerint

a cirok azért is egy kiváló alternatív gabona, mert a többi növénynél jobban bírja a szárazságot. Egységnyi szárazanyag beépítéséhez ez a növény a kukoricánál legalább 40%-kal kevesebb vizet használ fel.

A Tranzitker-Tranzit Food igénye évente 30-40 ezer tonna cirok, s eddig csupán 2020-ban tudták megvenni ennek a felét. Úgy látszik, hogy a klímaváltozás és a környezetünkben zajló háború kikényszerítő hatása kell ahhoz, hogy felismerjük ennek a növénynek az előnyeit és a versenyképességét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

Egy meglepő összetevő, hogy a sült zöldségek tökéletesek legyenek

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása érdekében az étkezéseknek sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű szénhidrátokat és zöldségeket kell tartalmazniuk. Nem újdonság, hogy a zöldségek az egészséges táplálkozás létfontosságú részét képezik.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.