0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Az államtitkár utalva az Európában már régebben és ma már itthon is zajló takarmányozási kísérletekre, úgy fogalmazott:

az eredmények alapján a szemescirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amellyel érdemes számolni.

Ha 2010-et vesszük kiindulási alapnak, amikor 5 ezer hektáron termesztettük ezt a növényt, akkor látványos fejlődésen ment keresztül az azóta eltelt időszakban. Tavaly előtt már 23 ezer hektárra saccolták a vetésterületét és azóta is, ezután is arra számítanak, hogy a területi növekedés nem áll meg.

A ciroktermesztés akkor lehet sikeres, ha biztonságossá válik az értékesítése, így a felhasználása, ennek pedig előfeltétele egy kritikus tömeg elérése.

A kukorica részbeni helyettesítésére ajánlják a szakemberek, a nagy állattartó integrátorok takarmányozási rendszerébe, azok receptúrájába ez teljes biztonsággal beépíthető. A kritikus tömeget a cirok mára elérte hazánkban, ezért biztonságossá vált, s az európai 140-150 ezer hektáros cirokból a döntő részt a franciák és az olaszok mondhatják a magukénak. Ha mi továbbra is az eddigi megszokott ütemben fejlesztünk, akkor könnyen az élmezőnybe kerülhetünk. Ehhez adott nálunk a megfelelő genetika és termesztéstechnológia, ami miatt az ellátásbiztonság a takarmánytermesztésben javul. A cirok olyan növény, amely közös nevezőt jelent a növénytermesztők és állattenyésztők számára.Petőházi Tamás a 2022-es aszály kártételére utalva jelentette ki, hogy

olyan növényeket kell keresni, amelyekkel legalábbis részben kivédhetjük a pusztítást. Ő 3 éve szembesült a ciroktermesztés magyarországi gyakorlatával, amikor Cegléd mellett hektáronként 10 tonnás hozamot ringatott a szél, miközben a mellette lévő táblán a kukorica elszáradt.

A cirok termesztése ugyan nem egyszerű, de megtanulható és beintegrálható a vetésforgóba. Arra is felhívta a figyelmet, hogy megfontoltan és ne mohó módra essünk neki ennek a növénynek a termesztéséhez, mert könnyen úgy járhatunk, mint nem oly régen a szójával. Jó lenne a vetésterületét 4-5-szörösére növelni. Elsődleges feladat, hogy így biztonságosabb takarmánybázist tudnánk teremteni az állattenyésztésünknek.

Balogh László azt hangsúlyozta, hogy

a cégüknél 2012-2013 óta a cirokra, mint alternatív növényre tekintenek. A gyengébb adottságú területeken ez eredményesebben termeszthető, mint a kukorica, termesztéséhez külön gépre nincs szükség és a termelésszerkezetbe jól beilleszthető.

Oda kell figyelni a kiváló stressztűrő-képességére, betegség ellenállóságára és a jó beltartalmi értékeire. Itthon akkor lesz eredményes a hazai ciroktermesztés, ha minden résztvevő megtalálja benne a saját számításait. Ez egy régi új növény, de a termesztéséhez való ismereteinket szükséges erősen leporolni, az ismereteinket meg kell újítani, fel kell eleveníteni. Kiindulásként legfontosabb feladat, hogy a termelőket meggyőzzék, a cirok iránt létezik valós kereslet. A végfelhasználók a takarmányozók. Figyelmet érdemel, hogy a toxin mentességet lényegesen kedvezőbb a kukoricánál és kedvezőbb az önköltsége is.

Feczák Gábor arról számolt be, hogy az Agroszemek Kft., a jogelőd szervezetet is beleértve 1982 óta foglalkozik a cirokkal. Napjainkra a cégük árbevételének 80%-át a cirok adja, míg 20% a lucernából származik.

A cirok 3 hasznosítási irányt jelent ennél a vállalkozásnál, mert foglalkoznak vetőmag termeléssel és előállítással, feldolgozással a Lidea Hungary Kft. részére, azon kívül szerepel a programjukban a cirok élelmiszeripari hasznosítása.

Algyőn 10 hektáros kísérletet állítanak be évről-évre, ahol a hibrideket és termesztéstechnológiát vizsgálják. Legismertebb és legkedveltebb hibrid cirkuk a Foehn, az Shamal és az Alize, valamennyi francia, valamint a silócirok, amely Arigato névre hallgat (Arigato japánul: köszönöm).

A termelés egyik sarokpontja a gyomirtás, főleg az egyszikűek ellen, de ezt alap pre-kezeléssel könnyen megoldható. A szemes ciroktól elvárható termés normális évben 5-7 tonna, intenzív viszonyok között 8-10 tonna hektáronként. A silókukorica átlagosan 40-50 tonna zöldtömeget ad, amelynek 32%-a a szárazanyag. A cirok egyébként zöldlábon élő növény, általában szeptember utolsó dekádjában szokták betakarítani. Ilyenkor a szemek nedvességtartalma 15%, de a zöld szárrész miatt átmenetileg 16-17%-ra növekszik meg a víztartalom. Hektáronként 10 kg vetőmagot használnak, ami 300 ezer magot jelent, s a ciroknál tudni kell, hogyha csírázóképessége eléri a 80%-ot, az már vetőmagnak minősül.

Feltétlenül említést érdemel a mag fehérjetartalma, amíg a kukorica beltartalma 7-8% nyersfehérje, addig a ciroké 10-12%-ot ér el, a különbség tehát 30-50% a cirok javára.

Hozzá kell tenni, hogy a fehérjetartalom mindkét növénynél a nitrogén trágyázás függvénye is. Az élelmiszeripari célú felhasználásnál a cirok azért előnyös, mert gluténmentes, s nálunk sok ember erre érzékeny. Az Agroszemek működtet egy malmot Hódmezővásárhelyen, amelyben kizárólag cirkot dolgoznak fel, napi 1000-1500 kg-ot, az üzem névleges teljesítménye óránként 200 kg.

A sajtótájékoztatón név nélkül szóba került, hogy a cirok hasznosítását egy északkelet magyarországi cég kezdeményezte. Ez a cég pedig a Tranzitker Zrt. A tapasztalatokról Ujvári Sándort, a cég vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.

Ők kb. egy évtizede kezdeményezték a ciroknak a receptúrákon való szerepeltetését, mégpedig a víziszárnyas ágazat számára. Ennek oka, hogy mind a beltartalma, mind az ára kedvezőbb, mint a kukoricáé, és a Tranzit Food számára kiemelten fontos, hogy a cirok garantáltan GMO mentes.

Elhatározásukban és a kísérletekben jó partnerre találtak a KITE Zrt.-ben, mint integrátorban.

Napjainkban már több mint 20 ezer hektáron kb. 6 tonnás átlagterméssel számolnak, ez minimum 120-130 ezer tonna termés, amit ők mind szívesen fölvásárolnának. A feltételes mód azért indokolt, mert az olaszok szintén nagy vevői a magyar ciroknak.

A Tranzitker-Tranzit Food Zrt. évente 150 ezer tonna keverék takarmányt gyárt, s ebben kizárólag a vörös cirkot használják (a fehér cirok madáreleség). Ennek a növénynek a fehérjetartalma 8-12% közötti, s a legújabb hibrideknél már nem jelent gondot az antinutritív hatás, azon enzim hozzáadásával tudnak segíteni. Ha volna elegendő cirok itthon, akkor ők 100%-ban azt használnák, annál is inkább, mert a jobb fehérjetartalma miatt más fehérjenövényeken lehet spórolni. Csirketápba csak egy bizonyos mennyiség tehető a cirokból, mert ott kevés az energiatartalma, azonban a többi állatfajnál, ahol kisebb energiatartalmú táp is megteszi, tökéletesen helyettesítheti a kukoricát.

Ujvári Sándor szerint

a cirok azért is egy kiváló alternatív gabona, mert a többi növénynél jobban bírja a szárazságot. Egységnyi szárazanyag beépítéséhez ez a növény a kukoricánál legalább 40%-kal kevesebb vizet használ fel.

A Tranzitker-Tranzit Food igénye évente 30-40 ezer tonna cirok, s eddig csupán 2020-ban tudták megvenni ennek a felét. Úgy látszik, hogy a klímaváltozás és a környezetünkben zajló háború kikényszerítő hatása kell ahhoz, hogy felismerjük ennek a növénynek az előnyeit és a versenyképességét.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu