Back to top

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

Senki sem gondolta volna még tavaly, hogy a záhonyi vasúti határátkelőhely mostanra stratégiai pont lehet a nyugatra menő ukrán gabonaszállítmányok terén, és egyik napról a másikra több százezer tonnás áruforgalom jelentkezik az magyar–ukrán határnál. Az árualap exportjának gördülékeny működése már csak amiatt is kulcsfontosságú Európa élelmiszer-alapanyag és takarmány ellátása szempontjából, mert az idei aszály számos országban jelentősen csökkentette a gabona-betakarítás mennyiségét.

Fotó: Fekete István

Ennek köszönhetően megnövekedett az importéhség, azaz a szolidaritás mellett a gazdasági igények is felerősödtek Európa irányából az ukrán gabonára.

A konferencián Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár ismertette, a két háborúban álló ország nagyságrendileg évente mintegy 50-50 millió tonna gabonával és olajos növénnyel jelenik meg átlagosan a világpiacon – ez a világpiaci volumennek megközelítőleg a 13 százaléka. Ez a mennyiség a háború kitörésének következtében nem tudott eljutni a fekete-tengeri és az azovi-tengeri kikötőkön keresztül Közel-Keletre, Észak-Afrikába, Európába. A tavalyi termésből mintegy 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, az ukrán mezőgazdasági miniszter brüsszeli látogatása során arról számolt be, hogy a tengeri útvonalon csak 1,5 millió tonna gabona jutott át – mondta az államtitkár. Ennek kapcsán kiemelt jelentőségűnek nevezte a Szolidaritási Folyósokra vonatkozó uniós akciótervet. Ez a meglévő logisztikai infrastruktúra és felszerelések lehető legjobb kihasználására, a kapacitások lehetőség szerinti bővítése, valamint a kereskedelem folytonosságát biztosító útvonalak számának növelésére vonatkozik. A nagyobb mennyiségű gabonaszállítmányok további mozgatására azonban szárazföldi logisztikai útvonalak kiépítése, illetve korszerűsítése jelent megoldást, ennek érdekében a kormány a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére 12,4 milliárd forintos forrásról rendelkezett.       

Az államtitkár kifejtette, az aszály miatt az eddig megszokott nettó exportőri pozíciónk kukorica vonatkozásában nettó importőrivé változott. A felmérések szerint augusztus elején a hazai mezőgazdasági területek 80 százaléka (kb. 4 millió hektár) súlyos vagy kritikus mértékű aszálykárt szenvedett el. Az évente átlagosan 5-6 millió tonna gabonakivitelünkkel szemben – ezen belül 3-4 millió tonna a kukorica exportunk –, ebben az évben az eddig 40 százalékos kukorica-betakarítás fényében, várhatóan 3 millió tonnának felel majd meg az idei teljes kukoricatermés, ez a korábbi években 7-9 millió tonnának felelt meg. Vagyis a hazai takarmányipar, állattenyésztés, valamint az ipari felhasználás óhatatlanul alapanyagot igényel – összegezte Feldman Zsolt.  

Fotó: Fekete István

Jelenleg is mintegy 25 millió tonna kukorica betakarítása zajlik Ukrajnában, amelyből várhatóan Záhonyon keresztül is érkezik majd újabb jelentős mennyiség.

Az eddigi tendencia azt mutatta, hogy havonta 120 ezer tonna gabona érkezett eddig a határra, szeptemberben ez a mennyiség elérte a 179 ezer tonnát, ám a felmérések szerint a havi 200 ezer tonna elérése lehet képes kielégíteni a piacot. Ez a mennyiség az előző évekhez képest komoly kihívást okozott a logisztika megszervezésében. Nincs elegendő tehervagon, mozdonyvezető, átrakodó-kapacitás és a raktárakat is gabonatárolóvá kellett átalakítani. Jelenleg 2100 vasúti kocsi jár a vonalon, ebből csak 600 a gabonaszállító vagon. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy Európától eltérően Ukrajna orosz mintára szélesebb nyomtávú vasúti kocsikat használ, amely korábban a teherforgalmat visszavető körülményként jelentkezett. Feltételezések szerint Záhonynak 2-4 millió tonna forgalmi többletet kell kezelniük éves szinten.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyon sok mindent újra kell tanulnunk

Ezt hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Portfolio Agrárium 2023 című konferenciáján, Kecskeméten.

Alkotó emberek nélkül nincs versenyképes jövő

A hazai innovátorok kivételes teljesítményének elismerésén túl fontos tudatosítani a társadalomban, hogy alkotó emberek nélkül nincs haladás, versenyképes gazdaság, versenyképes társadalom, vagyis nincs versenyképes jövő – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 31. Magyar Innovációs Nagydíj átadó ünnepségén a Parlamentben.

Életbe lépett a rovarfehérjékkel kapcsolatos új szabályozás

Szigorúbb szabályozás lépett életbe, a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereken fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” kifejezést, és azokat a többi terméktől elkülönítetten kell kihelyezni, jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

Erős érvek a szója mellett

Soha ennyi érv nem szólt még a szójatermesztés mellett, mint most – hangsúlyozta Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője a Portfolio Agrárium 2023 Konferencián, Kecskeméten.

Magyar tapasztalatokra alapozva védekeznek az osztrákok az aranysakál ellen

Mivel Magyarországon jóval nagyobb számban van jelen az aranysakál, mint Ausztriában, ezért osztrák kutatók a nádifarkasról alkotott ismereteik bővítése céljából a SEFAG Zrt. munkatársainak közreműködését kérték. Főként az erdőgazdaság csapdázási tapasztalataira voltak kíváncsiak a kutatók.

Tovább kell erősíteni a hazai élelmiszerláncot

Fontos célkitűzés, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjének érdekei érvényesülhessenek, legyen az mezőgazdasági termelő, élelmiszer feldolgozó, nagy- és kiskereskedő, vagy a végső fogyasztó - jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség (Economy Brunch) Fórumán, Budapesten.

Megkezdődött a Településfásítási Program tavaszi ültetési időszaka

A fákat nem a mának, hanem a jövőnek ültetjük! Győrzámolyon kezdődött meg a Településfásítási Program III. ütemének tavaszi ültetési időszaka. A kezdeményezés indulása óta csaknem 1500 olyan település jut ingyenesen fához, amelynek a lélekszáma nem éri el a 10 ezer főt.

31. Magyar Innovációs Nagydíj

Az immár 31. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj díjazottjai és további résztvevői kiváló példái annak, hogy a kitartó kutatófejlesztő munka eredménye a megfelelő piaci ismeretekkel és elkötelezettséggel párosulva meghozhatja azt az eredményt, amely nélkül nincs gazdasági siker.

A receptúra az érték

Egy öthektáros bekerített egykori téesztelepen hizlal turnusonként hétszáz sertést Egyházasfalu határában Derdák Gábor és édesapja. Földjeiken, legyenek azok saját tulajdonban vagy bérelt területek, precíziós művelést folytatnak, és a hizlalást is „adatalapon” végzik. Emellett Gábor növényorvosként is „praktizál”, és egy kisebb integrációt is működtet.

„Kettő-öt évünk van, hogy a gázpedálra lépjünk”

Átalakul a világgazdaság, azon belül az állattenyésztés és a takarmányipar. Hogyan érdemes reagálni erre a hosszú távú fennmaradás érdekében? Erről beszélt Varga Ákos, az UBM csoport igazgatósági elnöke a Portfolio Agrárium 2023 konferenciáján, Kecskeméten.