0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

A magyar vetőmag felveszi a versenyt a külföldivel

A Marton Genetics a magyar vetőmagtermelés egyik vezető vállalata. A 35. Bábolnai Gazdanapokon idén is kiállítottak, ráadásul nem is akárhogyan: a világ legnagyobb jurtáját állították fel Bábolnán. A különleges építményben további különlegességekkel várták a látogatókat, többek közt egy Szaharában talált Hold-meteorittal.

Az MMG Direkt legutóbbi adásában a cég bábolnai szereplése mellett természetesen a vetőmag-genetika, a nemesítés állt a középpontban, de szó esett a Marton Genetics legújabb marketingfilmjéről is, amiben a magyar búza játssza a főszerepet. Balla Zoltán, a Marton Genetics kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős vezetőjével Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett.

youtube://v/HUBcxI2cpgw

A magyar búza és vetőmag népszerűsítésére készített, kilenc magyarországi helyszínen forgatott reklámfilm három hónap alatt készült el. Egy martonvásári mezőről induló lovassal indít, aki az Urálon túlra juttatja el az ősi magyar genetikát, hogy élelmet és jövőt biztosítson vele az ott élőknek. Az út során a lovas felkeresi a Marton Genetics XXII. századi nemesítőközpontját, ahol bemutatják a vetőmagokat létrehozó szakmai munkát, amivel a Földön kívül is életet teremthetünk. Szerepel a filmben Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, és hamarosan elkészül a film angol és orosz nyelvű változata is.

– A film a honfoglalásától egészen az űrutazásig mutatja be a magyar vetőmag útját. Mivel honfoglaló őseink, vándor nép lévén, jurtában éltek, úgy gondoltuk, hogy a filmnek ezt a fontos kellékét is elhozzuk a látogatóknak, egyben a Bábolnai Gazdanapok jubileuma előtt is tisztelegve.

Ez úton is köszönjük a Magyar Turán Alapítványnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a 314 négyzetméteres jurtát, ami annyira egyedülálló a világon, hogy Guinness-rekordként van nyilvántartva – mondta Balla Zoltán.

De nemcsak maga a jurta vonzotta az érdeklődőket, hanem a benne kiállított, North West Africa (NWA) 11 695 néven nyilvántartott Hold-meteorit is, amit a Szaharában találtak. A 41,4 grammos meteorit tudományos besorolása „erősen sokkolt, finomszemcsés, földpátos holdi breccsa kőzet”.

– A meteorit bemutatásával szintén a filmre utalunk, hiszen a film története az űrben végződik: a vetőmag, mint genetikai csúcsteljesítmény, lehetővé teheti a földi életet a világűrben. Ennek a jelentőségét szerettük volna közelebb hozni a látogatókhoz.

Ha a jövőbe már betekintettünk, tekintsünk vissza kicsit a múltba. A modern gabonavetőmagok elődei egyértelműen a honfoglalással együtt kerültek a Kárpát-medencébe. Azóta jelentős átalakuláson mentek keresztül a nemesítés révén, de mára bebizonyosodott, hogy a magyar vetőmagnak nemcsak jelene, hanem jövője is van a magyar földeken.

Bánkúti búzából még napjainkban is gyönyörű állományok láthatók a martonvásári fajtabemutatókon. E fajtának a fenntartása kulcsfontosságú, mert ezáltal tudunk visszanyúlni az alapgenetikához, amire alapozva, további keresztezésekkel, az új igényeknek megfelelő fajtákat tudnak létrehozni.

– A Bánkúti búzára úgy tekintek, mint egy őssejtre. Rezisztens fajta, még nem fogékony betegségekre, és ellenáll a különféle rovarkártevőknek. Ennek ellenére a Bánkúti esetében még szó sincs úgynevezett túlnemesített búzavetőmagról. Ha visszatérünk ehhez az „ősbúzához”, akkor a következő búzagenerációt olyan alapra tudjuk helyezni, ami rezisztens fajtából ered – mondja a szakember. Mint mondta, úgy véli, a külföldről érkezett fajtákat veri a magyar genetika. Ezt az aszályos idei év jól láttatta:

a magyar fajták a szárazság ellenére is jobban megbirkóztak a szélsőségekkel, mint a külföldi fajták, és a legtöbb helyütt jobb terméseredményt is produkáltak.

A klimatikus viszonyok változása miatt a vetőmag-nemesítési kutatások az aszálytűrésre fókuszálnak. A következő években – ilyen inputárak mellett – várhatóan azokat a fajtákat fogják keresni a termelők, amelyek kevesebb inputanyag kijuttatásával is megfelelő mennyiségű termést tudnak hozni, vagyis ha kevesebb műtrágyával és kevesebb növényvédő szerrel is képesek produktumot elérni. Balla Zoltán szerint a nemesítésnek ebbe az irányba kell mozdulnia, a jövő vetőmagtermelésének ez az útja.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu