0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Biotermesztés a kertészetben

A biotermesztés hazai helyzetéről, a fenntartható gazdálkodás lehetőségeiről beszélgettek a meghívottak a Biocont Klub első rendezvényén. Az európai zöld megállapodás az ökológiai termesztés nagyarányú fejlesztését tűzte ki célul, amihez a hazai gazdálkodásnak még fel kell nőnie, és ezt kívánta elősegíteni a rendezvény.

A Biocont Kft. ezentúl évente néhány alkalommal meghívja partnereit és az ökológiai gazdálkodás iránt elkötelezett szakembereket, hogy bővítsék ismereteiket ezen a téren és közösséget építsenek, mondta rövid bevezetőjében Najat Attila, a cég ügyvezetője. Első előadóként Štěpán Hluchý, a Biocont cégcsoport vezetője hangsúlyozta, hogy országonként változik, mely kultúrák ökológiai növényvédelmét lehet teljes körűen megoldani.

A szabadföldi kultúrák közül a legkiforrottabb a bioszőlő termesztéstechnológiája, míg az egyik legnehezebb a bioalma-termesztés, mert ott könnyű hibázni.

Ugyanakkor nő az érdeklődés például Csehországban és Lengyelországban a kiváló minőségű bioalma iránt. Növényházban teljesen megoldott a biológiai növényvédelem több kultúrában is. A legnagyobb forgalmat viszont a szántóföldi nö­vényter­mesztés generálja, bár ott nem ökológiai gazdálkodók használják a készítményeket, biológiai megoldásokat.

A piaci elvárásokról és kitörési lehetőségekről beszélt előadásában Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. Magyarországon a zöldségtermesztési ágazat van jobb helyzetben, ott ugyanis kiegyenlítettebb a termelés, évente 1,5 millió tonna szabadföldi és 400-500 ezer tonna hajtatásból származó zöldség kerül piacra. Ez pedig az előadó szerint az arányaiban kisebb támogatási szintnek köszönhető, mert az valódi gazdálkodási szemléletet alakított ki az ágazatban. A gyümölcstermesztők közt még mindig sokan vannak, akik nem maximális nyereségre törekednek, hanem a támogatások maximalizálása a céljuk. Emiatt korszerűtlen, versenyképtelen a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület fele. Gyümölcsöseinknek csak a negyedét öntözik, hatékony fagyvédelem vagy jégháló pedig mindössze az ültetvények 5%-át védi a természeti csapásoktól. A klímaváltozás is közrejátszik a bogyósgyümölcsök visszaszorulásában, de az alma, a körte, az őszibarack termesztésének hanyatlását nem lehet arra fogni.

Ezek a kultúrák sok kézi munkával, drága beruházásokkal és komoly szaktudással művelhetők, ezért vállalkoznak rá egyre kevesebben. Nő viszont a bodza termőterülete, ma már 9-10 ezer hektárt tesz ki, továbbá a dió, a szamóca és a cseresznye termesztése is bővül.

A piac nagy mennyiségű, jó minőségű és olcsó árut igényel. Legnagyobb versenytársunk Lengyelország, ami ugyancsak az olcsó áru irányába nyomja az ágazatot, és ha mindehhez hozzáadjuk a klímaváltozásból eredő környezeti hatásokat és a munkaerő hiányát, egyértelmű, hogy csak a lehető legnagyobb hozammal lehet gazdaságos a termesztés.

Apáti Ferenc felvázolta a gyümölcsültetvények fejlődési pályáját is, ami az extenzív gyümölcsöstől indulva először az öntözés bevezetését jelentette, majd az intenzív, öntözött ültetvényeket, amelyekből egy hektár létesítése 9 millió forintba kerül. A jéghálóval és fagyvédelemmel fölszerelt korszerű ültetvény egy hektárja pedig ma 20 millió forintból hozható ki. A gyümölcsösök fejlődésével párhuzamosan javul a termés minősége, az élőmunka hatékonysága, nő a hozam és környezettudatosabb a gazdálkodás, hangsúlyozta az előadó. Nálunk az összes almatermés háromnegyede ipari alma, mert azt olcsóbban, kevesebb szaktudással és munkaerővel lehet megtermelni.

Az is megjósolható, hogy tőke, szaktudás és munkaerő hiányában megrekedünk a jelenlegi szinten.

Az ökológiai termesztés valószínűleg azért nem nyert nagyobb teret, mert számos más problémával kell szembenézniük a gazdálkodóknak, és mert nagyon alacsony a hazai biogyümölcs-fogyasztás. A legtöbb bioterméket Luxemburgban, Svájcban, Dániában és Svédországban vásárolják, ott fejenként 150-200 eurót költenek erre egy év alatt. A fogyasztásban 6-8% a biotermékek aránya. Hazánkban ez az arány 0,3%, az egy főre jutó éves költés pedig egy euró körüli. Elsősorban jövedelemfüggő, hogy egy országban mennyi bioterméket vásárolnak. Nálunk a családok negyede-ötöde költ egyáltalán az egészséges táplálkozásra és csak 5% azok aránya, akik bioterméket vagy közeli termesztőtől származó árut választanak.

Nemcsak az üzemi gyümölcs- és zöldségtermesztésben kell hatékonyan és szervezetten tevékenykedni, hanem az ökológiai termesztésben vagy a különleges termékek piacán is,

figyelmeztetett Apáti Ferenc. Szerinte most a szaktudás és a szervezettség hiánya a legnagyobb gátja a biotermesztés hazai fejlődésének. A hatékony piaci munkához, jó szervezettséghez pedig egyöntetű árualap, ahhoz azonos technológia kell, és akkor az önköltség is egyforma lesz egy adott területen. Az utóbbi évek természeti csapásai és az idei gazdasági nehézségek valószínűleg megtizedelik a gazdálkodókat, ami piaci tisztuláshoz vezet és nagy fejlődési lehetőségeket rejt.

Később, a kerekasztal-beszélgetés során a szakmaközi szervezet elnöke elmondta azt is, hogy az ágazati szabályozás a termékpályák szerint valósul meg, így a biotermesztőket, ha gyümölccsel vagy zöldséggel foglalkoznak, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviseli, persze csak akkor, ha tagjai lesznek a szervezetnek.

Forrás: Kertészet és Szőlészet