A Győrságon működő családi gazdálkodás története 2013-ban kezdődött, azt megelőzően vezetője, Bugyenszkiné Szemerédi Erzsébet Ausztriában dolgozott ápolónőként. Ott került kapcsolatba egy családdal, akik gyümölcsöket és gyógynövényeket termesztettek és feldolgoztak, a korábbi komolyabb nagyságrend után akkor már csak a rokonság részére. Megtetszettek neki és családjának is a látottak, ezért kezdtek bele a kisvállalkozásba és a növények telepítésébe.
Hisznek abban, hogy a mesterséges adalékanyagoktól mentes, egészséges élelmiszerekre a fogyasztóknak éppúgy igényük van, ahogy hagyományaink ápolására, mondta Bugyenszkiné Szemerédi Erzsébet.
Fajokban gazdag kertek
Jelenleg 3,2 hektáron gazdálkodnak Győrság több részén, de a kertek egymástól egy kilométeren belül helyezkednek el, illetve azoktól négy kilométerre egy bérelt kertet művelnek Écsen. Többféle növényfajt termesztenek és mindenből annyit, amire a feldolgozáshoz szükség van. A változatosságnak ugyanakkor jelentős szerepe van a növényvédelmi problémák megelőzésében is.
Nem vásárolnak semmilyen gyümölcsöt vagy gyógynövényt alapanyagként. Van ribizlijük, szamócájuk, málnájuk, almájuk, meggyük, barackjuk, szilvájuk, valamint 1400 tő fekete berkenyét és 900 tő levendulát is eltelepítettek. A fekete bodza és az akác virágát pedig gyűjtik.
Őstermelőként kezdték a munkát, majd tavaly átalakultak családi gazdasággá. Bugyenszkiné Szemerédi Erzsébet a főállású, de férje, valamint két fia is tagja a vállalkozásnak. Rajtuk kívül két menyük is besegít a FinomSág ügymenetébe, egyikük közgazdász, a másik pedig pénzügyi szakember.
Az indulás utáni egy évben gyakorlatilag csak termékfejlesztésekkel foglalkoztak, kialakították a receptúrákat, majd a Nébihtől megszerezték az engedélyt a kistermelői termék-előállításhoz. Szörpökkel és lekvárokkal indult a feldolgozás, de 2014-ben már a natúrlére is megkapták az engedélyt. Tartósítószert egyáltalán nem használnak. Vannak cukormentes termékeik is, melyek sztéviával készülnek. Időközönként újdonságokkal bővül a kínálat, egy részük szezonális.
A közelmúltban adtak be pályázatot egy raktárra a Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése pályázat keretében. Bíznak a sikerben, és hogy ebből a forrásból készülhet majd el a raktár, ami egy későbbi komplex létesítmény alapja is lesz egyben. Más pályázatokon nem indultak még, de tervezik, hogy további lehetőséget is megpróbálnak kihasználni.
Keresik a különlegességeket
A vevők pár évvel ezelőtt elsősorban a kiváló ízük miatt döntöttek a kézműves gasztronómiai termékek mellett, de az utóbbi időben egyre jobban érdeklődnek az élettani és gyógyhatásuk iránt, tehát egyre tudatosabban vásárolnak. A nyers feketeberkenye-levet a gazdálkodó egyik korábbi ápoltja itta Ausztriában, akinek magas vérnyomása és kettes típusú cukorbetegsége volt, és ezeket nagyon jól karbantartotta ez a gyümölcs. A férjénél szintén beváltak a feketeberkenye-alapú termékek, ezen felbuzdulva 2014-ben telepítették az első berkenyeültetvényüket, melyet azóta többször bővítettek. Jó visszajelzéseket kaptak, így egyre több berkenyés terméket készítettek.
A feketeberkenye-alapú só ötlete szintén még az ápolónői munkájának idejéből jött, mert a tapasztalatok szerint fontos lenne minél több sötét, fekete gyümölcsöt a szervezetbe vinni. A feketeberkenye-magőrleményt házasították a parajdi sóval, a kapott termék kiválóan használható saláták és szendvicsek ízesítéséhez, de van olyan vevőjük is, aki ezzel főz.
A fekete berkenye az egyik fő alapanyagukHazánkban is kezdenek ismertté válni, de Ausztriában jóval nagyobb hagyományuk van a fekete berkenyéből készült termékeknek. Évtizedek óta kutatják a hatását, és kiderült, hogy szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök megkötésében. A szervezetünkben található szabad gyökök számos degeneratív folyamat előidézői; ennek felismerését követően kezdték intenzíven kutatni, hogy milyen bioaktív növényi anyagokkal lehetne ezeket lekötni. Számos növényi táplálék erre irányuló, azaz antioxidáns képességét vizsgálták. Kiderült, hogy a polifenol-vegyületek közé tartozó antocián-vegyületek erre a legalkalmasabbak, melyek minden magasabb rendű növényben előfordulnak, de legnagyobb mennyiségben mégis a vörös és lila gyümölcsökben találhatók meg. Az Egyesült Államokban Ronald Prior 2003–2004-ben végzett mérései szerint a legtöbb antocián a vadáfonyában található, 450 mg 100 grammonként. Ám későbbi, heidelbergi kutatások megállapították, hogy a fekete berkenye (arónia, népiesen fanyarka) ennek a dupláját, esetenként a tripláját is tartalmazhatja. A növények másik fontos egészségmegőrző mutatója az úgynevezett TEAC-érték. Ez a rövidítés az angol Trolox Equivalent Antioxidant Capacity kifejezésből származik, és azt hivatott jelezni, hogy az ártalmas oxidatív anyagok megkötésében valamely növényi anyag milyen aktív szerepet képes játszani. A potsdami egyetem mérései szerint a tőzegáfonya TEAC-értéke 9-14, a gránátalmáé 18-20 közötti volt, a fekete berkenyéé pedig elérte a 64-et. A fekete berkenye az Amerikai Egyesült Államokból és Kanada keleti részéről származik. Onnan terjedt el a 20. század eleje óta először Skandináviában, Oroszországban és Lengyelországban. Különleges biológiai értékeit felismerve az 1970-es évek vége óta egyre nagyobb területeket ültettek be vele Németországban és Ausztriában is. |
A vásárlók egy része a klasszikusabb házi termékeket keresi, mások pedig épp ellenkezőleg, a különlegesebb ízeket, újdonságokat szeretik kipróbálni, például a kakukkfüves szilvaszörpöt vagy a rozmaringos sárgabarackszörpöt.
Az egyik pannonhalmi étterem mind a 15-féle szörpjüket árulja, ehhez persze speciális szemlélet kell, mert ott szénsavas üdítőitalok egyáltalán nincsenek az itallapon, említette Bugyenszkiné Szemerédi Erzsébet.
A különlegességek között kedvelt a vásárlók körében a szőregi rózsaszörp, ami borkoktélokhoz is illik, és érdekes ízkombináció a mentás almaszörp is. A levendulát szörpnek és lekvárnak is feldolgozzák.
Ahogy fogy egy termék, úgy gyártják újra friss vagy lefagyasztott gyümölcsből. E módszer miatt terveznek egy fagyasztókamrát beszerezni, mondta a családi gazdaság vezetője. Szárított gyógynövényekből főzés nélkül készül a szörp, a lekvárok szintén főzés nélkül készülnek, a folyamat végén hőkezeléssel. Ennek eredményeképp magas a beltartalmi értékük a termékeknek.
Változatos értékesítési utak
A gazdaság vezetője az őstermelés hazai szabályozását jónak találja, 40 kilométernél távolabbra nem is igazán éri meg szállítani. Sok termelői piac nyílt a környéken, ezekre már három-négy éve járnak rendszeresen, emellett a viszonteladó partnereiket is kiszolgálják, közeli éttermek, bisztrók kínálatában is szerepelnek a termékeik, és sokan házhoz jönnek vásárolni.
A vásárlók között sok a kisgyermekes család, és az idősebb korosztály is vevő ezekre a termékekre, náluk az egészségtudatosság az életkorukból adódóan kerül a fókuszba.
A járvány előtt rendszeresen jártak többnapos fesztiválokra is, de ez nem volt annyira jövedelmező, mert az odautazás és a szállás sokba került. A termelői piacok ilyen szempontból jobbak, kisebb a szükséges ráfordítás, említette Bugyenszkiné Szemerédi Erzsébet. A prémium termékek iránti kereslet néhány hónapja visszaesett, jobban meggondolják az emberek, hogy mire költenek, de majd túlleszünk ezen, véli a kistermelő, aki biztos benne, hogy a mostani sokk után újra visszatér majd a kereslet.
A FinomSág gazdaságban programokat is szerveznek. A közeli kertbarátok körének tartottak előadást befőzés témakörében, de minden évben meghirdetik a levendulanapokat, szedd magad napokat tartanak, berkenyetúrákat rendeznek, és iskolás gyerekeket is fogadnak, mert a szemléletformálást fontosnak tartják már fiatal kortól elkezdeni.
