Az időközben berobbant energiaválság ugyanakkor lelassíthatja a versenyképességünket szavatoló beruházásokat. Nagy István agrárminisztert arról kérdeztük, hogy mivel ösztönzik a kertészeti és a szőlő-bor ágazat további fejlődését, milyen források jutnak a közös agrárpolitika költségvetéséből ezekre a területekre, és milyen jogszabályi változások könnyítik a termelők munkáját.
A gazdálkodók életében, illetve az ágazat egészében ön szerint mekkora változást hoz a 2023-as esztendő, illetve hova jut el az agrárium a következő támogatási ciklus kezdetéig?
A kihívások ellenére minden adott a mezőgazdaság tovább erősítéséhez. Az ágazatnak átfogó modernizáción kell keresztülmennie, hogy növekedjen az inputhatékonyság és a termelési biztonság. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt időszak kihívásai miatt történelmi mértékűek a nehézségek az ágazatban, ugyanakkor történelmiek a lehetőségeink is: a gazdaságok fejlesztésére 2027-ig soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre.
Ezért különösen fontos, hogy a támogatásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel.
A kertészet az agrárium egyik húzóágazata, de öntözés nélkül bizonytalan a termesztés sikere. Bár többféleképpen is támogatják az öntözés kiterjesztését, azt még mindig számos akadály nehezíti. Lesz-e változás e téren?
Az Agrárminisztérium a Belügyminisztérium, az agrárkamara és a Magosz bevonásával kidolgozott egy olyan átfogó, több ütemből álló mezőgazdasági vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési koncepciót, amelynek megvalósításával ellensúlyozhatók az aszály okozta károk, illetve növelhető az öntözhető terület. A javaslat azonnali intézkedései a főművi rendszerek megfelelő karbantartását és műszaki állapotba helyezését célozzák, ezzel megteremtve a vízkészlet tájban tartásának műszaki és üzemeltetési feltételeit, három ütemben pedig olyan átfogó fejlesztést – beleértve főművek, harmadlagos művek és tározókapacitás kialakítását –, amely biztosítja az érintett területen a vízvisszatartást és a vízpótlást.
A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így egyebek között tározóterek, új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. A gazdák ráadásul immár a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzéséhez is igényelhetnek támogatást. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatására kiírt, szintén meghosszabbított felhívás keretében a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek közös üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.
A szabadföldi zöldségtermesztés helyzetét megingatták a kedvezőtlen gazdasági és geopolitikai körülmények. Ha pedig visszaesik az alapanyag-termelés, az még nehezebb helyzetbe hozhatja az élelmiszeripart. Hogyan orvosolhatók ezek a gondok?
A klímaváltozás, illetve az elmúlt három-öt év gazdasági és elsősorban geopolitikai tendenciái miatt sokszor jövedelmezőbb a gazdáknak egyéb szántóföldi növényeket termeszteni, mint szabadföldi zöldségeket. A világpiaci kereslet például a gabonafélék, az olajos növények árát rendkívüli módon megemelte, a gazda pedig értelemszerűen olyan növényt választ és termel a földjén, ami jövedelmezőbb és jobban meg tud élni belőle. Sokkal inkább választja a kevésbé igényes, kisebb kockázatú, nagyobb jövedelmezőséggel bíró kultúrnövényt, mint a zöldborsót és a csemegekukoricát.
E növények termelése ugyanis a rájuk települő feldolgozóipari ágazatok számára is fontos. Termesztésük és élelmiszeripari feldolgozásuk révén nagyobb hozzáadott értéket képviselnek, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak. 2023-tól az ipari zöldségkultúrák – ilyen a csemegekukorica, a tavaszi és az őszi zöldborsó, illetve a cukorborsó – magasabb fajlagos támogatási összeget kapnak a termeléshez kötött támogatási jogcím keretében. Az erre a célra fordítható keretösszeg 15,6 millió euró lesz évente. A fajlagos összeg emelkedik, 325 euró/ha lesz (a 2022-es 215-220 euró/ha értékkel szemben), amely a jogosult területek függvényében 260 és 390 euró/ha között változhat, ettől a sávtól azonban nem térhet el. A termeléshez kötött támogatások feltételrendszere 2023-tól összhangban kell, hogy legyen a víz-keretirányelvvel, emiatt pedig célzott ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak az öntözött terület kaphat termeléshez kötött támogatást.
Szülőkről gyerekekreA családi gazdaságok megújulását segítheti elő a gazdaságátadásról szóló törvény, amely január elsején lépett életbe. Hogy látja, mekkora hatása lesz a jogszabálynak?  Fotó: Bella Huba |
A biztonságos termesztéshez a rendszeres öntözésen és tápanyag-utánpótláson kívül fagy- és jégvédelemre is szükség van a gyümölcsültetvényekben. Számíthatnak-e újra telepítési támogatásra a kertészek intenzív gyümölcsültetvények létesítéséhez?
A gyümölcsültetvények telepítése kimondottan tőkeigényes, ráadásul hosszú idő alatt megtérülő befektetés. Fajtától, művelésmódtól függően a telepítés költsége elérheti akár a 20-27 millió forintot is hektáronként, amihez még hozzáadódik az ültetvény termőre fordulásáig az ápolás, a gondozás költsége is. Ennek megfelelően kizárólag magas termőképességű és termésbiztonságú ültetvények telepítése indokolt. A Vidékfejlesztési Program keretében több pályázati felhívást jelentettük meg a gyümölcskertészek beruházásait támogatva. Ültetvénytelepítésre – két kiírás alapján – közel hétszáz termelő nyert el több mint 25 milliárd forint támogatást. Ennek eredményeként várhatóan hozzávetőlegesen 4500 hektár új, víztakarékos öntözőrendszerrel ellátott gyümölcsös került, illetve kerül telepítésre.
Ezért külön felhívás alapján támogattuk a tavaszi fagyok megelőzését szolgáló eszközök, technológiák beszerzését, emellett lehetőség volt a jégverés ellen védő jégháló-rendszerek kialakítására is.
Támogatási oldalról több fontos újítást vezettünk be. Lehetővé vált üzemi szinten komplex beruházások megvalósítása, mivel egy támogatási kérelemben lehetett pályázni az ültetvénytelepítés mellett a víztakarékos öntözési rendszerek kiépítésére, a káros éghajlati hatások csökkentését lehetővé tevő technológiák kialakítására, továbbá a betakarítást segítő gépek beszerzésére. Másrészt az ültetvénytelepítésre átalánytámogatást kapnak a termelők, vagyis az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével már nem kell számla alapon elszámolniuk.
A jóváhagyott KAP Stratégiai Terv alapján továbbra is fenntartjuk a kertészeti termesztés, ezen belül a gyümölcstermesztés kiemelt támogatását. A gyümölcskertészek számíthatnak beruházással kapcsolatos intézkedésekre, például gépek, eszközök beszerzésének vagy hűtőházak fejlesztésének támogatására, és folytatódik a meglévő gyümölcstermelési potenciál megújítása, az új ültetvények telepítésének, illetve az ehhez kapcsolódó beruházásoknak a támogatása.
A magyar zöldséghajtatás kitörési pontja, és versenytársakkal szembeni előnye a geotermikus energia hasznosítása, főként mióta a gáz és a villamos energia ára megugrott szerte Európában. Kell-e tartaniuk a hajtatókertészeknek a termálvíz-használatra vonatkozó előírások szigorításától?
Az Országgyűlés elfogadta az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elfogadásra került törvény egyértelműen rögzíti, hogy az elsődlegesen gyógyászati (balneológiai) és mezőgazdasági célú termálvíz kinyerése nem tartozik a bányafelügyeleti engedélyezési eljárás, azaz a bányatörvény geotermikus energiáról szóló új szabályozási rendszerének hatálya alá. Az ilyen kitermelések esetében továbbra is a vízügyi hatóság jár el a törvényjavaslat vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok alapján, azaz a mezőgazdasági célú termálkút létesítésére, engedélyezésére az eddig is hatályban lévő jogszabályok vonatkoznak.
A termelői összefogás a kertészeti ágazatban is hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez. Kissé növekszik a hajlandóság az együttműködésre, de még mindig nem éri el a kívánt szintet. Ezt lehet nemzeti, uniós szinten ösztönözni?
Ennek keretében külön forrás kerül biztosításra a termékmarketingre, valamint a képzési, szaktanácsadási tevékenységekre. Ezáltal növekszik az ágazatban a termelők szakmai felkészültsége, lehetővé válik tudásuknak a legújabb vívmányokhoz igazítása, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás ösztönzése is nagyobb hangsúlyt kap.
A hegyközségek lehetőséget kapnak arra, hogy maguk is termelői integrációs szervezetként működjenek és így tagjaik közös szőlő- vagy borértékesítésében részt vegyenek. Hogyan tudja ezt a folyamatot az agrártárca segíteni?
A termelői integrációs szervezetek (TISZ) megalakulásának és működésének szabályait tartalmazó AM rendelet tavaly ősszel megjelent módosítása az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva jelentősen megkönnyíti a szőlész vagy borász TISZ-ek megalakulását azzal, hogy csökkenti az elismerhető minimális méretet, és hogy a nehezen összefogható és megszervezhető szőlő-/bortermelők számára nem szükséges új szervezetet létrehozni, hanem a már létező és működő hegyközségek szőlészeti vagy borászati szekciója is kérelmezheti a TISZ-ként történő elismerést. Az agrártárca már a módosítás előkészítésekor is szorosan együttműködött a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT). A módosítás megjelenését követően pedig tájékoztatásokkal, előadásokkal igyekszünk a szőlő-bor ágazat szereplőinek figyelmét felhívni az adódó új lehetőségekre.
Az Agrárminisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közötti szakmai egyeztetések eredményeként jelentősen javult a magyar borszőlő-ültetvények újratelepítését és megújítását célzó támogatási program. Folytatódik?
A szőlőültetvények újratelepítését szolgáló szerkezetátalakítási támogatást prioritásként kezeli az Agrárminisztérium.
Erre a támogatási intézkedésre több mint 80 milliárd forintot biztosított a kormányzat. Jó hír a szőlőtermesztőknek, hogy a program folytatódik. A közös agrárpolitika változásából fakadóan 2024-től érvényes új szabályozás nem hoz számottevő változásokat a szőlőtelepítések tekintetében, így a támogatások alapjául szolgáló egyéni terveket tavaly novemberben is három évre lehetett benyújtani.
A támogatási rendelet módosítása során a HNT javasolta a szerkezetátalakítási támogatási referenciaösszegek felülvizsgálatát, valamint a támogatási intenzitás növelését. Ez igazodik az elmúlt években megnövekedett telepítéshez kapcsolódó költségekhez?
Az utóbbi egy-két évben számottevően drágultak a támogatás alapjául szolgáló inputanyagok. A piaci árak érvényesítése érdekében a támogatás alapjául szolgáló költségtáblák frissítésre kerültek, így azok már a 2022. évi árakat tartalmazzák. A költségek aktualizálása mellett a támogatási intenzitás mértéke is emelkedett. Amennyiben az egyéni tervben az intézkedéssel érintett terület a fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének megfelel, a támogatási intenzitás a korábbi 50%-ról 60%-ra emelkedett. Amennyiben az egyéni terv egyetlen szerkezetátalakítási tervnek sem felel meg, a korábbi 40%-ról 50%-ra növekedett a támogatási intenzitás.
Két új, a szőlő-bor ágazatot érintő törvényjavaslatot nyújtott be az Agrárminisztérium az Országgyűlésnek. Az első azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek a 2023. évi hegyközségi választásokhoz szükségesek. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslat pedig meghatározza az agrártermékek oltalom alatt álló földrajzi árujelzői nyilvántartására, bitorlására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Mikor várható döntés ezekben a kérdésekben?
A hegyközségi törvény módosításával egységes, ötéves választási rendszer kerül bevezetésre, ami stabilizálja a hegyközségi tanácsok, a borrégiós hegyközségi tanácsok és a nemzeti tanács küldötti rendszerét, ezáltal erősítve a képviseleti döntéshozatalon alapuló köztestületek szervezeti működését. A hegyközségi szervezetek 2023-ban általános választásokat, tisztújítást tartanak.
Emellett sor kerül a hegyközség, illetve az önkéntes tagság fogalmának pontosítására is, valamint – a szavazati arányok érdemi változása nélkül – egyszerűsödik a szavazatszámok kiszámítási módja borvidéki, borrégiós és országos szinten egyaránt.
Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot 2022. december 7-én fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály megalkotására azért volt szükség, mert a fogyasztókban egyre növekszik az igény a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt. A törvény rendelkezései koherensen, áttekinthetően szabályozzák az agrártermékek földrajzi árujelzőivel, a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel, valamint a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos nemzeti eljárásokat.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
