Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 negyedik negyedévében 29,5 pontra csökkent a 48 pontos skálán.
– A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,1, éves összevetésben pedig 2,2 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 vége óta folyamatos, a 2022 második negyedévében mért 1,1 ponthoz és a harmadik negyedévben tapasztalt 0,4 ponthoz képest azonban tovább lassult az üteme, gyakorlatilag megállt. Továbbra sincs viszont olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát és a termékpályák minden pontján stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot – ismertette Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, aki „egyre inkább kisimuló görbének” nevezte ezt a tendenciát. Az ügyvezető igazgató hozzátette, a stabil ár- és jövedelmi viszonyokat a 35 indexpont jelentené, amit egyetlen alágazat sem ér el. Ebből a szempontból legjobban – a tavalyi ezermilliárdos kárt okozó aszály ellenére is – még mindig a növénytermesztők állnak, amit jelez, hogy a legmagasabb értéket a kukorica-termékpálya érte el 31 ponttal, azt pedig a búza követte 30,4-es értékkel.
A hitelintézet szakértői szerint ugyanakkor az idei második negyedévben az élelmiszerárak elmúlt hónapokban jellemző extrém mértékű növekedése mérséklődik vagy megáll. Hollósi Dávid mindehhez hozzátette, a korábbi élelmiszerárak már nem térnek vissza, a fogyasztói terhek csökkenését az jelentheti, ha a bérek az élelmiszer-drágulásnál nagyobb ütemben emelkednek majd.
A különféle termékpályákra kitérve, bármennyire is nehéz éve volt a szántóföldi növénytermesztőknek, egyebek mellett az aszály miatt, még mindig ennél az ágazatnál a legnagyobb a bizakodás az elemzések szerint – noha jelentős eltérések mutatkoznak a termékpálya tavalyi jövedelmezőségét illetően, hiszen
– A növénytermesztők eredményességét nagyban befolyásolta az is, hogy mikor vették az inputanyagokat, akik ugyanis 2021-es árakon jutottak hozzá, nagyobb eséllyel őrizték meg jövedelmezőségüket – tette hozzá a szakember.
A hitelintézet elemzői szerint az sem segítette az szántóföldi növénytermesztők helyeztét, hogy 2022-ben túl sok termelő várt terményük értékesítésével, ám a spekuláció készletértékelési veszteséget eredményezett az ipari szereplők alternatíva-keresése miatt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberi adatai szerint az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából. Ezenfelül a máshonnan származó behozatal mennyisége októberig meghaladta a másfél millió tonnát, ami a hazai árak csökkenését eredményezte. Miként a földgáz ára is lecsökkent a műtrágya árának esése miatt, így a következő negyedévben elképzelhető, hogy az előzetesen várt inputköltségekhez képest pozitívabb hangulat alakul a szántóföldi növénytermesztőknél.
Az állattenyésztési ágazatokban, rendhagyó módon, pozitívak a termékpálya szereplői, aminek az az oka, hogy gazdálkodók át tudták adni költségnövekedéseiket a fogyasztóknak. A nyerstej ára 80 százalékkal emelkedett a felpörgő export miatt, az éves alapon közel 80 százalékos nyerstejár-növekedés gyakorlatilag teljes mértékben megjelent a feldolgozói és a bolti árakban.
A zöldségtermékpályán némi keresletcsökkenés látszik, ennek ellenére stabilnak mondható. Köszönhető ez annak a beteljesületlen víziónak is, hogy a szántóföldi zöldségtermesztők a kiemelkedően magas kukorica- és olajosmag-árai láttán csökkenthették volna a csemegekukorica és a zöldborsó termőterületét.
A gyümölcstermékpályán kettészakadni látszik a mezőny. Az almatermesztők egy része továbbra is végzi a léalmatermesztést, ugyanakkor egyre több az olyan almatermesztő, aki jelentős befektetéssel átáll az intenzív ültetvények művelésére. A termékpálya legnagyobb kockázatát az időjárás jelenti, az enyhe telet, ha rövid ideig is felválthatja a fagy, a már-már tavaszias idő miatt a sokhelyütt kipattant rügyek elfagyhatnak, tönkre téve ezzel a termést.
Héjja Csaba, a bankcsoport senior elemzője kifejtette, tavaly előfordult, hogy a mezőgazdasági termelői, az élelmiszeripari termelői és a fogyasztói árindexek egyszerre emelkedtek, erre pedig korábban még nem volt példa.
Arányuk az összjövedelemből korábban 50-60 százalékot tett ki, tavaly viszont 93 százalékot is meghaladta, ez pedig jól jelzi a támogatások mértékének folyamatos emelését.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
