
A magyar állattenyésztést érő külső és belső hatások nagymértékben megnehezítik a tervezést. Az egyik külső folyamat a globalizáció, a globális gazdasági növekedés és kereskedelem lassulása. A helyi termelésre nézve ez még pozitív hatású is lehetne, de a termelési költségek emelkedése, illetve magas szintje nehezítő tényezők. Az előrejelzések szerint tovább nőhet a piaci árak volatilitása.

A klímaváltozásnak globálisan nézve nyertesei és vesztesei is lesznek. Magyarországon várhatóan nehezebb és drágább lesz a gazdálkodás. A takarmányárak magasabbak lesznek, mint az utóbbi öt év átlaga, bár a tavalyihoz képest jelentősen csökkennek. Viszont ezzel párhuzamosan a felvásárlási árak inkább lefelé mozdulnak, semmint felfelé.
Az állattenyésztésnek járványügyi helyzet romlásával kell szembesülnie az Európai Unióban. A madárinfluenza és a sertéspestis már szinte állandóan jelen vannak, és ennek következtében még jobban felértékelődik az élelmiszerbiztonság. Miközben ennek a jelentősége növekszik, közben erősödik az állattenyésztés-ellenes politikai és társadalmi légkör.

Ez nagyon magas ár a zöld állattenyésztés megvalósításáért és működtetéséért, és további nehezítő körülmény, hogy egyre nehezebb közösségi forrást bevonni a magyar állattenyésztés fejlesztésébe.
A kihívásokra több európai szervezet is közös tanulmányt dolgozott ki. Az Állattenyésztők Szövetség szerint ezek a tanulmányok egyoldalúan az állatjóllétre koncetrálnak, pedig sokkal komplexebben kellene vizsgálni a kérdést. Az állattenyésztés fejlesztését megnehezíti, hogy a szükséges források nem úgy és nem akkor hozzáférhetőek, amikor és ahogyan szükség volna rájuk. Wagenhoffer Zsombor hasznosnak tartja, hogy a magyar politikusok értik és megértik az állattenyésztés kérdéseit. Kiszámíthatóság és tervezhetőség, ez az a két dolog, amire 2023-ban különösen nagy szüksége van az állattenyésztésnek.