0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 17.

Modellezik az invazív fajok terjedését

Mi a közös a kaukázusi medvetalpban, a japán keserűfűben és a parlagfűben? Mind a három invazív növény, agresszív terjedésük következtében kiszorítanak más fajokat, és komoly gazdasági károkat is okoznak. A Lipcsei Egyetem geográfusai egy szimulációs tanulmányban különböző adatsorokat kapcsoltak össze annak érdekében, hogy előre jelezhessék a kiválasztott invazív növényfajok előfordulásának valószínűségét.

Az eredményeket az International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation című folyóiratban tették közzé, és egy webes alkalmazást is fejlesztenek kifejezetten ezen fajok monitoringjára.

A parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) körülbelül 150 évvel ezelőtt hurcolták be Észak-Amerikából.

Már kis mennyiségű pollenje is heves allergiás reakciókat válthat ki, és ezáltal mind több ember életét keseríti meg, miközben tömeges előfordulása veszélyezteti a mezőgazdasági termelést is.

A Lipcsei Egyetem Földrajzi Intézetének doktorandusza, Fabian Sittaro egyedülálló modellt állított fel az invazív növényfajok elterjedésére vonatkozóan, és egészen 2080-ig előre jelezte, hol várható a megjelenésük. A kutató a doktori disszertációjában összesen 46 invazív növényfajt vizsgált meg, amelyek elterjedésük különböző szakaszaiban vannak. A tanulmányhoz műholdképadatok segítségével Németországot kvadránsokra osztotta, mindegyiknek meghatározták a talajtípusát, a földhasználatát, az éghajlatát, tengerszint feletti magasságát, az épített infrastruktúrát, valamint a meglévő növénytársulásait, és ezekből az adatokból különböző módszerekkel, például gépi tanulással kiszámították, hogy az adott faj képes lesz-e elterjedni a meghatározott régiókban.

A számításokhoz használt elterjedési adatok a németországi növényborítást mutató FlorKart adatbázisból és az európai természetvédelmi területekre vonatkozó Natura2000 adatbázisból származnak.

A jövőbeni éghajlati viszonyok egyértelműen meghatározzák majd, hogy az egyes fajok melyik élőhelyet foglalhatják el, fogalmazott Michael Vohland, a Lipcsei Egyetem geoinformatikával és táv­érzékeléssel foglalkozó földrajzprofesszora és a disszertáció témavezetője. Az invazív növényfajok terjedését potenciálisan lehetővé tevő élőhelyek lényegesen nagyobbak lesznek, mert sokuk száraz és meleg éghajlatú régiókból származik. A tanulmányban felvázolt modell fontos információkat szolgáltat az invazív növényfajok elleni célzott védekezéshez.

Számszerűsítették a károkat

A behurcolt növény- és állatfajok több mint 116 milliárd eurós kárt okoztak Európában az elmúlt hatvan évben. Egy 2021-ben készült nemzetközi felmérés eredményei alapján első ízben számszerűsítették átfogóan és részletesen az invazív fajok által az európai országokban okozott költségeket. A felmérés vezetője, Phillip J. Haubrock a frankfurti Sen­ckenberg Kutatóintézet munkatársa volt, az általa irányított nemzetközi kutatócsoport számításai alapjául pedig az InvaCost adatbázis szolgált. A felmérés arra is kitért, hogy Európában 1960 és 2020 között keletkezett költségek Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban a legmagasabbak. Németországban például a vizsgált időszakban az invazív fajok által okozott gazdasági károkat 8,21 milliárd euróra becsülték.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/Leipziger Universität/taspo.de