1. Újraelosztó támogatás (CRISS)
A terület alapú támogatás új eleme az újraelosztó támogatás, amit redisztribúcióként, az új Közös Agrárpolitika hivatalos elnevezésével pedig CRISS rövidítéssel is említenek a tájékoztatók. Az alaptámogatás esetében korábban alkalmazott részleges és teljes támogatás-elvonást, valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását váltja fel. Célja a kis- és közepes méretű gazdaságok támogatása.
A támogatás összegét sávosan fogják megállapítani. Fajlagos összege a tervek szerint 1-től 10 hektárig átlagosan 80, 10-től 150 hektárig pedig átlagosan 40 euró lehet hektáronként. Ennek mértéke évente attól függően fog alakulni, hogy összesen mekkora lesz a jogosult terület.
Fontos kiemelni, hogy az
2. A mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal termelők területalapú támogatása (CIS-YF)
Mivel Magyarországon is gyorsuló ütemben öregszik a gazdatársadalom, a generációs megújulás az egyik legfontosabb társadalom- és szakpolitikai kérdés. Ezért a 2015-ben elindult célzott támogatás fenntartása kiemelt fontosságú volt. Jó hír, hogy
2023-tól a tagállami közvetlen támogatási keret 1 százaléka helyett már 1,4 százalékát lehet a fiatal gazdák induló területalapú támogatására fordítani. Ez összesen évi 18,7 millió eurót jelent.
A megemelt forráskeretnek köszönhetően
A támogatás fajlagos értéke a jogosult területek függvényében 78 és 236 euró között mozoghat.
Az idén induló jogcím fontos újítása, hogy a megfelelő szakmai ismeretek biztosítása érdekében
A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 19/2023. (IV. 19.) AM rendelet 2023. április 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Kiemelt változás a mezőgazdasági tevékenység megkezdésének megítélése is. A részvétel feltételévé vált ugyanis, hogy a fiatal gazda mezőgazdasági tevékenységét önálló, „üzemvezetői” minőségben nem korábban, mint 2022. június 10-én kezdte meg.
Az új támogatási rendszerben az alaptámogatáson felül kiemelt összegű – az első 300 hektárig öt évig várhatóan hektáronként mintegy 157 euró – többlettámogatás igénylésére lesz lehetősége a megfelelő képzettséggel vagy legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkező, az első igényléskor 18. életévét már betöltő, de 40 évesnél fiatalabb gazdáknak, akik mezőgazdasági tevékenységüket önálló, „üzemvezetői” minőségben nem korábban, mint 2022. június 10-én kezdték meg. A nemzeti végrehajtási jogszabály kidolgozása során sikerült olyan megoldást találni, hogy az őstermelők családi gazdaságában nyilvántartott fiatal gazdák számára is elérhetővé váljon ez a támogatási konstrukció.
Ki lesz jogosult?
– Aki még nem nyújtott még be egységes kérelmet, vagy már legkorábban 2019-ben igényelt területalapú fiatal gazda támogatást. Aki már korábban is igényelt fiatal gazda támogatást, annak a 2019-2022 közötti évek is beszámítanak az öt évbe.
– Aki mezőgazdasági tevékenységét 2022. június 9-e után kezdte meg.
– Aki megfelel a korra és képzettségre vonatkozó kritériumoknak. Akik 2022-ben igényeltek először ilyen támogatást, de még nem töltik be a 18. életévüket, a képzettségi feltétel teljesítése esetén szintén jogosultak. Az elfogadható képzettségekről lista készül, a két év gyakorlat mezőgazdasági munkaviszonnyal, illetve ŐCSG-tagsággal szerezhető meg.
– Aki alaptámogatásra is nyújt be kérelmet.
A mezőgazdasági tevékenység megkezdésének időpontja a fiatal mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerinti időpont vagy a Magyar Államkincstár által adminisztratív nyilvántartások alapján megállapított időpont közül a korábbi. Ha a Kincstár nem tudja megállapítani, akkor a nyilatkozat dönt.
A Magyar Államkincstár a tevékenység megkezdését az első mezőgazdasági támogatási kérelem, illetve pályázat benyújtásának időpontja vagy az alábbi időpontok közül a korábbi alapján állapítja meg:
– Önálló őstermelő. Az önálló őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételének dátuma, feltéve, hogy az őstermelő mezőgazdasági tevékenységet végez. A csak erdő- és/vagy halgazdálkodási tevékenységet végzők eseteit kivéve.
– Egyéni vállalkozó. Az az időpont, amikor fő- vagy melléktevékenységként a mezőgazdasági tevékenység bejegyzésre került.
– Jogi személy. Az alapító okirat kiállításának időpontja, amely időponttól a tényleges és hosszú távú ellenőrzést a jogi személyben a fiatal mezőgazdasági termelő látja el, és a jogi személy tevékenységei között fő vagy melléktevékenységként mezőgazdasági tevékenység bejegyzésre került. A tényleges és hosszú távú ellenőrzés szabályai ugyanazok, mint a 2015-2022. közötti időszakban.
– Őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) képviselője. Az ŐCSG képviselőjévé válás időpontja, feltéve, hogy az ŐCSG mezőgazdasági tevékenységet végez.
– Őstermelők családi gazdaságának tagja. Az az időpont a tevékenység megkezdésének időpontja, amikor az ŐCSG-ben a cselekvőképes őstermelő személyes közreműködésként, önálló gazdasági döntése alapján az ŐCSG tagjainak közreműködésével olyan mezőgazdasági tevékenység végzését kezdte meg, amelynek részben vagy egészben kockázatait viseli, hasznát élvezi („üzemvezetővé válik”). Cselekvőképes minden nagykorú, feltéve, hogy a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Nagykorú az, aki a 18. életévét már betöltötte, továbbá az is, aki ennél előbb házasságkötése révén vált nagykorúvá.
az ŐCSG-t létrehozó szerződés és a fiatal mezőgazdasági termelő nyilatkozatai alapján. Az ŐCSG-t létrehozó szerződés esetében kizárólag a 2022. június 9. napján (az egységes kérelem benyújtásának határideje a megelőző évben) vagy ennél korábban hatályos szerződésben foglaltak szolgálnak a kincstári értékelés alapjául, az utána bekövetkezett változások nem.
Ha a fiatal mezőgazdasági termelő legfeljebb tíz pontot ér el a pontozáson, akkor az ÖCSG tagjaként még nem kezdte meg a mezőgazdasági tevékenységét, így jogosult lehet az induló fiatal gazda támogatásra. Ha a pontjainak száma meghaladja a 10-et, akkor már korábban megkezdte önálló mezőgazdasági tevékenységét, így nem minősül induló fiatal gazdának, és támogatásra sem lesz jogosult. Ha a pontjainak száma meghaladja a 10-et, de 2022. június 9-en még nem volt nagykorú, akkor úgy tekintik, hogy még nem kezdte meg a mezőgazdasági tevékenységét.
3. Termeléshez kötött támogatások
A termeléstől függő támogatás csak azoknak az ágazatoknak nyújtható, amelyek nehézségekkel küzdenek és gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból kiemelten fontosak. Magyarországon a termeléshez kötött támogatást a növénytermesztésben cukorrépára, rizsre, egyes zöldségnövényekre, gyümölcsre, szemes- és szálas fehérjenövényre, az állattenyésztés keretében pedig anyajuhra, hízott bikára, anyatehénre és tejhasznú tehénre lehet igényelni.
Magyarország a rendelkezésre álló, évi mintegy 202 millió eurós támogatási keret 36 százalékát a növénytermesztési, 64 százalékát pedig az állattenyésztési ágazat támogatására fordítja.
Főbb változások a korábbi időszakhoz képest:
A termeléshez kötött támogatások igénybevételének is alapfeltétele lesz a megerősített környezeti feltételesség előírásainak betartása.
Az étkezési burgonyatermesztés az uniós szabályok változása miatt kikerül a támogatható körből.
A környezeti fenntarthatóság javítása érdekében a rizs- és cukorrépatermesztés esetében is bevezetik a minősített vetőmaghasználatot. A rizs esetében a minősített vetőmaghasználatot ki lehet váltani a kultúra szempontjából releváns biztosítás megkötésével.
Az ágazat fenntarthatóságának elősegítése érdekében a hízott bika jogcím esetében is bevezetik a megfelelő apaállathasználat.
A termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének az idei évtől összhangban kell lennie a víz keretirányelvvel, ezért a hatóságok célzott ellenőrzésekkel vizsgálják majd a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Az érintett jogcímek a következők: cukorrépa-termesztés, rizstermesztés, szántóföldi zöldségtermesztés, ipari zöldségtermesztés, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés és tejhasznú tehéntartás támogatása. Fontos, hogy a vízhasználati engedély vagy a tejhasznú tehéntartás esetén a környezetvédelemi szabályoknak való megfelelés feltételeit meghatározó engedély nem jogosultsági feltétel, vagyis a hiánya nem jelenti a támogatásból való automatikus kizárást.
A kérelmezőnek rendelkeznie kell: ügyfélazonosítóval, állattartók esetében Tenyésztési Információs Rendszer (TIR) azonosítóval és az állatlétszámról szóló ENAR-nyilvántartással.
Az egyes támogatási jogcímek igénylésének alapfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelő rendelkezzen legalább 1 hektár BISS-re (fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás) jogosult területtel vagy az adott naptári évben igényelt, illetve kapott állatokra vonatkozó, létszámalapú, termeléshez kötött közvetlen támogatásainak összege meghaladja a 100 eurót.
Növénytermesztési jogcímek
A növénytermesztési termeléshez kötött támogatások esetén az igénylés feltétele a minősített szaporítóanyag-használat, valamint a szemes fehérjenövények és rizs esetén a minimális hozam igazolása is.
A minősített szaporítóanyag-használatot 2023-tól a termeltető, a termelői integrációs szervezet, a termelői csoport vagy a termelői szervezet által történő beszerzés vagy előállítás dokumentumai mellett az őstermelők családi gazdasága által kiállított dokumentummal is igazolni lehet.
Az egységes területalapú támogatáshoz hasonlóan a termeléshez kötött területalapú támogatásra is az a termelő jogosult, aki az adott területre (táblára) vonatkozóan a szankciómentes benyújtás utolsó napján (idén ez június 9.) jogszerű földhasználattal rendelkezik.
Az egységes kérelemben be kell jelenteni a kérelmező minden jogszerű használatban lévő területét, függetlenül attól, hogy arra igényelnek-e támogatást vagy sem.
A támogatást támogatási jogcímenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal lehet igényelni.
Állattenyésztési jogcímek
Az uniós jogszabályok változása miatt 2023-tól a szarvasmarha, juh és kecske állatlétszám alapú támogatások esetén a tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az egységes kérelem az aktuális ENAR-adatbázis alapján megszemélyesítésre kerüljön a potenciálisan támogatható állat-egyedek adataival. Ezért a Kincstár az egységes kérelem felületén a termelők segítése érdekében az adatbázisokban szereplő adatok alapján feltünteti a potenciálisan jogosult állatok listáját. Fontos, hogy ezeket az adatokat ellenőrizni kell, hiszen a kérelem tartalmának valódisága tekintetében a felelősség továbbra is a kérelmezőt terheli.
A támogatható minimális állatlétszám egy egyed. Egy állat után az élete során csak egyfajta termeléshez kötött közvetlen támogatást lehet igénybe venni, és ez a kérelmezés ideje során nem változtatható. Ennek gyakorlati jelentősége a kettős hasznú tehenek esetében van. Nincs lehetőség tehát ugyanazon tehén után egyik évben tejhasznútehén-támogatást, a másik évben pedig anyatehén-támogatást igényelni.
Ha az állat után termeléshez kötött anyatehén átmeneti nemzeti támogatást igényel a termelő, akkor uniós forrásból is csak anyatehén-támogatást igényelhet.
Termeléshez kötött támogatásra csak a külön jogszabályban előírt, ENAR-előírásoknak megfelelően jelölt és nyilvántartott egyedek jogosultak. Ellés, termékenyítés esetében a birtokon tartási időszak lejártát követő, legfeljebb 15 napon belül bejelentett és nyilvántartott adatokat lehet elfogadni.
A vonatkozó rendeletek fontos részletei és közérthető magyarázata megtalálható a kap.mnvh.eu oldalon.
