Változékony, de fokozatosan melegedő idővel búcsúzott az április. Megszűntek ugyan az éjszakai fagyok, de a tartós meleg még nem jött el. A hónap utolsó hetében mindenütt kialakultak záporok, zivatarok, ám kiadós eső sehol sem áztatta a földet. A kissé melegebb időjárás felgyorsította a növények fejlődését, ezzel együtt újabb kártevők és kórokozók is megjelent a korábbiak mellett.
A csonthéjas gyümölcsű növényeken egyre nagyobb tömegben mutatkoznak a virág- és csírafertőző monília tünetei.
Az elhalt virágok és hajtások most leginkább a kajszi és meggy lombkoronáját „díszítik”, de már ugyanezeket a tüneteket lehet felismerni a cseresznye- és az őszibarackfákon is.
A változékony időjárás miatt szinte kötelező folytatni a védekezést, illetve eltávolítani a fákról az elhalt részeket. A hűvös időjárás elmúltával már nem kedveznek a feltételek az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának, a korábbi fertőzés tüneteit azonban már nem tudjuk eltüntetni, a beteg levelek még a fákon piroslanak, bár hamarosan elszáradnak és lehullanak. Amelyik gyümölcs megfertőződött, azon a nyár folyamán jellegzetes tünetek látszódnak majd.
Több növénykultúrában újabb levéltetűfajok jelentek meg, így a korábban fertőző alma és ribiszke levélpirosító mellett már az őszibarack zöld levéltetve, a bodza fekete levéltetve és a rózsa levéltetve is károsít.
Megkezdődött az áprilisi és a májusi cserebogarak rajzása is.
A bogarak létszáma még nem nagy, de az idén érintett körzetekben jelentősebb rajzás várható.
Ebben az évben a májusi cserebogár VI. törzse rajzik, ennek fő elterjedési területe felöleli csaknem az egész Dunántúlt, valamint kisebb mértékben a Börzsönyt és a Hajdúságot.
A rovarkártevők közül legnagyobb egyedszámban most a keleti gyümölcsmoly rajzik, de a feromoncsapdák már fogják a szilvamolyt, az almamolyt, a tarka szőlőmolyt és az almalevél-aknázómolyt is. A fogott lepkék száma erősen ingadozik az időjárás függvényében, de várhatóan erősödni fog a közeljövőben.
A körülmények kedveznek az alma- és a körtevarasodás fertőzésének, bár az inkubációs időt meghosszabbítja a változékony időjárás.
Körtésekben csökkent a levélbolha rajzása, a lárvák kelése folyamatos, de még mindig a tojások aránya a legmagasabb (70%). Az almástermésű növények rettegett betegsége, a tűzelhalás számára még hűvös az idő, a felmelegedéssel változhat a járványveszély megítélése.
Néhány rózsafajtán már fertőz a hajtáshervasztó rózsadarázs, és a téli nyugalmi állapot után ismét aktívan táplálkozik a selyemfényű puszpángmoly hernyója.
