„Akik melegen szeretik a pisztrángot, azoknak a szemük előtt elkészített, saját zsírjában, kályhában sült, füstölt pisztrángot maguk választhatják ki füstről, illetve akik ropogósra sülten szeretik a halat, vagy tartanak a szálkáktól, számukra az új árusító kocsinkban pár perc alatt frissen készítjük, és friss, házi készítésű salátával tálaljuk a pisztrángfilét.”
A Sáfrány család immár 40 éve foglalkozik itt halkészítéssel, 10 éve pedig ezen a pisztrángtelepen sütik az országban egyedülálló halétel-különlegességeket. Szezonban különösen nagy az érdeklődés a pisztrángra, az utánpótlásról a pisztrángtelep tavaiban élő halak gondoskodnak.
A Kárpát-medencében a sebes pisztráng őshonos fajnak számít. Már az ember megjelenése előtt itt volt, és véleményem szerint az emberi civilizáció megszűnését követően is itt lesz vizeinkben. Másik ismert faj a szivárványos pisztráng, amely észak-amerikai faj, és az 1800 évek környékén német hajósokkal került Magyarországra. Mondanom sem kell, a szivárványos pisztrángnak nincs helye a hazai vizekben, táplálkozását tekintve konkurál a sebes pisztránggal, de szerencsére természetes környezetben a két faj kereszteződése nem jellemző, így nem fenyegeti a sebes pisztráng állományát, de kiszoríthatja egyes folyókból, vízszakaszokból ismertette Sáfrány László, aki azt is elmondta, a Szalajka-völgyben feltételezhetően 1870-es években kezdődött a keltetőházas pisztrángtenyésztés, természetesen sebes pisztránggal.
A pisztráng tenyésztése, a hal szívóssága miatt, kevésbé körülményes. Ellenben tiszta, oxigéndús vízre van szüksége, ahogyan természetes élőhelyén, az erdőben található természetes vízfolyamokban, ezért is nevezik a sebes pisztrángot az erdő halának ismerteti Sáfrány László, aki 1987-ben vette át édesapjától a pisztrángtelepet. Gyermekként sokat segédkezett a telep munkálataiban, így sok minden rá is ragadt, mégis, valahogy inkább az erdész szakma vonzotta. Egyetemi évei alatt sokat volt nyugat-európai tanulmányutakon, ahol nagyban, modernebb technológiával láthatta a pisztráng tenyésztését. A kint látottakat szerette volna átültetni a család tenyészetébe, így végül elődeinek hivatását követve az erdész szakma helyett átvette édesapjától a stafétabotot.
A tenyésztést aztán a hal készétellé való elkészítése követte. A füstölést felesége Németországban élő rokonaitól tanulta, noha korábban édesapja is füstölt halat, de ennek tudása valamiformán nem ragadt át rá.
Sáfrány László szerint ha a füstölt halnak füstíze van, az régen rossz. Nagyon fontosak az arányok, ugyanis minden halnak van egy sajátos íze (jelen esetben pisztráng és só), amit a zamat követ (ez lenne a füst). „Ez a trió hozza létre a negyedik ízt, amit ennek egyvelegeként érzünk, amikor megkóstoljuk az ételt.” Azonban a hal frissessége talán a legfontosabb, hiszen fagyasztott halból nem lehet füstölt halat készíteni. Sáfrány László a pisztrángtelepen nevelt halait használja fel az ételekhez, valamint számtalan neves étterembe szállítja őket az ország számos területére. Az Európai Unió tagállamaihoz képest Magyarországon a halfogyasztás mértéke meg sem üti az EU-s átlagot, mégis ha pisztrángról van szó, a kíváncsi fogyasztó szívesen megkóstolja a gasztronómia e egyedülálló különlegességét.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
