0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

A juh tenyésztők legjobbjai

A 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 29 tenyésztője, 54 tenyészállat csoportban, a Szövetség tenyésztési programjában szereplő 14 juhfajtát mutatott be.

A bíráló bizottság a díjakat a következő tenyésztőknek ítélte oda fajtánként és korcsoportonként.

Harmadik díjat kapott:

  • Angyal Balázs, Kunhegyes, ile de france jerke csoportjáért
  • Csáki Tamás, Kőröstetétlen, magyar merinó jerke és növendékkos csoportjáért
  • Harangi Sándor dr., Hajdúszoboszló, ile de france jerke csoportjáért
  • Kiss Gyula, Szabadhidvég, texel jerke csoportjáért
  • Sisák Imre, Békéssámson, charollais jerke és a berrichon du cher növendékkos csoportjáért
  • Szabó Dániel, Baja, charollais jerke és növendékkos csoportjáért

Második díjat kapott:

  • Farkas Zoltán, Mindszent, német húsmerinó anya csoportjáért
  • Hajnal János, Ballószög, suffolk jerke csoportjáért
  • Harangi Sándor dr., Hajdúszoboszló, ile de france növendékkos csoportjáért
  • Holló Mátyás, Uszód    magyar merinó növendékkos és a berrichon du cher jerke és növendékkos csoportjáért
  • Ónodi-Szűcs Kft., Balmazújváros, ile de france növendék kos csoportjáért
  • Szabó-Harmincz Krisztina, Nyáregyháza, keletfriz jerke és növendékkos csoportjáért

Első díjat kapott:

  • Holló Mátyás, Uszód, berrichon du cher anya csoportjáért
  • Kiss Gyula, Szabadhidvég, német húsmerinó jerke csoportjáért
  • Ónodi-Szűcs Kft., Balmazújváros, ile de france tenyészkos csoportjáért
  • Sebők Mihály, Törtel, német feketefejű jerke csoportjáért
  • Sebők Mihályné, Törtel, magyar merinó jerke csoportjáért
  • Sisák Imre, Békéssámson, berrichon du cher jerke csoportjáért
  • Szirovicza-Dani Gyöngyi Julianna, Makó, suffolk jerke csoportjáért

A kiállítás nagydíját Holló Mátyás uszódi tenyésztő érdemelte ki ile de france, berrichon du cher és magyar merinó tenyészállataiért. 

Különdíjat kaptak:

  • A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség juhtenyésztési különdíját Sebők Mihályné, Törtel kapta a kiállításon bemutatott magyar merinó tenyészállataiért.
  • A Merinó Fajtacsoport különdíját Csáki Tamás, Kőröstetétlen kapta magyar merinó csoportjáért.
  • A Húsjuh Fajtacsoport különdíját Ónodi Szűcs Kft., Balmazújváros kapta a kiállításon bemutatott ile de france tenyészállataiért.
  • Az Őshonos Fajtacsoport különdíját Bene Sándor, Karcag kapta a kiállított hortobágyi racka csoportjaiért.
  • Tóth Árpád iparművész, Sárbogárd különdíját – egy gravírozott „RÉVÉSZ” bicskát – A VIMITA Kft.-nek, Győri Zsolt tenyésztőnek ítélte a bírálóbizottság.
  • A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. különdíjat a legszínvonalasabb hústípusú növendék csoportokat bemutató kiállítónak, Sisák Imrének, Békéssámson.
  • A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar különdíját Farkas Zoltán, mindszenti tenyésztő kapta.

Holló Mátyás sorozatban harmadszor nyerte el idén a nagydíjat Hódmezővásárhelyen. Végtelenül büszke rá, és egyáltalán nem alaptalanul. Mint mondta, az ígéretek szerint jövőre juh lesz a juhtenyésztés kategória nagydíjának kisplasztikáján, ami még inkább arra ösztönzi, hogy jövőre is megpróbálja megszerezni a nagydíjat. Ennek érdekében már az idei kiállítás végeztével megkezdi állatai felkészítését a jövő évi bírálatra. Mint elmondta, úgy tudja, sok tenyésztőtársa csak néhány héttel a kiállítás előtt kezd el külön foglalkozni az állataival, ami nem hoz eredményt. A sportolók példája is mutatja, hogy hosszú éveken át kell edzeni és fejlődni, nem csak úgy beengedni egy versenyre. Ha tényleg az élmezőnybe akarunk tartozni, az élet bármely területén, akkor erre időt, energiát, és pénzt kell áldozni, hangsúlyozta Holló Mátyás.

Személyes motivációjáról szólva a hiúságát és a maximalizmusát emeli ki. Célja, hogy mindig jobb legyen, mindig jobbat csináljon, és „nemcsak a juhtenyésztésben, hanem az egész életemben”.

Bármilyen díjat érnek is el az állatai, mindig kritikus szemmel nézi őket, hogy vajon min lehetne még javítani. Az idei bírálaton nagyon jól szerepeltek a juhai. Öt fajtagyőztes állata lett, 21 állatából 12-őt hoztak ki a győztesek végső összevetésére, és sok szép eredmény született. „De amikor kint voltak az állatok a ringben, akkor is azt figyeltem, hogy melyiknek lehetett volna kicsit kerekebb a combja, kicsit szélesebb a válla. Azt érzem, hogyha az ember hátradől, akkor könnyen lemarad ebben a rohanó világban” fogalmazott Holló Mátyás.

A különböző versenyeken elért díjakat véleménye szerint lehet érvényesíteni. Az állatok árába nem akarja beépíteni, mert úgy gondolja, hogy piaci áron értékesíti állatait a tenyésztőtársaknak, de mennyiségben maximálisan megmutatkoznak az előnyök. Jelenleg nem tudok annyi állatott előállítani, hogy ne lenne belőle hiány. A húsfajtákból, a berrichon du cher-ből és az il de france-ból a szeptember-októberi születésűeket már most kezdik lekötögetni. Merinóból, meg a május-júniusiakból, amik most egy évesek, van még valamennyi plusza.

Véleménye szerint ezeknek a díjaknak egy hozadéka lehet, hogy az ember megfelelően nagy mennyiségű tenyészállatot tud értékesíteni, másrészt pedig, hogy az emberek megtisztelik a bizalmukkal.

Tizenkilenc éve jár kiállításra, 2004-ben volt először Hódmezővásárhelyen. Akkor még csak egy csoportot hozott, a második díjat szerezte meg vele. De ez akkora lendületet adott neki, akkora megtiszteltetésnek tekintette, hogy egy kis tenyésztőt (akkor húsz-harminc törzskönyvezett juha volt) ilyen díjjal jutalmaztak, hogy azóta is ez határozza meg a tenyésztési munkásságát. A 19 év alatt egyetlen évben nem vett részt a hódmezővásárhelyi kiállításon, de az összes többiben mindig eljött – és nem volt olyan év, hogy ne vihetett volna haza valamilyen díjat. 

Tapasztalata szerint sokkal könnyebb eljutni egy adott szintre, mint huzamosabb ideig ott maradni.

10 év tenyésztői munka után jutott el odáig, hogy eséllyel indulhasson egy első díjas csoportért, a legszebb állatért, egy fajta győztesért, és azokat sikerült is elnyerni. 2017-ben kapta meg az első nagydíjat, ami egy OMÉK-nagydíj volt. Saját bevallása szerint ezzel annyira elégedett volt, hogy a 2018-as kiállításra nem készült megfelelően – és nem is szerepelt olyan jól állataival, ahogy magától elvárta. 2019-ben ismét sikerült egy nagydíjat elnyernie.

„Akkor tanultam meg, hogy nekem nem azt jelentik a díjak, hogy eljutottam valahova, hanem azt, hogy egy bizonyos szintet képviselek, és hogy szeretnék ottmaradni. Minden egyes kiállításból, azok minden mozzanatából lehet tanulni, ha mást nem, azt, hogy mit hogyan ne csináljak”

– mondta a nagydíjas juhtenyésztő.

A juhászok körében van egy mondás, a titkokat nem szabad elárulni. Ezzel abszolút nem ért egyet Holló Mátyás. Ha hozzá valaki elmegy akár a teljes technológiát és tapasztalatát megosztja vele. Véleménye szerint az, hogy valaki elmondja ezeket a dolgokat, a másik pedig meghallgatja, megjegyzi, az még édeskevés, mert azt meg is kell valósítani. Ahhoz pedig óriási elszántság és hivatástudat kell.A hazai helyzetet az uszódi tenyésztő is úgy látja, hogy nagyon megváltozott a juhállományok összetétele. A rendszerváltás környékén inkább nagyobb állatlétszámok voltak, kevesebb tenyésztővel. Ez mostanra megváltozott és sok tenyésztő, kis létszámú tenyészetekkel jellemzi az ágazatot. Elaprózódott az állatlétszám, ami tenyésztési szempontból problémás. Véleménye szerint minden tenyésztőnek tovább kellene lépni, és valami cél fele tenyészteni. Ami nagyban befolyásolja az állatlétszámot az a gyepterületek, a földterületek összetétele. Főleg az újaknak nehéz, mert nem tudnak akkora területhez jutni, hogy az gazdaságilag valóban megérje. A juhágazatban óriási potenciál lenne, csak a tenyésztők, juhtartók egy részének változtatnia kellene a gondolkodásán.

Például azzal, hogy a britek kiléptek az EU-ból, óriási vákuum keletkezett, mert Írországból rengeteg bárány érkezett. A magyar juhtartóknak ezt a piacot lehetne lefedni, de ahhoz az kellene, hogy Magyarországon a jelenlegi 0,7 bárány helyett, feltornázzuk 1,2-1,3-ra az évenkénti bárányok számát.

Szükség lenne a támogatási rendszer változtatására, esetleg úgy, hogy az kapjon támogatást, aki egy anyától évente egy bárányt le tud választani, akkor a juhászatok gazdasági hasznot is hoznának, nem csak a támogatásért tartanák az állatokat. Így azok jutnának támogatáshoz, akik termelnek, és azok nem, akik csak a támogatás tartják a juhot.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu