youtube://v/tKx7WGDuzRg
A biológusként végzett, majd kullancsokra specializálódott Szabó Éva tudományos segédmunkatárs ismertette, a kutatóközpontba beérkező kullancsokról minden esetben mikroszkóp-vizsgálatot készítenek, aminek köszönhetően meghatározható a kullancsa fajtája, neme, stádiuma és hogy szívott-e már vért.
Földvári Gábor tudományos főmunkatárs pedig kiemelte,
Mint mondja, a kullancs testből való kiszedése egyszerű: a kullancs szájszervéhez minél közelebb fogjuk össze ujjainkkal vagy egy hegyes csipesszel a vérszívót, és egy határozott mozdulattal tépjük ki a bőrből.
„A kullancsnak sajátos, a szúnyogétól teljesen eltérő vérszívási technikája van. Hosszú ideig szív vért, akár két hétig is. Ebből adódóan bőven van időnk, akár egy nap is, hogy eltávolítsunk a kullancsot a testből anélkül, hogy esetleg valamilyen fertőzést elkapjunk. Ugyanis kórokozók többsége általában megvárja, amíg a vérszívás beindul, hogy utána a testbe bejutva fertőzhessen” – ismertette a szakember.
A babéziózis például az állatokra kifejezetten veszélyes betegség, amit a kullancs terjeszt, miként a krími-kongói vérzéses lázat is, ami pedig könnyen az ember életét követeli.
Itt meg kell még említeni a Lyme-kórt, ami voltaképpen világjárványnak számít, és szintén a kullancs által terjed.
Egyébiránt az Ökológiai Kutatóközpont munkáját segíthetjük a kullancsfigyelo.hu webfelület használatával, amelynek célja, hogy a hazánkba beérkező, de nálunk nem őshonos kullancsfajoknak a felbukkanását lehessen térképezni, megfigyelni. Elsősorban a tőlünk délről, vándormadarakkal érkező Hyalomma kullancs észlelését és terjedését figyelik a szakemberek, ugyanis ez a pókszabású a krími-kongói vérzéses láz terjesztője.
