A precíziós fermentáció és az erjesztés közötti fő különbség az, hogy a precíziós fermentációban használt mikroorganizmusokat egy adott végtermék létrehozására tervezték. A precíziós erjesztés egyik alkalmazása a kimozin előállítása. Ez egyfajta tejoltó, amelyet sajtkészítéshez használnak.
Az élelmiszeripar mellett a gyógyszergyártásban is alkalmazzák a precíziós fermentációt. A kis, összetett molekulák, például a biokonjugátumok, például az ADC-k (antitest-gyógyszer-konjugátumok) előállítása a precíziós fermentáció piacának növekedését is jelzi.
A precíziós fermentáció magában foglalja a genetikailag módosított mikroorganizmusok felhasználását nagy értékű vegyületek, például fehérjék, enzimek és más bioaktív molekulák előállítására.
A precíziós erjesztés egyes vélemények szerint fenntartható és költséghatékony megközelítés a különféle felhasználási területre készülő termékek széles skálájának létrehozására, a növényi alapú húsalternatíváktól a gyógyszerekig és vakcinákig. Precíziós fermentációs technológiát alkalmaznak az élelmiszer- és biogyógyszerpiacokon.
„Precíziós” élelmiszerek
A precíziós fermentációs technológiákkal élőlények, talaj vagy hagyományos gazdálkodási eljárások nélkül is előállíthatók az élelmiszerek. Ilyenek például az állatmentes élelmiszerek, amelyeket kevesebb állati eredetű termék, például tejsavó felhasználásával állítanak elő.
Fő előnyeként tartják számon, hogy precíz és szabályozott környezetet biztosít a mikroorganizmusok szaporodásához, amelyeket élelmiszer-összetevők, például kazein, ecet, élesztő és egyéb fermentált tej- és fehérjetermékek vagy fagylalt előállítására használnak.
Ezzel a módszerrel történik az alternatív fehérjeforrások, a növényi eredetű élelmiszerek növényi eredetű állati fehérje-alternatívái, a növényi eredetű fehérje, a kiegészítők, valamint az alternatív tojásfehérje- és húskészítmények előállítása is.
A technológiáról szólva ki szokás emelni, hogy a használatával az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében kevesebb erőforrás felhasználásával és az élelmiszer-termelés szén-dioxid-lábnyomának csökkentésével magas hozam érhető el az élelmiszerekből.
Előnyének tartják, hogy lehetővé teszi élelmiszerek előállítását olyan területeken, ahol a hagyományos mezőgazdaság nem lehetséges a környezeti tényezők és az ökoszisztéma, például a szárazság vagy a talajromlás miatt.
Ez lehetőséget teremt arra, hogy élelmiszerrel lássák el az élelmezéshiányos régiókban élőket, csökkenjen az import élelmiszerek iránti igény, és hozzájáruljon az élelmezésbiztonsághoz és az ellátási lánc fenntarthatóságához.
