0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 23.

Algákat a trágyába keverve csökkenthető a metánkibocsátás?

Egy tanulmány szerint a metáncsökkentő hatású Asparagopsis alga (ehető vörös makroalga-nemzetség) a takarmány-adalékanyagként való felhasználásán kívül is előnyös lehet. Az Umeå-i Svéd Mezőgazdasági Tudományok Egyetemének új tanulmánya szerint nem a tehenek algás táplálása lehet az egyetlen módja annak, hogy kiaknázzák az Asparagopsis nemzetség metánszint-csökkentő előnyeit.

A Frontiers in Sustainable Food Systems folyóiratban ebben a hónapban publikált tanulmányt a feedstrategy.com szemlézte. Eszerint

az algapor és a tejelő tehenek trágyájának összekeverése 44%-kal csökkentette a trágyából származó metánkibocsátást.

Az algával etetett tehenek trágyája is valamivel kevesebb metánt termelt, függetlenül attól, hogy az algát közvetlenül a trágyához adták-e – bár Mohammad Ramin, az Umeå-i Svéd Agrártudományi Egyetem docense szerint a különbség a takarmány-adalékanyaghoz képest önmagában nem volt statisztikailag szignifikáns, és több tudományos vizsgálatra lesz szükség annak igazolására, hogy az adalékanyag okozta-e a trágya csökkent kibocsátását.

Az a döntés, hogy az algát közvetlenül a tehéntrágyához adják, csak tudományos szeszély/ötlet volt, mondta Ramin.

A kutatócsoport már végzett egy kísérletet, amelyben tejelő teheneket algával etettek, és valahol valakinek az az ötlete támadt, hogy megpróbál 3-NOP-t – egy szintetikus vegyületet, amelynek hatásmechanizmusa megegyezik az algáéval – keverni a tehéntrágyával. A csapat azonban nem tudott 3-NOP-t beszerezni kísérletéhez, ezért úgy döntöttek, hogy helyette algaport használnak.

Ramin szerint a tehéntrágya ugyanazon okok miatt bocsát ki metánt, mint az állatok emésztési folyamatai.

A trágyában a metanogenezis során a fermentáció melléktermékeként metán szabadul fel. Az Asparagopsis és a 3-NOP úgy működik, hogy blokkolja a metántermelésért felelős enzimeket.

Tehát bár nem világos, hogy az alga tehéntrágyához való hozzáadása miért csökkentette a kibocsátást, ebben a kísérletben, amelyet Ramin kis kísérleti tanulmánynak írt le, valószínűleg az algáknak ugyanolyan hatása volt a trágyában, mint a bendőben.

Van azonban néhány kérdés azzal kapcsolatban, hogy az algáknak a trágyából származó metánkibocsátás csökkentésére történő felhasználása életképes lenne-e kereskedelmi méretekben. A kísérletben a lehető legjobb eredményének elérése érdekében Ramin csapata trágyamintákat inkubált olyan körülmények között, amelyek célja a metántermelés elősegítése volt. A trágyát nem mindig tárolják így, és ha igen, akkor gyakran pont a metánra van szükség a trágyából biogáz előállításához. De lehetnek más helyzetek is – például amikor a nyílt trágyalagúnák meleg időjárásnak vannak kitéve –, amikor az alga alkalmazása a metánkibocsátás szabályozására előnyösnek bizonyulhat.

Az asparagopsis alga ilyen módon történő felhasználása meglehetősen költséges lehet, mondta Ramin, így a termelőknek és a társadalmaknak mérlegelniük kell az előnyöket. És hasonló, ha nem is olyan drámai eredményeket lehet elérni, ha metánt csökkentő adalékanyagokkal etetik a szarvasmarhákat.

Ramin elmondta, csapata azt tervezi, hogy augusztusban egy második kísérletet is lefuttat annak megállapítására, hogy tehenek etetése a 3-NOP-val csökkenti-e a trágyából származó metánkibocsátást anélkül, hogy magában a trágyában további 3-NOP-t használnának. A csapat legfrissebb eredményei arra utalnak, hogy a takarmány-adalékanyag önmagában történő használatának ilyen hatásai lehetnek, de a vizsgálatban részt vevő tehenek száma túl kicsi volt ahhoz, hogy a kutatók meg tudják állapítani, hogy a csökkenés az adalékanyagnak köszönhető, vagy csak véletlen.

A kísérlet megismétlése nagyobb számú szarvasmarhával lehetővé teszi a kutatók számára annak megállapítását, hogy a takarmány-adalékanyagok hatással vannak-e a trágyából származó kibocsátásra.

Forrás: feedstrategy.com