0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

A fokozódó szárazság hatása a beporzó rovarokra

A tavalyi esztendőben már Európa-szerte súlyos gondokat okozott a szárazság. Az előrejelzések szerint földrészünkön – és azon belül is főként a mediterrán térségben – a tavasz és a nyár várhatóan sokkal aszályosabb lesz a mostaninál. Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy ez milyen hatást gyakorolhat a beporzó rovarokra.

Az éghajlatváltozás a beporzó rovarok fajgazdagságában bekövetkező változások egyik fontos kiváltó oka, mivel fenológiai eltolódásokat okozhat, és korlátozhatja a beporzók rendelkezésére álló táplálékforrásokat. Keveset tudunk az emelkedő hőmérsékletnek a virágok vonzerejére gyakorolt hatásáról, ahogyan arról is, hogy ezek a változások hogyan hatnak a beporzókra, a beporzók tevékenységére és a növények állapotára.

Francia kutatók az oxfordi és a cambridge-i egyetem kutatóinak segítségével tíz parcellán próbálták meg modellezni a 2018 februárjától júniusáig tartó aszályos időszakot, tíz másik parcellát kontrollként vizsgáltak (Jaworski, 2022).

Az összesen húsz parcellában a következő növényfajok állapotát kísérték figyelemmel: rozmaring (Salvia rosmarinus), fehérlevelű szuhar (Cistus albidus), gubacstölgy (Quercus coccifera) és kakukkfű (Thymus vulgaris), ezek átlagosan 21, 19, 15 és 0,5 százalékban borították az összesen húsz kiválasztott parcellát. Noha viszonylag kevés fajt sorakoztat fel, ez a növényközösség természetes és reprezentatív a területre nézve. A vizsgált parcellákon egy negyedik cserjefaj, a gyérvirágú sünzanót (Ulex parviflorus gorse) néhány példánya is előfordult, de igen kis számban, és a vizsgálati időszakban nagyon kevés virágot hozott; más virágzó fajok pedig még ritkábbak voltak. Mivel ezeknél a nagyon ritka fajoknál nem figyeltek meg rovarlátogatást a kutatók, ezért kizárták őket a vizsgálatból. Ehelyett arra a három növényfajra összpontosítottak, amelyek bőséges táplálékforrást kínálnak, ezért a beporzók széles köre által látogatottak: a szuharra, a rozmaringra és a kakukkfűre.

A növények megfigyelése során azt találták, hogy a szárazság minőségileg megváltoztatta mindhárom növényfaj illatanyag-kibocsátását, továbbá csökkentette a kakukkfű nektártermelését.

A mézelő méhek (Apis mellifera) és a földi poszméhek (Bombus terrestris) több virágot látogattak meg a kontrollparcellákon, mint az aszályos területeken. Ezzel szemben a kis testű vadméhek inkább az aszályos parcellákat részesítették előnyben. A beporzó fajok sokféleségében nem volt jelentős különbség a két parcellatípus között.

A kontroll- és a száraz parcellákról származó rozmaring és fehérlevelű szuhar terméskötődése és magkészlete nem különbözött egymástól jelentősen, de a száraz parcellákból származó rozmaringmagok lassabban, a szuharmagok pedig kissé rosszabbul csíráztak.

Összességében a kutatók úgy találták, hogy

a mérsékelt kísérleti szárazság korlátozott, de következetes hatással van a növények fejlődésére, szaporodására és beporzók általi látogatottságára.

A beporzók alkalmazkodhatnak a virágok által kibocsátott szag- és vizuális jelek megváltozásához, de a virágok nyújtotta táplálékforrások minőségi és mennyiségi változásai, és ezáltal a beporzók étrendjének változatossága és összetétele várhatóan hatással lesz a beporzók kondíciójára, ami további figyelmet érdemelne.

Az előrejelzett éghajlatváltozás – amely szerint a tanulmányban vizsgált mediterrán területen, a Földközi-tenger térségében a csapadék mennyisége tavasszal és nyáron várhatóan csökkenni, télen viszont növekedni fog az évszázad végére – valószínűleg szélsőséges események, például súlyosan aszályos időszakok, valamint gyakoribb és még nagyobb hőség együttes hatásával terheli az ökoszisztémákat.

Ezért valószínű, hogy a vizsgálatban megfigyeltnél fokozottabban kihat majd a virágok vonzerejére, a növény–beporzó kölcsönhatásokra és a növények szaporodására.

Ez pedig csökkenti a beporzási funkciók hatékonyságát és az ökoszisztéma termelékenységét a fajokban gazdag, de már amúgy is sérülékeny mediterrán ökoszisztémákban. A felsorolt hatások számszerűsítése tehát alapvető fontosságú lesz ezen életközösségek ellenálló képességének megbecsléséhez az egyre növekvő emberi behatás nyomása alatt.

Forrás: Méhészet