0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 9.

Alanyhasználat a kajszitermesztésben

Csak korszerű művelési rendszerekkel tudunk gazdaságosan és rendszeresen a piaci követelményeknek megfelelő kajszit termeszteni. Az ültetvényekben a sor- és tőtávolság szűkítése akkor lehetséges, ha csökkentjük a fák méretét.

Ez többféle technológiai elem, mint a növekedést mérséklő alany, a rendszeres metszés együttes alkalmazásával érhető el. Az intenzitás növeléséhez a termőhelyben, a fajtában, az alanyban és a következetesen végzett metszésben meglévő lehetőségek összehangolt kihasználása, rendszerszerű szemlélet szükséges.

A csonthéjasok alanyait négy növekedési csoportba soroljuk: törpe, féltörpe, középerős, erős. A fa méretére gyakorolt hatás rendkívül fontos a korszerű gyümölcstermesztésben.

A törpe alanyok növekedési intenzitása általában nagy, kezdetben gyorsan nőnek, majd kitöltve a rendelkezésre álló teret, növekedésük hamar lelassul.

A hazai faiskolai termesztésben a kajszioltványok 80%-a mirobalánmagoncon, 10%-a kajszimagoncon, a maradék 10%-a pedig egyéb, jellemzően vegetatív szaporítású alanyon áll. Ez azt jelenti, hogy bár a mai kornak megfelelő alanyok jelen vannak a magyar oltványkínálatban, túlnyomórészt elavult alanyok használata jellemző.

A mirobalán alanyok (a magonc és a mikroszaporított is) különböző mértékben összeférhetetlenek a kajszifajtákkal. A nemes fajták vegetációs időszakát kissé megnyújtják, így az oltvány szélsőséges klímájú helyeken esetleg fagyérzékennyé válhat.

Különböző mértékben hajlamosak tősarjak képzésére, ami az ültetvényekben elősegíti a levéltetvek és velük együtt a vírusok terjedését. Ezek miatt nem biztos, hogy szerencsés az ennyire egyoldalú alanyhasználat a faiskolai termesztésben. Az alanyhasználatot ma már nemcsak a kutatók fejlesztik, innovatív termelők számos alanyt kipróbálnak igen jó eredménnyel. Tapasztalataik alapján, és az eredmények standardizálásával el lehet dönteni, hogy egy-egy termőkörzetben mely, eddig kevésbé használt alanyon érdemes kajszit ültetni.

Az új alanyok kizárólag klónalanyok. Előnyük, hogy genetikailag azonos, kiegyenlített növényállományt adnak, és minden tulajdonságuk tekintetében egyformán viselkednek. Ennek különösen a nemes fajtákkal való összeférhetőségükben, növekedési erélyükben, a talajviszonyokhoz való alkalmazkodásukban és a különféle talajlakó kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló képesség megnyilvánulásában van jelentősége.

Az új alanyok esetében alapvető elvárás, hogy a rajtuk levő nemes fajták korán forduljanak termőre és kiváló terméshozási tulajdonságokkal rendelkezzenek.

Hazai viszonyaink között több kutatási program is igazolta az intenzív ültetvények létjogosultságát, a legnagyobb volumenű a Ceglédi Kutatóállomás alany-nemes kombinációs kísérlete. A különböző talajviszonyokhoz alkalmazkodni képes, és a talajlakó kártevőkkel, kórokozókkal szemben ellenálló, vagy azokat tűrő alanyok válasz­tékának hiánya ma már csak a kajszitermesztésre jellemző.

Mirobalán klónok

A mirobalánra (Prunus cerasifera var. cerasifera cv. myrobalana) szilva-, kajszi-, őszibarack- és mandulafajták egyaránt szemezhetők, de hazánkban főleg szilva- és kajszialanyként használjuk, a szilvafajták 95-99%-át mirobalánra szemzik.

A mirobalán diploid, rendkívül változatos faj, alany céljára számos magonc (magtermő) és ivartalanul szaporított fajtát szelektáltak természetes állományokból, illetve nemesítettek, rész­ben más fajokkal való keresztezés eredményeként.

A mirobalán fajhib­ridek többnyire triploidok. A mirobalán a nagyon köves és a nagyon száraz talajok kivételével mindenütt jól díszlik, tűri a magas talajvizet és az átmeneti vízborítottságot is.

Az utóbbi években egyre több oltvány kerül be hozzánk a Myrobalan 29 C klón­alanyon, amelyet Kaliforniában szelektáltak. Hajtásdugványozással és in-vitro módszerekkel szaporítható, erős növekedésű alany, viszont sekélyen elhelyezkedő gyökerei miatt a fát a korai években nem rögzíti eléggé a talajban. Jól alkalmazkodik a különféle talajokhoz, nem igényes. Minden fajtával igen jó a kompatibilitása, jó télálló, hosszú életű, egészséges fákat nevel, de kissé hajlamos a sarjadzásra. Ezen az alanyon a japán és az európai szilvafajták igen erős növekedést, gyors termőre fordulást mutatnak és kiváló a terméshozásuk. Rezisztens a gyökérgubacs-fonálférgekkel szemben, kevésbé fogékony a gyökérgolyvára és az Armillaria gombára, de fogékony a baktériumos ágrákosodásra.

Kökényszilva

Ez a házi szilvánál apróbb, kerek gyümölcsű, penta- vagy hexaploid faj (Prunus insititia) hazánkban is előfordul. A legújabb genetikai vizsgálatok azt a feltételezést igazolták, hogy a kökényszilva a kökény (Prunus spinosa) és a cseresznyeszilva (Prunus cerasifera) természetes hibridje, amely a két faj areájának érintkezésével Európában több helyen is létrejöhetett. Korábban a faiskolák rendszeresen vásároltak Franciaországból a kökényszilvákhoz tartozó Saint Julien szilvamagot. Magoncként ma már külföldön is csak az INRA Saint Julien Hibride N° 2 van forgalomban.

 

Nálunk a faiskolák csak elvétve használnak kökényszilvát. A Ceglédi Kutatóállomáson a mintegy 50 évvel ezelőtt szelektált C.83 magtermő fajta vírusmentesítése még meg sem kezdődött, pedig gyümölcstermesztési értéke alapján ígéretesnek mutatkozott.

A legrégibb és erős növekedésű St. Julien A klónalany a hűvösebb klímájú országokban (Csehország, Németország) még mindig használatban van, viszont Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban az újabb, középerős növekedésű kökényszilvaklónok terjednek.

Az egyik ígéretes új kökényszilva alany az Adesoto 101®, a zaragozai Aula Dei kutatóállomás (Spanyolország) szelekciója. Kiváló a kompatibilitása őszibarack-, kajszi-, mandula- és szilvafajtákkal. Ezen gyümölcsfajok számára ajánlják kötött, meszes talajokra. Nem érzékeny a gyökérfulladásra, a vashiány által kiváltott klorózisra, jól elviseli a magas pH-t és a magas, 10-11% aktív mésztartalmat a talajban, és a szárazságot. Ezen az alanyon 3-7 nappal korábban érik az őszibarack, és a növekedési erélye mintegy 80%-a a St. Julien A és az őszibarack-magoncokhoz viszonyítva. Október elején szedett fásdugványai 60%-ban meggyökeresednek, de ma már nagy arányban mikroszaporítással állítják elő a csemetéket. Rezisztens a Meloidogyne arenaria, a M. incognita és a M. javanica fonálférgekkel szemben.

Házi szilva

A különböző helyi szilvafajtákra, magoncaikra és sarjaikra a gyümölcstermesztők már régóta szemeznek, oltanak szilva- és kajszifajtákat. Külföldön több ilyen alany van faiskolai forgalomban. A házi szilva (Prunus domestica) magoncai is törpítő hatásúak, ezért az intenzív ültetvények alanyaiként korábban is használták azokat. Szinte az egész világon ismert a Zöld ringló és az Ageni magonca (ez utóbbit Amerikában francia szilvaként ismerik), a Wangenheim magoncát Lengyelországban, az Ackermann magoncát Német-, Lengyel- és Csehországban használják.

Régebbi szakirodalomból ismertek hazánkban is szilvamagoncok (Vörös szilva, Bódi szilva, Fosóka szilva stb.), de nálunk a szilvából nem szelektáltak magtermő fajtákat. Ennek oka lehet az is, hogy a legelterjedtebb Besztercei magja rosszul és bizonytalanul kel, csemetéinek háncsa vékony, könnyen kiszárad, száraz nyarakon csak rövid ideig szemezhető.

A Wangenheim az utóbbi időben inkább csak klónalanyként kerül forgalomba.

Mindmáig nagy adóssága gyümölcskutatásunknak a Fehér besztercei és a Kisnánai lószemű alanyok bevezetése a termesztésbe. Az 1960-as években tájszelekció során gyűjtötték be a Fehér beszterceit, amely sárgásfehér színű, középnagy gyümölcséről kapta nevét. Kajszi alanyaként Nagy Pál értékelte munkatársaival. Államilag minősített alanyfajta az 1970-es évek óta, a Magyar kajszi fajtához ajánlják elsősorban, de más kajszifajtákkal és a szilvafajtákkal is jól összefér. Saját kísérleti eredményeink szerint is az egyik legjobb kajszialany. Fásdugványozással szaporítható, a decemberben szedett dugványok gyökeresednek a legjobban. A csemeték érzékenyek a kiszáradásra, az oltványiskolában lassan indul a növe­kedésük, a kezdeti időszakban gondos ápolást és rendszeres öntözést igényelnek. Szilvaalanyként jelentősen mérsékli a fák növekedését, de csak jó talajra ajánlható. Bár egy régi alanyról van szó, még mindig érdemes volna a vírusmentes szaporításához szükséges törzs­ültetvényeket kialakítani.

A Wangenheim régi német szilvafajta, gyümölcse középnagy, augusztus végén érik. Magja kielégítően kel és kiegyenlített csemeteállományt ad, a faiskolák régóta ismerik, hogy alkalmas e célra. Minden nemes fajta és a ringlók is jól összeférnek vele.

Gyökérzete a gyengébb növekedés ellenére is jól rögzíti a fát. Fásdugványozással szintén jól szaporítható, így klónalanyként is kapható, sőt mikroszaporítással előállított csemetéit Wavit®, Prudom Wavit®, illetve Weiwa® néven forgalmazzák. Faiskolában a csemete a többi szilvamagonchoz hasonlóan igen érzékeny a kiszáradásra, az átültetést rosszul viseli.

A Penta® Olaszországban a római gyümölcskutató intézetben előállított, ivartalanul szaporítható Prunus domestica alany, az őszibarack- és a kajszifajtákkal is kompatibilis. Elsősorban kötött talajokra ajánlják, akár öntözés nélkül is, de jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz. Fásdugványozással és in vitro mód­szerekkel jól szaporítható. Növekedési erélye alapján féltörpe-törpe fák nevelésére alkalmas. A Tetra® nagyon hasonló alany, az őszibarack- és a kajszifajtákkal is kompatibilis, növekedési erélye gyengébb, mint a Penta alanyé. Rezisztens a Meloidogyne javanica fonálféreggel szemben. Fásdugványozással és in vitro módszerekkel jól szaporítható. Növekedési erélye alapján féltörpe-törpe fák nevelésére alkalmas.

Ígéretes újdonság lehet a Németországban létrehozott Docera és Dospina alanysorozat, melynek tagjai a sharka vírusra hiperszenzitív szilva-, valamint kökény- és mirobalánhibridek. Természetes vírusfertőzés hatására nem, vagy alig fertőződnek, a rájuk szemzett vírusos szem, hajtás viszont nem ered meg, így az ültetvény mentes marad. Egyelőre vizsgálják, mennyire válnak be a gyümölcstermesztésben.

Fajhibridek

Spanyolországban gyors karriert futott be a Replantpac (Rootpac® R), az Agromilliora Iberia S. L. (Barcelona) új fajhibrid alanya, amely feltehetően mirobalán és mandula hibridje.

Elsősorban a Spanyolországban egyre növekvő arányban ter­mesztett japán szilvák és az őszibarack számára ajánlják, de jó alanya a mandulafajtáknak és egyes kajszifajtáknak is.

Növekedési erélye a Marianna 262-hez, vagy a Marianna GF 8-1-hez hasonló, és kiemelkedő termőképességű fákat ad. Jól alkalmazkodik a kötött, magas mésztartalmú talajokhoz és ellenálló az újratelepítési betegségekkel szemben. Rezisztens a Meloidogyne és a Pratylenchus fonálférgekkel szemben, jól tűri a talaj magas sótartalmát. Hajtás- és fásdugványozással is jól szaporítható, de főleg mikroszaporítással állítják elő a csemetéit.

Az újabb mirobalán fajhibrid klónalanyok közül a féltörpe Ishtara® (Ferciana) adja a leggyengébb növekedést. Mirobalán és őszibarack keresztezésekkel (P 322 x P 871/1) állították elő a franciaországi INRA bordeaux-i Grande Ferrade kutatóállomásán. Elsősorban szilvaalanyként ajánlják, de jól összefér japán szilvákkal, kajszi-, őszibarack- és mandulafajtákkal is.

Növekedése a mirobalánnál jóval gyengébb, középerős vagy féltörpe alany, de igen jó gyümölcsméretet eredményez. A fajták korán termőre fordulnak rajta és igen bőtermők.

Kevésbé érzékeny a vas­hi­ányra magas mésztartalmú talajokon. A fák gyökerén élősködő Armillaria gombával szemben toleráns, kajszialanyként pedig ellenáll a baktériumos betegségeknek. Nyirkos talajokon a gyökérfulladásra érzékeny. Hajtás- és fásdugványozással, valamint mikroszaporítási módszerekkel szaporítható.

A Jaspi® Fereley középerős növekedésű fajhibrid (P. salicina x P. spinosa), a franciaországi INRA Grande Ferrade kutatóállomásán állították elő. A Marianna GF 8-1-hez viszonyítva mintegy 20%-kal kisebb fát ad, őszibarack alanyaként középerős, míg szilva alanyaként Kecskeméten erősnek bizonyult. Citospórás ágelhalásra rendkívül érzékeny. Minden szilvafajtával és a ringlókkal is jól összefér, noha a száraz, dél-­olaszországi viszonyokhoz kevésbé alkalmazkodik.

Az amerikai Zaiger Genetics nemesítőműhelyéből kikerült Citation® (Zaipime) [(Pr. mume x P. cerasifera) x P. amygdalus x (Nemaguard x R.Red Globe)] és a 4-G-946 vöröslevelű többszörös fajhib­ridek nem váltották be a hozzájuk fűzött nagy reményeket kompatibilitási problémák, talajigényük és a gyökérgolyvára való érzékenységük miatt. Ugyanez érvényes a francia Myran® (Yumir) alanyra is, amely rendkívül erős növekedésű, elsősorban nyirkos, kötött talajokra való, hátránya, hogy a klorózisra érzékeny. Toleráns a Meloidogyne fonálféregfajokkal és az Armillaria mellea gombával szemben.

Az utóbbi időben az USA-ban nagyon felkapott lett a Krymsk 1® (VVA-1) Oroszországban előállított, törpe fajhibrid (P. tomentosa x P. cerasifera). A vizsgált ültetvényekben kisebb faméret mellett jobb terméshozamot adott, mint a St. Julien A.

Mészre azonban érzékeny, idősebb korban egyes fajtákkal inkompatibilitási tünetek alakulhatnak ki. Az előzőhöz hasonlóan erősen törpítő hatású alanyok a francia P. besseyi x P. cerasifera fajhibridek, a Prumina (GF 2037) és a Ferlenain (GF 2038), és a német P. pumila x P. cera­sifera fajhibrid Micronette. Ezek a fajták a többi erősen törpítő alanyhoz képest jó szárazság-, mész- és fagytűrő képességgel rendelkeznek, de a rögzítőképességük gyenge és erősen sarjadzanak. Dugványozással jól szaporíthatók.

Korszerű, intenzív ültetvények létesítése csak biztonságos termesztési körülmények (optimális termőhely, fagyvédelmi módszerek alkalmazása) esetén javasolható. Ezekben az ültetvényekben elengedhetetlen a növények igényeire alapozott víz- és tápanyagellátás, valamint a kézi termésritkítás. Az intenzív ültetvényekben valamennyi termesztéstechnológiai művelet arra irányul, hogy a termőfelület minél előbb kialakuljon, a fák minél előbb termőre forduljanak, és a termőegyensúly fenntartásával minden évben nagy mennyiségű és jó minőségű termést hozzanak. A térállás csökkentésével, az ültetvénysűrűség növelésével az elérhető hozam egy bizonyos határig nő, különösen az első években. Az ültetvény korábban fordul termőre, de nehezebben tartható fenn.

Mai ismereteink szerint, valamint a rendelkezésre álló alanyokat és fajtákat figyelembe véve, kajsziból nem célszerű hektáronként 1000-1500 fánál nagyobb állománysűrűségű ültetvényt létesíteni.

A kajszi intenzív, nagy tőszámú művelési rendszerei hazánkban még kísérleti stádiumban vannak. A gyenge növekedésű alanyok hiánya miatt a kajsziból nem könnyű törpefákat nevelni.

Forrás: Kertészet és Szőlészet