Az idén hetvenéves magánnemesítő eredményeiről már beszámoltunk, most a legújabb fajtajelöltekről és a terveiről beszélt nekünk.

Szőke Ferenc két nagybátyja is kertész volt, és amikor összejött a család, gyakran esett szó a gyümölcsfákról, kertészeti fogásokról, tennivalókról. Ez egyenesen vezette a nyíregyházi főiskolára, és végzés után, tudományos érdeklődése ellenére a gyakorlatban helyezkedett el. Tíz éven át volt termelőszövetkezeti elnök, és tizenhat éven át szülőfaluja, Lövőpetri polgármestere. Mindkét funkció mellett számos társadalmi feladatot is elvállalt, és kedvenc időtöltése eredményeit is megosztotta a falubeliekkel. Ma a Lövőpetri utcáin, kertjeiben látható gyönyörű selyemakácok, vagy a parkban magasló, különlegesen apró levelű akácfa is Szőke Ferenctől származik. Megírta a falu helytörténetét, számos szakcikke jelent meg, és a birsről, valamint a meggyről szóló könyvek megírásában is közreműködött.

Nem is hagyta abba a citrusfélék nemesítését, több hibridet nevelget, amelyektől jó fagytűrést remél. Japán citrommal hozott létre hibrideket, amelyekből olyan télálló dísznövény válhat, ami ráadásul ehető citromot terem. Nemcsak citrommal, hanem naranccsal és mandarinnal is keresztezett, az utódok némelyike már a hathektáros kísérleti ültetvényben nevelkedik. A mediterrán növények közül még a gránátalma is foglalkoztatja, legnagyobb eredményeit azonban a hazai gyümölcsfajokkal érte el. Fajtajelöltjei legtöbbjét Újfehértón Szabó Tibor vizsgálja, ezért ő társnemesítőként szerepel az állami elismeréskor.

Elismert meggyfajták

Legnagyobb eredménye a Petri meggyfajta, ami tájszelekcióból származik. Mint mondja, vezetés közben az autóból kipillantva is észreveszi az ígéretes gyümölcsfákat. A Petri rengeteg virágot hoz, igen bőven terem, nem ostorosodik, nagyon jó minőségű a gyümölcse. Elérhető vele a 20-25 tonnás hektáronkénti hozam. Érdemeit elismerve egyre nagyobb területen termesztik. Külföldön áll nagy jövő előtt az Olibell meggyfajta, amit még 1976-ban szelektált Felső-Szabolcsban. Az akkor még nevenincs meggyet körülbelül húsz éve küldte ki Németországba üzemi kísérletbe, és a hazai bejelentését azért vonta vissza, mert az érés­idejében már sok jó meggyfajta volt itthon. Németországban viszont ez a jelölt elnyerte Peter Hilsendegen kutató tetszését, és nemrég az Artevos is felfigyelt rá. Az Olívia unokája után kapott Olibell néven a német fajtainnovációs cég lett a meggyfajta licenctulajdonosa. A Petri és négy kökényfajta is ennél a cégnél kötött ki, hazai forgalmazásukra sikerült magyar faiskolákkal megállapodni.

További negyven meggyet vizsgál még Szőke Ferenc, érdekesnek ígérkezik közülük az Olibell rügymutációja. A tizenöt éves fa gyümölcse július 20–25. között érik, aromagazdag, és olyan ropogós, mint a cseresznye.

Az Érdi bőtermő után 2-3 nappal érik az L3 jelű fajtajelölt. A gyümölcs minősége körülbelül olyan jó, mint az Érdié, de 40%-ban öntermékenyülő meggy és nem hasad a fája. További előnye, hogy kevésbé érzékeny a moníliára.

A meggyfajtákkal kapcsolatban azt is hangsúlyozza Szőke Ferenc, hogy az évjárathatás kivédésére érdemes egy éréscsoportból több fajtát is ültetni. Még nem tudjuk, hogy pontosan miért, de egyik évben az egyik, másik évben a másik ad bő termést.

Kiváló lehet pálinkának

Kajszival csak tíz éve foglalkozik, mióta a húga kertjében rábukkant egy figyelmet érdemlő fára. Egyelőre hat-hét szelekciót vizsgál, van köztük júniusban érő, darabos gyümölcsöt adó, és ígéretes az augusztus végén, szeptember elején érő, mutatós, nagy cukortartalmú, kemény húsú kajszi is. Ez kiváló lehet pálinkának is, egyelőre az LK 6 jelölést viseli. Erről jut eszébe, hogy megkapta a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend életműdíját is eddigi tevékenysége elismeréseként. A fajtával kapcsolatban csak azt sajnálja, hogy késői érése ellenére a virágzása nem olyan késői, mint remélte, nem tudja elkerülni a tavaszi fagyokat.

Kökényszelekciós munkáját részletesen bemutattuk a Kertészet és Szőlészet 2012/39. számában. Azóta tájfajtaként elismerést nyert a Zempléni kökényszilva, és Tiszamenti néven egy újabb jelölt vár elismerésre. Ez ötödével többet terem, mint a Zempléni, ropogós, magvaváló gyümölcse három hétig is a fán maradhat. Nagy előnye, hogy befőttkészítéskor nem reped a héja, viszont kevésbé kökényízű, mint az elismert fajta, ennek ellenére minden pálinkaversenyt megnyert eddig, ahol indult.

Szőke Ferenc a spanyol Navarra tartományban készült, eredetvédett kökénylikőr receptje alapján készített likőrt is, és tervezi, hogy fajtáival megkeresi a spanyol termelőket. Ott 120 hektáron ter­mesztik a különleges ital alapanyagát, és egy kutatóintézetben is foglalkoznak a kökénnyel.

Keresztezési eredmények

A szelekciók után egyre többet keresztez, mint mondja, a bakancslistáján szerepel még muskotályos, vírusellenálló szilva, oldalrügyön termő dió, tűzelhalás-ellenálló birs, saját gyökéren nevelhető alma is. Mindezek pedig elérhető közelségben vannak.

A kísérleti ültetvényben hatalmas birsbokrok fejlődnek, kiválasztási szempont, hogy ne legyenek érzékenyek a tűzelhalásra és a moníliára. Állami minősítésre bejelentett fajtajelölt a BC 27, ami tűzelhalásra és moníliára toleráns, a Bereczki és a Champion keresztezéséből származik. A diplokarponos foltosságra közepesen érzékeny, tíz nappal az ismert, rezisztens Cydonia robusta előtt érik. Figyelmet érdemel még a piros gyümölcsű BL 26, és a fényes sárga gyümölcsű BL 2/41 birs.

Mutatósak az ázsiai körtével létrehozott hibridek. A Shinko és a Vérbélű körte utóda piros húsú gyümölcsöt terem és a fedőszíne is piros, de szeretne létrehozni egy piros Packhams Triumph-változatot is, amihez Piros Clapp fajtával keresztezett.

Erre a keresztezésre az MM106 és a Budagovszkij 9 alanyfajtát használta, egy másik vonal a Freedom és a Red Rome van Well, illetve a Red Winter keresztezéséből származik. Az iparialma-termesztésben lenne nagy előny, ha a varasodásrezisztens fajtákat saját gyökéren lehetne nevelni, mert úgy a telepítés költsége jóval alacsonyabb lenne. A fajtákat feltöltéses bujtással lehetne szaporítani. Egyelőre az ízüket vizsgálják, szerencsére az egyik legízletesebb fajta egyben a legtöbbet termők közt van. A másik keresztezési vonal húszéves termő fái Újfehértón találhatók. További felhasználási lehetőség, hogy tájter­mesztésben, legelőn ültetnek ilyen fákat, mint Németországban. A fajtajelöltek közül az LVM 1/6 érik legkorábban, augusztus vége felé, körülbelül a Galával egy időben. Finom, ropogós húsú alma. Van még piros húsú alma is, ami könnyen szaporítható feltöltéses bujtással és akár alanynak is alkalmas lehet.

Az alanykérdés fölmerül a cseresznye esetében is, ugyanis egy hatalmas fáról kiderült, hogy olyan könnyen gyökeresedik, mint az alma, tehát vegetatívan jól szaporítható. Ilyen vadcseresznye nincs a faiskolai gyakorlatban. Nemesítéshez is használja Szőke Ferenc. Erdészeti felhasználásra oszlopos növekedésű cseresznyét, valamint fekete dió anyától és közönséges dió apától származó hibridet tart alkalmasnak. A dióhibrid hihetetlenül gyorsan nő és szép törzset nevel.

Ami egészséges lombú a beteg fák közt, az inkább ipari célra lenne alkalmas. A legjobbnak ítélt hibrideket pedig most fogja keresztezni a Jojo fajtával, aminek a vírusrezisztenciája hiperszenzitív reakción alapul, ezáltal teljesen megbízható.

Régóta foglalkozik dióval is, az első fajtákat pont harminc éve kapta Szentiványi Pétertől. Ma már ezekből kiindulva a második hibridgeneráció fáit értékeli. Az ötszáz diófa közt oldalrügyön termő és korán érő változatok vannak, közülük a későn fakadó, betegségekre kevésbé érzékeny fák az igazán érdekesek. Az egyik kedvencében megvannak ezek a tulajdonságok, korán érik, sokat terem, a dió jól törhető, kiválók a beltartalmi értékei, csak az a baj vele, hogy nem egységes a gyümölcsméret. Elképzelhető viszont, hogy öntözött ültetvényben az is kiegyenlítődne.

Még korábban, 1988-ban a Kertészet és Szőlészetben írta le először a dió zöld­oltásának módszerét, amit családi példa alapján kísérletezett ki. Módszeréről előadást tartott az 1. Nemzetközi Diótermesztési Szimpóziumon, majd publikálta az Acta Horticulturae tudományos folyóiratban. Máig megkeresik ezzel kapcsolatban, a legtöbben Iránból érdeklődnek. Sajnos nem szabadalmaztatta a módszert, csak az erkölcsi elismerés az övé, amikor a nevére hivatkoznak.

Gyorsan végigfutottunk a kincseket rejtő kertben és a közeli ültetvényekben, de csak felvillantani sikerült a sokféle ígéretes gyümölcsöt. Remélhetőleg hamarosan a gyakorlatba is bekerülhetnek a legjobb újdonságok.