A Felső-Rajna vidékén sem ritka manapság, hogy akár már reggel 30 °C fölé emelkedik a hőmérséklet. A régió zöldfelületeinek tervezésekor a hőség elleni védekezés régóta fontos szempont, egyebek mellett zöldhomlokzatok kialakításával. Klaus Wegenast, egy freiburgi tájépítő vállalkozás tulajdonosa már több éve dolgozik ökológiai előnyökkel járó, ugyanakkor versenyképes árú zöldfalak kialakításán.

Az élő zöld növényszőnyeg a párolgáson keresztül igen hatékonyan képes szabályozni a környezet hőmérsékletét: természetes módon szigeteli az épületeket nyáron a túlzott felmelegedéstől, télen pedig a túlzott lehűléstől.

Wegenast saját motivációja elsősorban az, hogy olyan, ökológiai szempontból is értékes hozzáadott értéket szeretne létrehozni, amely a jövő emberei számára is előnyökkel jár. Ez már önmagában is azt jelenti, hogy bizonyítottan fenntartható forrásból származó alapanyagokkal dolgozik, törekszik a biológiai sokféleségre, és mindezt versenyképes áron igyekszik megvalósítani.

Speciális betonelem

A zöldfalak négyzetméterárai még mindig lényegesen magasabbak, mint a növényesítés nélküli falaké. A tájépítész szakember ezért egy helyi céggel, a beton­elemeket gyártó Birkenmeier Fertigteile GmbH-val fogott össze, hogy közösen dolgozzanak ki egy igazán gazdaságosan előállítható zöldfalrendszert. Munkájuk eredményeként megszületett a zöldfalrendszerek egy olyan új tagja, amely hiánypótló a magasépítésben alkalmazott homlokzatzöldítési megoldások között.

A rendszert 2021-ben a Birkenmeier cég új gyártócsarnokának építésekor azonnal tesztelték, részben a freiburgi Badenova energiaszolgáltató vállalat innovációs alapjából kapott 150 ezer eurós támogatásnak köszönhetően. A leendő csarnok tartóoszlopainak felállítása után egy sátortető alatt üzemelték be az új típusú betonelemek első gyártósorát. A 2,5 × 9 méter nagyságú, 16%-ban újrahasznosított betonból készült vasbetonlapokat daruval szállították át az épülő homlokzat keleti oldalára, és ott szerelték fel a 75%-ban helyi termőtalajjal, valamint növényi eredetű szubsztrátum keverékével megtöltött rácsos növénykosarakat. Azért, hogy már a telepítéskor mutatós legyen a fal, hullámszerű alakban ültették be a több száz levendula-, fűféle-, pimpó- és rozmaringtövet.

A szerkezet legfontosabb része a szürke-zöld előre gyártott betonelem, amellyel Wegenast szerint rengeteg költség és tervezési idő megtakarítható. A zöldfal a grünwand.de elvhez hasonlóan épül fel, a növénykosarakat közvetlenül az előre gyártott betonlapokra szerelik fel. A Greencity-Wallhoz hasonlóan itt is egy 30 centiméter vastag, talajjal töltött aljzattestet helyeznek el függőlegesen a szigetelőpanel és a horganyzott rácsok közé. A ferdén kialakított lamellás szerkezetű növényvályúkban elegendő hely marad ahhoz, hogy a környező növényzet magjai megtapadhassanak és csírázásnak induljanak, a fejlődő növények gyökérzete pedig a lamellák mögötti talajtestbe kapaszkodik, ahol elegendő összefüggő talajréteg van, ami stabilan tartja a növényeket a kosárban. A nyitottabb rácsszerkezetnek köszönhetően nincs elvágva egymástól a zöldfal, valamint a környező természet, a növények könnyen képeznek indákat, hajtásokat, és a függőleges konstrukción is könnyen képesek szaporodni.

Gyorsan kialakul a kapcsolat

A Birkenmeier vállalat csarnokának falán már a második évben megfigyelhető volt, hogy a vadon élő egynyári és évelő növények változatossága nagyobb, mint közvetlenül a környező területeken. És míg a szomszédos tábla egyhangú kukoricás, addig a kopár ipari csarnokoktól eltérően ezen az épületen 1500 négyzetméternyi felületet sárga orbáncfű, fehér cickafark, kék bükköny, ökörfarkkóró, kamilla és még számos más vadvirág borít. Mintegy tíz négyzetméteren megjelentek az első cserjék is, gyökeret eresztett néhány orgona- és sombokor.

Mint mondta, egerek és gyíkok futkosnak a homlokzaton, sőt a növényzettel teljesen beborított betonelemek tetején már kétszer is figyeltek meg sólymokat. A függőleges felületet évente kétszer ápolják emelőkosarat használva, valamint szeptemberben két nap alatt két munkás sövénynyíróval vágja vissza a túlburjánzó részeket.

Annak érdekében, hogy az 1 × 1 méteres kosarakban az aljzat később se tömörödjön össze, a töltés során intenzív öntözésre volt szükség. Az ültetett kosarakat dupla sorban akasztották fel a betontáblákba épített sínekre. A függesztők statikai teherbírásának tervezésekor a föld tömegét, valamint a növények tömegét legfeljebb 3 méter magas fák figyelembevételével kalkulálták. A szakember szerint ezzel kiküszöbölhetők a későbbi egyedi terhelési kalkulációk, esetleg bontások, ez pedig ismét költségmegtakarítást eredményez. A keletkező terhelést a vasbetonpanelek hordják, további statikus terhelés nincs a felépítményen.

Nagy a párolgás

A kivitelezés során napi tizenegy előre gyártott elemet szereltek össze, öt nap után pedig minden grünwand-elem a helyére került. Ezzel egy időben a fennmaradó homlokzatrészek is elkészültek. A zöldhomlokzati rész az előre gyártott építési móddal gyorsan és egyszerűen összeállítható, állványzat használata sem szükséges. A mintegy 350 köbméter kitermelt talaj talajkeverékként való felhasználásával rengeteg lerakási díj és szállítási költség takarítható meg, ami szintén kedvezően befolyásolja a szén-dioxid-kibocsátást.

Akárcsak a normál vízelvezetésnél, itt is a vízszintes talajréteghez hasonló módon szivárog el a víz, majd bekerül a talajréteg alatt elhelyezkedő vízelvezető rétegbe. A grünwand.de elemek a rendszerben vízvisszatartó pufferként szolgálnak, így hosszabb aszályos időszakok után jobban tudják hasznosítani a csapadékvizet. Heves esőzéskor azonban a víz túl gyorsan átfut a rendszeren, ezért a hosszú száraz időszakokban mindig vízhiány van, ami további csepegtető öntözést igényel. Klaus Wegenast szerint az eddigi tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy az ilyen típusú zöldfal csak esővízciszterna és öntözőrendszer mellett tartható fenn.

Ígéretes jövő előtt áll

Adrien Birkenmeier építész, a grün­wand.de egyik vezetője szerint az új típusú modul előtt komoly lehetőségek állnak építkezéseken és ipari parkokban. Az ipari területek közismerten a városok legforróbb részei. A raktárban vagy fedett térben való építési, kivitelezési munkák rendszerint egyszerűbbek, és több mozgásteret engednek az építészeknek is, hogy egyáltalán elkezdjenek zöldítésben gondolkodni. A modulnak köszönhetően valóban olyan nagy felületeken tudnak zöld növényszőnyeget kialakítani, amelyek egyébként ökológiai sivatagok lennének.

Van néhány olyan technikai probléma, amelyet figyelembe kell venni, azonban ezeknek nem kellene elriasztaniuk a tervezőket attól, hogy ilyen megoldásokban gondolkodjanak. A szakember szerint a tájépítészek vagy a homlokzatzöldítésben jártas vállalkozások és a magasépítés közötti jobb együttműködés segíthet felszámolni a kezdeti félelmet.

A szóban forgó szerelőcsarnok nemcsak a zöldfal miatt fenntartható, hanem a tetőre szerelt napelemrendszer miatt is, ami az energiaszükségletének 40%-át állítja elő.

Összességében az itt megvalósult megoldás példaértékű lehet számos más kereskedelmi vagy gyártócég számára, de például zajvédő falak esetében is használható.

(Forrás: Freiraumgestalter)
Katja Richter cikkét Rass Krisztina fordította