Tápanyag gazdálkodás
A tápanyag gazdálkodás kapcsán igyekezett gondolatokat elültetni hallgatóságában Balogh Ernő. A Seed Plus Kft. szaktanácsadója kiemelte, a vízoldható foszfor műtrágyázás története az 1800-as évek első harmadáig tekint vissza, azóta szinte ugyanazokat az anyagokat használjuk, miközben a másik oldalon óriási fejlődésnek lehetünk tanúi. Úgy tűnik, mai is a gazdák az ára alapján választanak tápanyagot, pedig sokszor a rossz döntésnek köszönhetően egy mázsa műtrágyának akár a fele sem találkozik a növénnyel, ez foszfor esetében elérheti a 90 százalékot is. Miből adódik a tápanyag veszteség: lekötődés, kimosódás, elillanás. Sokan azt gondolhatják, mivel tavaly alig volt termés, a talajban ott van a tápanyag, ám betakarításkor jön a csalódás. Mivel a paradicsom fejlődése során nem egyszerre igényli a foszfort, a Seed Plus NovoPhos készítménye is négyféle formában kínálja, négy felvételi csúccsal. Az első fázisban vízben oldódó foszfort juttat a növénynek, a másodikban szerves szénnel védett foszfort biztosít, a harmadikban már a gyökérsavak szabadítják fel, míg a negyedik esetében a talajban megtalálható mikroorganizmusok alakítják át felvehető formába.
Egy évtizede még a szakirodalom i alig foglalkozott a kén szerepével, ma krónikus kénhiányról beszélünk, ami gátolja a nitrogén felvételt. Ráadásul paradicsom esetében a brix-fok kialakításában a kénnek kiemelt jelentősége van. Az elemi ként nem, csak szulfát formában tudja felvenni a növény, ami a baktériumoknak hónapokig tartó munkájába kerül. Szóba jöhet még a tioszulfát, ám csak 6,5 pH talajérték felett, mert erősen savanyít.
A kalciumot 95 százalékban gyökéren keresztül veszi fel a növény, s a párolgás húzza felfelé. Magas hőmérsékleten bezárnak a paradicsom sztómái, megszűnik a folyadékáramlás, hiába van a talajban kalcium, nem tudja felvenni. A kálcium-nitrát 80 százalékát leköti a lomb, nem kerül be a bogyóba, ráadásul a nitrogén hatására még több lomb fejlődik, így még kevesebb jut a termésbe. A brix kapcsán a szakember elmondta, mindig a szezon végén kezdünk el gondolkodni. A káliumon kívül többek között szükség van kalciumra, magnéziumra, kénre, amit a tenyészidő végén nem lehet pótolni. Előre biztosítani kell a polifenolok alapanyagát a növények számára.
Huminsavas növénykondícionálással már 2010 óta foglalkozik a Huminisz Kft.Pais istván, a cég ügyvezetője elmondta, számukra fontos, hogy a növény számára könnyen felvehető, jó ár-érték arányú termékeket adjanak a gazdák kezébe. Véleménye szerint felhígult a növénykondícionáló piac, a cég évente számtalan kísérletet végez, ezáltal úgy tudják piaci részesedésüket növelni, hogy az nem megy a minőség rovására. „A lombtrágya kijuttatás nem önmagában értékelhető, hanem a teljes technológia részeként, mindezt növény- és lombanalízisre építve”- fűzte hozzá Prokaj Attila, a Huminisz szaktanácsadója. Egy rosszul megválasztott biostimulátor sokszor nem hozza a várt eredményt, sőt negatív hatással is lehet a növényre.
A paradicsomnál a humin-, fulvosavas kezelés célja a fotoszintézis felpörgetése. Nyáron, a nagy hőmérséklet miatt a klorofil védtelen, de a biostimulátorok hatására 1-1,5 órával is meghosszabbodhat a fotoszintézis. Hatására nem csak javul a beltartalom, hanem 5-6 százalékos brix emelkedés is elérhető. A Huminisz Kft. termékei klasszikus szántóföldi kultúrák mellett a zöldségtermesztésben is alkalmazhatók annak érdekében, hogy a növény ellenállóbb legyen az időjárás, a kártevők vagy akár növényvédelmi kezelések stresszhatásaival szemben.
A szakmai előadások után az UG, a Heinz és a Nunhems fajták bemutatója zajlott, Rajki Attila, Wagner József, Ládi Csaba tájékoztatásával.
