A mintegy 20 000 méhész hazánkban nem mondható széles társadalmi körnek, ám mivel a mindennapokban sok kihívást kell megoldaniuk, számtalan gyakorlati megoldást, eszközt fejlesztenek maguknak. A legtöbb esetben a készítők, ötletgazdák nem rendelkeznek mérnöki diplomával, de a józan ész, a kreativitás, a gyakorlati érzék, továbbá kísérletezési készség az, ami eszközeiket a gyakorlatban is működőképessé teszi. Ezek bemutatását és a méhészek körében való megismertetését tűzte ki célul az a méhészeti innovációs verseny, melyet a Palóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület elnökének, Diósi Lászlónak az ötlete alapján indítottak el két éve, akivel Hevesi Mihály készített interjút.
Hevesi Mihály (H.M.) : Hogyan jött az ötlet?
Diósi László (D.L): A kezdeményezés előzménye, hogy egy megyei méhész családi és közösségi napot szervezünk (immár 11- alkalommal), amit mindig kiegészítünk valamilyen szakmai tartalommal. Közös beszélgetések eredményeként 3 éve életre hívtunk egy nyári szakmai műhelyt , “A méhészet jövője a méhész jövője” címmel. Tettük ezt azért, mert egyrészt úgy láttuk, hogy szép a környezet, ahol mi ezt meg tudjuk valósítani és jó az infrastruktúra. Másrészt pedig a kimutatás szerint az egyesületünk 540 fővel az egyik legnagyobb létszámú méhész egyesület az országban és a megyében az egyetlen méhész szervezet. Úgy gondoltuk, ez jár némi felelősséggel is. Próbálunk a méhészek út keresésében részt venni.
H.M.: Ha jól tudom, az egyesület még az országhatáron túlról is bevonz méhészeket?
D.L.: Az egyesületünknek van egy mézlovagrendje, melyet 2008-ban hoztunk létre. A lovagrend tagjai nem csak Nógrád vármegyeiek, hanem hívtunk a környező vármegyékből, továbbá a Felvidékről is. Térségi együttműködésekben gondolkodunk és vannak közös szakmai, valamint karitatív rendezvényeink is.
H.M.: Ki kapta idén az első díjat?
D.L. Az idei első díjat Neumann György, hódmezővásárhelyi méhész varroa ellen alkalmazható anyazárkájáért kapta, melyet néhány éve hozott létre és fejlesztett ki.
H.M.: Ez egy olasz ötlet alapján továbbfejlesztett nagyon praktikus zárka és Neumann György remek újítása, hogy a zárkát a leghatékonyabban ősszel, szeptember végén, október elején lehet alkalmazni és az atkapopulációt szinte lenullázni akkor, amikor a méhanya is viszonylag könnyen megtalálható. Ráadásul szermaradványok nélkül oldható meg általa a varroa irtása. Ki voltak a további díjazottak?
D.L. A második díjazott Kovács Tibor, ő Tab településről érkezett és a belső kaptárfűtésért kapott értékelést. A harmadik Gere Antal Balázs és Gere Antal Gábor voltak, akik az anyanevelő bölcső formaöntésével kapcsolatban mutattak be újdonságot a méhészek számára. És volt egy közönségdíj, melyet Menyhárt Dénes fehérvárcsurgói méhész kapott a fedelezés munkafolyamatának megkönnyítéséért, a keret-fordító ötletért. Egyébként összesen 12 nevezés érkezett a felhívásunkra
H.M.: Ez a rendezvény egyúttal remek fórum a gyártók számára is, akik akár felvehetik a kapcsolatot a fejlesztőkkel és széles körben is terjeszthetik ezeket az innovációkat. És itt nem csak a díjazottakra gondolok, hanem talán azokra is, akik nem kaptak ugyan értékelést, de ötletükben, innovációjukban azért van potenciál.
D.L.: Igen, a fő cél az, hogy a méhészek megismerjék ezeket az innovációkat, de természetesen a gyártóknak is remek lehetőség megismerni a fejlesztéseket és a fejlesztő méhészeket, nagyon jó partneri kapcsolatok alakulhatnak ki.
H.M.: Kik voltak a zsűri tagok?
D.L.: Idén a bíráló bizottság tagjai voltak: Dr. Rusvai Miklós elnökként; tagokként: Szalay Antal mérnök tanár, Bezzeg László a profi méhészek elnöke, Huler Dániel az OMME képviseletében, valamint Lászka István Attila erdész-méhész.
H.M: Úgy gondolom, hogy egy ilyen egyedülálló kezdeményezéséhez csak gratulálni lehet. Nagyon jó példaként szolgál arra, hogy méhészeknek nem szabad feladniuk, talán épp az ilyen nehéz időkben, amikor a mézünket alig lehet exportra eladni, érdemes valami újat kitalálni és tovább vinni a stafétát. Szívből kívánom, hogy ez a rendezvény hazánk egyik új, nagy méhészeti rendezvényévé nője ki magát. A szép környezet és infrastruktúra ehhez biztosan jó alap lesz.
A méhészeti innovációs versenyt és annak feltételeit az OMME honlapján írják ki. Az idei kiírást lásd itt! Egy rövid videót a rendezvényről pedig itt lehet megnézni: katt ide!
Ajánljuk még méhészeti cikkeinket:
A méhészek újabb rémálma válik valóra hazánkban
