0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 3.

Lejárt az értékesítési rekordok ideje

Közzétette éves faiskolai jelentését a Van Oers holland piacelemző és tanácsadó cég. Az ágazatra vonatkozó legfontosabb megállapítások közt szerepel, hogy több évnyi piaci őrület után minden visszatért a régi kerékvágásba.

A tavaszi faiskolai szezon összességében jól zárult, mindössze néhány vállalkozásnál adódtak gondok. A profit a várakozásoknak megfelelően alakult, egyre nagyobb a nyomás a vállalkozásokon, mert nőnek a kintlévőségek és a fizetési késedelmek, aminek következtében a hitelezési hajlandóság csökkent.

Fontos a piac által elvárt igényekre reagálni. A fotón Bart Rijnen faiskolája Hollandia Észak-Brabant tartományában
Fotó: Pap Edina
A megfelelő megtérülés ellenére a növekvő likviditási gondok miatt a kereskedelmi partnerek egyre kevésbé hajlandók hitelezni, ennek oka többnyire a vállalkozások óvatossága.

Ha a felek a fizetési határidő meghosszabbításáról döntenek, az közvetlen hatással van a kereskedelmi lánc többi résztvevőjére, ez pedig nagy kockázattal járna az egész ágazatra nézve, ezért sokan igyekeznek elkerülni a körbetartozásokat.

Az összegzés szerint 2022 őszén a forgalom erőteljesen visszaesett, ám ez a tendencia 2023 tavaszán már nem folytatódott, sőt ebben az időszakban enyhe növekedés volt tapasztalható a magasabb árak és a kínálat csökkenése ellenére. Az elmúlt évek felfokozott piaci hangulata „visszahűlni” látszik, az értékesítési rekordok ideje lejárt, de ez nem jelenti azt, hogy a szektor elégedetlen lenne a jelenlegi helyzettel.

A teljes 2022–2023-as szezonban a termelők forgalma mintegy 5%-kal csökken.

Szembetűnő, hogy a kereskedőcégek átlagosan 15%-os forgalomcsökkenést tapasztalnak, ami azt jelentheti, hogy a hirtelen emelkedő felvásárlási árakat nem tudták áthárítani a vásárlókra. A visszaesés mértéke cégenként nagyon eltér, összességében azok a termelők számoltak be nagyobb forgalomcsökkenésről, akik hagyományosabb és/vagy tömegnövényeket termelnek. Náluk halmozódott fel nagyobb készlet, amelynek egy részét többen meg is semmisítették. Bükkfajtákból például szokatlanul nagy tételek ragadtak bent a piacon.

Lehetőleg több piacra

A jelentés arra is kitér, hogy azok a cégek a legstabilabbak, amelyek egyszerre több piacot is ki tudnak szolgálni, és ugyanez mondható el a konténeres növényeket termelő vállalkozásokról is, amelyeknek késő tavasszal különösen nagy a forgalmuk. Ugyanakkor szektorszinten figyelni kell a túltermelésre a következő szezonban, mert ha túl sok növény kerül a piacra, az kedvezőtlenül hat majd az árképzésre, ami ismét csak piaci nyugtalansághoz vezet, és az egész faiskolai kereskedelmi lánc számára kedvezőtlen. Fontos, hogy hosszú távú stratégiaként egyre inkább a keresletorientált termelésre álljanak át a vállalkozások.

A kivitel értéke a 2022–2023-as szezonban nem változott érdemben az előző évhez képest, azonban a belföldi forgalom kismértékben csökkent.

Erőteljes forgalomnövekedést tapasztaltak Angliában és Svájcban, illetve kisebb mértékben Norvégiában. Viszont lényegesen kevesebb faiskolai árut exportáltak Németországba, mivel a német faiskolák is túltermeléssel küzdenek, leginkább a Kelet-Európába irányuló export visszaesése miatt.

A kelet-európai bizonytalan piaci helyzet súlyosan érinti a holland termelőket, hiszen a háború előtti időszakhoz képest jelentősen visszaesett a lengyel, a cseh és a magyar export. Noha ezeken a piacokon még bőven van lehetőség a növekedésre, egyelőre hiányzik a stabil politikai háttér. A vállalatoknak azt tanácsolják, hogy igyekezzenek a kockázatukat megosztani, illetve ne egyetlen országra vagy régióra összpontosítsanak, esetleg vegyék fontolóra a termesztési terv módosítását, vagy az értékesítési szezon meghosszabbítását.

Nagyobb munkabérek

A vállalkozásoknak a jövőképre is összpontosítaniuk kell,
nagy kihívás lesz a megfelelő vízellátás. A képen a Sassafras albidum, az egyik legígéretesebb „klímafa” látható Bart Rijnen faiskolájában

Az elmúlt szezonban vezető beosztású munkavállalókból nem mutatkozott hiány. A faiskolai személyzet nagy része továbbra is Romániából érkezik, azonban most az új és tapasztalatlan munkavállalókból van nagyobb kínálat, ez pedig egyúttal a munkaerő költségeinek növekedésével jár. Ezen túlmenően aggodalomra ad okot, hogy bizonyos tevékenységekhez, szakmunkákhoz egyáltalán nem áll rendelkezésre megfelelően képzett munkaerő, és ezen a téren a közeljövőben sem várható fordulat.

Számos cég keres önálló munkavégzésre képes termelési alkalmazottakat, traktorosokat, művezetőket. Megoldást jelentene a tehetséges munkavállalók cégen belüli fejlesztése és oktatása, ehhez pedig a munkavállalók és munkaadók szoros együttműködésére lenne szükség.

A sok egyéb ráfordítás mellett az egy alkalmazottra jutó költségek növekedése is látható, ami a kollektív munkaszerződésekben beállt változások és a minimálbér-emelés eredménye. 2023. március 1-jétől 5%-kal nőttek a szabadföldi termesztésben dolgozó munkavállalók kollektív munkaszerződés szerinti bérei, 2023. december 31-ig pedig további 3%-os béremelkedés várható. A kollektív munkaszerződésben rögzített bérek mellett a minimálbérek is átlagosan 3,13 százalékkal emelkedtek 2023. július 1-jétől. Ez a minimálbér jelenleg havi, de 2024. január 1-jétől minimálórabér szerinti elszámolásra kell átállniuk a termelőknek, és ez várhatóan tovább növeli a személyi költségeket.

Kulcskérdés a vízellátás

Egyre fontosabb a jövőre is összpontosítani, ez vonatkozik a piaci fejlesztésekre, de a fenntarthatóságra és a vízellátásra is, és mindezek tükrében fontos a vállalkozásokat megvizsgálni, elemezni, hogy mennyire „jövőállóak”. Célzott befektetésekkel kell felkészíteni a vállalkozásokat a jövőre, ehhez pedig a vállalkozóknak keresni kell a megbízható kapcsolatokat szektoron belül és kívül is, túlmutatva a saját rövid távú érdekeiken. A legnagyobb kihívás az elemzés szerint kétségtelenül a megfelelő vízellátás: nemcsak az elegendő öntözővíz rendelkezésre bocsátása és megőrzése, hanem a szigorodó előírások teljesítése is. Az már most látszik, hogy egyre több vállalkozó fejleszti öntözőrendszerét, a szintszabályozott vízelvezetéshez, víztározók építéséhez, csepegtető öntözés megvalósításához a holland kormány anyagi támogatást is nyújt. Ugyanakkor a vízkezelés tekintetében nagyon fontos a termelők összefogása, hiszen mindannyiuk közös érdeke a felszíni vizek tisztán és jó minőségben való megőrzése, amelyhez nélkülözhetetlen a környezetvédelmi irányelvek betartása, és azok beépítése a termesztési tervekbe.

Még van mit javítani

Az energiahordozók mellett gyakorlatilag minden háttéripari termék drágult. A műtrágyákon és növényvédő szereken kívül a cserepek, konténerek és közegek áremelkedése volt robbanásszerű, és gondot okozott a piaci kínálat szűkössége is. A korábban felhalmozott készletek 2022–2023-ban a termelőknél már elfogytak. A szaporítóanyag-árak azonban csökkentek, ami növelte a bruttó fedezetet.

A 2022–2023-as szezonban ágazati szinten csökkent az eredményesség. Míg az adózás előtti eredmény tavaly átlagosan a forgalom 25%-át tette ki, addig ez mára 23%-ra csökkent.

A visszaesés különösen az erdei facsemeték, a sövénynövények, valamint a konténeres termesztés területén tapasztalható, míg a törzses fákat és cserjéket termesztő cégeknél nőtt az adózás előtti eredmény.

A jelenség oka, hogy a forgalom csökkent, miközben a költségek emelkedtek, legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek. Ennek hatása a törzses fákat és cserjéket termelő cégeknél enyhébb, mert ezekben az alágazatokban már az előző évben is kevesebbet telepítettek, ebben a szegmensben már értékesítésközpontúbban dolgoznak.

Az őszi időszakra vonatkozó várakozások derűlátók, a termelők szerint lesz elegendő készlet a kereslet kielégítéséhez. Érezhető a különbség a hagyományos és a szoliter növények kereslete közt, ez utóbbiakat termelő cégek jobb eredményre számítanak.

Az összegzés szerint a termelőknek a piac által elvárt igényekre kell fókuszálniuk, ezért a termesztési tervek alapos és kritikus felülvizsgálatára lehet szükség, és az elemzésben az szerepel, hogy ezen a téren még van javítanivaló az ágazatban.

Rass Krisztina

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: