0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

Lótartás: a feles bérleti szerződés szabályai

Jelen gazdasági környezetben egyre nagyobb terhet jelentenek a bér­tar­tóknak az energiaárak, a takarmányárak és a lovászok emelkedő fizetései. A bértartási díjak egyre magasabbak, és senki nem tudja, hogy hol fognak megállni.

Ennek hatására egyre több emberben merül fel a feles tartás.

Illusztráció

A feles tartás egyszerűen fogalmazva egy adott ló bérlését jelenti. Gyakorlatilag a feles bérlő a ló birtokában van, de a tulajdonjogát nem szerzi meg, és bizonyos szabályok betartása mellett használhatja. Ezek a szabályok olyanok, amelyekre a feles bérlőnek amúgy is úgy kellene figyelnie, mintha a sajátjáról lenne szó.

Természetesen a használat pontos szabályait a felek előre meghatározzák egy általuk vagy ügyvéd által szerkesztett okiratban, egyező akarattal minden részletre pontosan kitérve. A következőkben pár hasznos tanácsot írok le, hogy mire kell figyelni, valamint, hogy miket kell rögzíteni a szerződésben.

Mi a cél?

Meg kell határozni pontosan, hogy mi a cél. A cél meghatározása sokat segíthet abban, hogy megfelelő lovat tudjunk választani.

A következő kérdéseket minden esetben szem előtt kell tartani:

Hetente hány napot tudunk lovaglásra fordítani?

Milyen szakágban szeretnénk lovagolni majd a kiválasztott lovat?

Mekkora összeget tudunk erre szánni havonta?

Mennyi ideig szeretnénk bérelni a lovat?

Vagy az esetlegesen felmerülő vételi szándékot is tisztázni kell?

Kritériumok

Mindenképpen kell készíteni egy listát a kívánatos és a nem tolerálható tulajdonságokról.

Például ha alapvetően díjlovaglás céljából keresünk lovat, és emellett változatosságképp ugratni is szeretnénk egy kicsit, akkor hiába mutatnak egy hibátlan ugrólovat, hiába tetszik a hely és kedvező az ár. A díjlovaglás a legfontosabb szempont, az adott ló pedig erre alkalmatlan, így nemet kell mondani.

Érdemes megkérdezni az edzőnket, ha van, hiszen könnyen lehet, hogy tud megfelelő lovat ajánlani.

Alaposan át kell böngészni a feles tartásra vonatkozó hirdetéseket. Azokra a kritériumokra kell koncentrálni, amiket korábban már megfogalmaztunk, és készíteni kell egy listát azokról a lovakról, akik megfelelnek a meghatározott szempontjainknak.
Illusztráció
Fotó: Somogyvári Anett

Ebben a stádiumban már el lehet indulni abba az irányba, hogy kipróbáljuk a kiszemelt lovat. A találkozó megbeszélésekor érdemes egyértelművé tenni, hogy kipróbálás előtt meg akarjuk tekinteni a lovat.

Az első találkozás izgalmában soha sem szabad megfeledkezni a korábban már megfogalmazott célokról és kritériumokról. Alaposan körbe kell nézni a lovardában, meg kell ismerkedni a lótartóval, mindent meg kell tőle kérdezni. Ha nem lovarda, hanem esetleg magánszemély ad bérbe lovat, nemet kell mondani (vagy legalábbis egészséges gyanakvással kell fogadni), ha a ló gazdája, lovasa nem tud vagy nem akar felülni a lóra, esetleg felültet rá valaki mást, mielőtt a feles bérlő lovagolná.

Véleménykérés?

Nyilvánvalóan a feles bérlőnek kell tudnia a legjobban, hogy mit is akar pontosan (mennyit tud szánni rá anyagilag). Emellett ajánlott kikérni egy edző vagy más elismert szakember véleményét, hiszen több szem többet lát. Fontos azonban, hogy a feles bérlő ne hagyja magát rábeszélni semmi olyanra, amiben nem biztos.

A szerződés tartalma

Mindenképpen írásos szerződést érdemes kötni, mely mindkét fél számára egyértelműen lefekteti a feltételeket – még barátok között is.

Ezt vagy két tanú által ellenjegyzett, teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy ügyvéd, esetleg kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba ajánlatos foglalni. Fontos a felek jogait és kötelezettségeit pontosan meghatározni. A szerződés minimális alaki és tartalmi követelményeire a Ptk 6:331. §-ában olvasható, a bérleti szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Illusztráció

A kötelező elemeken túl további kérdéseket is tisztázni kell a szerződésben az adott tényállásra, helyzetre vonatkozóan.

Feladatmegosztás. Tisztázni kell, hogy ki mely napokon hány órát lovagolhat, illetve a ló mely napokon milyen jellegű munkát végezhet. A beosztást úgy kell tehát összeállítani, hogy a lovasok és a ló számára is hosszú távon tartható legyen. Ez a lovasok számára nemcsak lovaglási lehetőség, hanem kötelezettség is, hiszen a lónak akkor is mozognia kell, ha egyik lovasa épp elutazik, lebetegszik vagy épp más programja van. De mindez fordítva is igaz: ha a ló sérülés vagy betegség miatt kiesik a munkából, a mozgatását akkor is meg kell oldani.

Felelősségvállalás. Tisztázni kell, hogy a lovasok önállóan vagy csak edző felügyelete mellett lovagolhatnak, mehetnek-e terepre, átengedhetik-e másnak a lovat.

Költségmegosztás. Rögzíteni kell, hogy ki milyen mértékben viseli a lótartás költségeit. Szem előtt kell tartani, hogy a lótartásnak vannak előre tervezhető költségei, mint a bértartás, az állatorvosi költségek egy része (vakcinázás, féreghajtás, kötelező vérvizsgálat), a patkolás-körmölés, vagy mondjuk a takarmány-kiegészítők beszerzésére fordított költségek.

Számolni kell azonban az előre nem tervezhető kiadásokkal is: ha például a ló megbetegszik és sürgős állatorvosi beavatkozás szükséges, vagy ha harmadik személynek kárt okoz. Meg kell határozni, hogy az előre nem látható költségeket ki viseli.

Lóval kapcsolatos feladatok. Minden lótartónak megvannak a maga bevált lóápolási szokásai, legyen szó a ló, illetve a paták mosásáról, a ló munka utáni leápolásáról, vagy épp a téli nyírásról és takarózásról. Érdemes az alapokat már az együttműködés kezdetén tisztázni.

A szerződés felbontása, megszűnése. A megállapodás fontos része a szerződés felbontásának szabályozása – pontosan le kell írni, hogyan bontható fel a szerződés, ha valamelyik fél úgy kívánja. Ennek több módja is lehet: ha háromhavonként hosszabbítjuk a szerződést, akkor nem kell határozatlan ideig fizetni egy olyan lóért, amit nem szeretnénk lovagolni; de azt is rögzíthetjük, hogy 45 napon belül bármelyik fél különös indok nélkül felmondhatja a bérleti szerződést. A Ptk-ban rögzített általános szerződés-megszűnési okokon kívül célszerű rögzíteni, hogy milyen esetben élhetnek a felek az azonnali hatályú felbontással (például ha valamelyik fél nem a jó gazda gondosságával járt el és a ló egészségi állapotát súlyosan veszélyeztette).

Feles bérlőként meg lehet ízlelni, hogy milyen, amikor saját lova van az embernek, annak minden örömével, bánatával, felelősségével és kötelességével – mégis úgy, hogy mindebben számítani lehet egy másik lovas támogatására.

A másik előnye, hogy lényegesen olcsóbb, ami, mint már a cikk elején is jeleztem, jelen gazdasági helyzetben nem elhanyagolható kritérium.

Dr. Tuska Péter
szakjogász

Forrás: Pegazus

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: