0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 21.

A boroktól a falusi vendégasztalig

Tóth János célja, hogy a maga termesztette szőlőből minél több fajta bort készítsen, amiket minél többen kedvelnek.

Azt, hogy a Tóth-pince borai jók, a szakemberek mellett a vendégek is bizonyítják, akik szervezett gasztronómiai kóstolón vehetnek részt a birtokon.

– Közel öt éve fogadunk vendégeket, akik megkóstolhatják a borainkat, valamint igényes hideg és meleg ételeinket. A feleségemnek is van főállása, de szívesen főz. Kizárólag helyi termékeket használunk, a kiváló szörp, sonka, kolbász és szalonna egytől egyig megbízható forrásból származik. Nem szeretnénk olyan enni–, innivalót adni, amit üzletben is meg lehet vásárolni. Kóstoljanak olyasmit a vendégeim, ami erre a helyre jellemző!

A tapasztalatok azt mutatják, hogy – hál’ Isten! – egyre inkább a minőségi borok fogyasztására van igény. A vendégek nyitottak, ismerik a világ- és a helyi fajtákat, szívesen kóstolnak minél többfélét. Ezért is tartom fontosnak a kínálatom bővítését.

Hogy mik a kedvenceik? Még mindig inkább az illatos fajtákat keresik. Korábban inkább hölgyek kértek Cserszegi fűszerest, de most már idősebb urak is szívesen iszogatják. A rozét is gyakran kérik, keresik. Örülök neki, hogy a fiatalok körében is egyre kedveltebbek a borok. Az én kedvencem? Sokan kérdezik. Minden boromat egy kicsit a gyerekemnek érzem, vagyis mindet szeretem. Ha mégis választani kell, akkor az Olaszrizlinghez nyúlok, mégpedig az újabb változatához. Ugyanis könnyebb, nem olyan kemény, mint a régebbi fajtája. Amúgy a fehérboros piac a könnyedebb, a vörösboros a teltebb borok felé megy. A vendégfogadásra visszatérve el kell mondanom, hogy minden téren segít benne a térségben működő Nyitott Porták Hálózat, aminek mi is tagjai vagyunk.

Miközben érkeznek a vendégek, a szüret is megkezdődik. A Tóth-pincében minden fajtát külön szednek és dolgoznak fel, és idén az Irsai Olivérrel kezdték a szedést.

– Az idei év szőlészeti szempontból normálisan indult, szépen alakult a rügyfakadás, aztán jött egy hatalmas fagy, majd még pár kisebb. A gyümölcsöt az utolsó szálig elvitte, azonban a szőlőt, szerencsére, nem bántotta a hideg, szépen megeredt. A nyár nem indult jól, a sok eső sok munkafázist ellehetetlenített. El kellett találni a permetezés idejét, és még azt is, hogy a sok csapadék miatt mikor lehet elvégezni. Úgy látom, ha a mennyiség esetleg kisebb is lesz az átlagosnál, de az időjárás kellően naposan alakult, jó terméssel számolok. Hozzá kell tennem, hogy még mindig nem kicsi a rizikó, a szüretig még sokat alszik kint a szőlő.

Egyébként mindig azt mondom, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség az elsődleges szempont.

Tóth János elárulta, hogy tervei közül az újabb telepítés áll az első helyen. Igaz, ez sem annyira egyszerű feladat, elsősorban külső okok miatt.

Még több magyar fajtát telepítene a gazda

– Szeretném, ha a közkedvelt világfajták mellett még több magyar fajta volna az ültetvényemben. Vannak üres területeink, amikre telepíteni tudjuk őket. Az a probléma, hogy nincs kézi munkaerő, egyedül pedig túl sok munkát és időt igényel a szőlő művelése, még úgy is, hogy sok mindent gépesítettünk. Nem tudom, hogy merjek-e bővíteni. Megszakadni nem akarok a munkában, és azt sem szeretném, ha gondozatlan lenne az ültetvény, pláne, hogy mindez a minőség rovására menjen. Bízom benne, hogy találunk megoldást, ugyanúgy, ahogy az elmúlt 25 évben minden másra. Folyamatosan haladni tudtunk a korral, mert mindig jött újabb előremutató ötlet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság