Azt, hogy a Tóth-pince borai jók, a szakemberek mellett a vendégek is bizonyítják, akik szervezett gasztronómiai kóstolón vehetnek részt a birtokon.
– Közel öt éve fogadunk vendégeket, akik megkóstolhatják a borainkat, valamint igényes hideg és meleg ételeinket. A feleségemnek is van főállása, de szívesen főz. Kizárólag helyi termékeket használunk, a kiváló szörp, sonka, kolbász és szalonna egytől egyig megbízható forrásból származik. Nem szeretnénk olyan enni–, innivalót adni, amit üzletben is meg lehet vásárolni. Kóstoljanak olyasmit a vendégeim, ami erre a helyre jellemző!
Hogy mik a kedvenceik? Még mindig inkább az illatos fajtákat keresik. Korábban inkább hölgyek kértek Cserszegi fűszerest, de most már idősebb urak is szívesen iszogatják. A rozét is gyakran kérik, keresik. Örülök neki, hogy a fiatalok körében is egyre kedveltebbek a borok. Az én kedvencem? Sokan kérdezik. Minden boromat egy kicsit a gyerekemnek érzem, vagyis mindet szeretem. Ha mégis választani kell, akkor az Olaszrizlinghez nyúlok, mégpedig az újabb változatához. Ugyanis könnyebb, nem olyan kemény, mint a régebbi fajtája. Amúgy a fehérboros piac a könnyedebb, a vörösboros a teltebb borok felé megy. A vendégfogadásra visszatérve el kell mondanom, hogy minden téren segít benne a térségben működő Nyitott Porták Hálózat, aminek mi is tagjai vagyunk.
– Az idei év szőlészeti szempontból normálisan indult, szépen alakult a rügyfakadás, aztán jött egy hatalmas fagy, majd még pár kisebb. A gyümölcsöt az utolsó szálig elvitte, azonban a szőlőt, szerencsére, nem bántotta a hideg, szépen megeredt. A nyár nem indult jól, a sok eső sok munkafázist ellehetetlenített. El kellett találni a permetezés idejét, és még azt is, hogy a sok csapadék miatt mikor lehet elvégezni. Úgy látom, ha a mennyiség esetleg kisebb is lesz az átlagosnál, de az időjárás kellően naposan alakult, jó terméssel számolok. Hozzá kell tennem, hogy még mindig nem kicsi a rizikó, a szüretig még sokat alszik kint a szőlő.
Tóth János elárulta, hogy tervei közül az újabb telepítés áll az első helyen. Igaz, ez sem annyira egyszerű feladat, elsősorban külső okok miatt.

– Szeretném, ha a közkedvelt világfajták mellett még több magyar fajta volna az ültetvényemben. Vannak üres területeink, amikre telepíteni tudjuk őket. Az a probléma, hogy nincs kézi munkaerő, egyedül pedig túl sok munkát és időt igényel a szőlő művelése, még úgy is, hogy sok mindent gépesítettünk. Nem tudom, hogy merjek-e bővíteni. Megszakadni nem akarok a munkában, és azt sem szeretném, ha gondozatlan lenne az ültetvény, pláne, hogy mindez a minőség rovására menjen. Bízom benne, hogy találunk megoldást, ugyanúgy, ahogy az elmúlt 25 évben minden másra. Folyamatosan haladni tudtunk a korral, mert mindig jött újabb előremutató ötlet.