Helyi beszámolók szerint így a természeti katasztrófának nincs jelentős hatása az ország komoly bevételi forrását jelentő kertészeti termelésre.
Ezek a közösségek elsősorban a hegyvidéki turizmusból élnek, nem pedig a mezőgazdaságból. Azok a területek, ahol a nagyobb és kereskedelmi célú mezőgazdaság koncentrálódik, az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon helyezkednek el, ahol a földrengéstől nem keletkeztek anyagi károk, a mezőgazdasági infrastruktúra, az öntözőberendezések nem semmisültek meg. A Freshplaza hírportál összefoglalója a helyi forrásokra hivatkozva azt is megemlíti, hogy bár a növényházak megmozdultak, komolyabb károkról nem számoltak be a termelők. Igaz,
A földrengés egyik legszembetűnőbb következménye a mezőgazdaságban a felszín alatti vízforrások vízhozamának megváltozása, amely helyenként megnőtt, máshol azonban jelentősen csökkent.
