Az EU-ban komoly gazdasági és politikai megfontolás tárgyává vált a közösség közel 60 százalékos energiafüggőségének a csökkentése és a fosszilis energiahordozók minél gyorsabb helyettesítése megújuló energiaforrásokkal. Ugyanakkor az energiaárak (és az élelmiszerárak) emelkedése komoly társadalmi feszültséget idéz elő. Az ÜHG-kibocsátás árainak emelkedése is elősegíti az orosz gáz- és kőolajimporttól való függés csökkentését, amellett, hogy az alacsony ÜHG-kibocsátású alternatív energiaforrásokba való befektetésre ösztönöz.
A dekarbonizáció, azaz a gazdaság szénmentesítése a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való helyettesítését jelenti. A megújuló energia egy része (nap, szél, víz és zöld hidrogén) valóban szénmentes, a másik része viszont megújuló bioszén (bioenergia, bioüzemanyag). A vegyiparban és a műanyag-előállításban is 100 százalékban megújuló szénforrásra (légköri CO2, biomassza, újrahasznosítás) lesz szükség 2050-re (1. ábra).

A fosszilis tüzelőanyagok évi 10 milliárd tonna fosszilis eredetű szenet termelnek, ezzel szemben a mezőgazdaság globálisan 7 milliárd tonna bioszenet állít elő. Ez azt jelenti, hogy a bioszén előállítását a 2,5-szeresére kellene növelni, hogy fedezze az évente felhasznált 10 milliárd tonna fosszilis eredetű szenet. Hozzá kell tenni, hogy a biomassza energia- és szénsűrűsége kisebb, mint a fosszilis erőforrásoké, ugyanakkor alkalmas hő- és villamos energia, valamint bioüzemanyag és bioalapú vegyipari termékek előállítására is.
A műanyagok mindenhol jelen vannak környezetünkben (2. ábra).

Nincs a világnak olyan pontja, amelyik mentes volna mikroműanyagoktól, még a Mount Everesten, 8440 méteres magasságban vett mintákban is kimutatták őket. A mikroműanyagok a talajvízbe jutnak, így a növények öntözésére használt vízbe és az ivóvízbe kerülhetnek, de már a levegőben is nagy mennyiségű mikroműanyag található, ami még komolyabb veszélyt jelent az emberi egészségre. A globális műanyaghulladék mindössze 9 százalékát hasznosítják újra, de még annak során is jelentős mennyiségű mikroműanyag kerül a légkörbe és a vízbe.