0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Rögös lesz az út a klímasemlegességig (3. rész)

Cikkük harmadik részében az EU tervezett nettó nulla CO2-kibocsátását, a körforgásos gazdálkodást és a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerét mutatják be.

Az éghajlat változása tény, még ha az okait vitatják is egyesek. A változás jelentős hatással van életünkre, mindennapjainkra, és a megszokott gazdálkodási formákból elmozdít minket. Az éghajlatváltozás mérséklésére számos erőfeszítést javasolnak. Oláh Judit és Popp József az EU klímasemlegességi stratégiáját elemzik. Cikkük harmadik részében az EU tervezett nettó nulla CO2-kibocsátását, a körforgásos gazdálkodást és a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerét mutatják be.

A kumulatív CO2-kibocsátás 1750–2020 között 1,5 billió tonna volt, és a jelenlegi évi 36 milliárd tonna CO2-kibocsátással alig 40 év alatt újabb 1,5 billió tonna CO2 kerülne a légkörbe. A GDP növekedésével párhuzamosan emelkedő CO2-kibocsátás helyett a kibocsátás leválasztása volna a cél a GDP növekedési ütemétől.

Nettó nulla szén-dioxid-­kibocsátás az EU-ban 2050-re

Az EU vállalta, hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti ÜHG-kibocsátását 2005-höz képest, és hogy 2025-re a nehézipar után a közlekedési ágazatra és az építőiparra is kiterjeszti a CO2-kibocsátás-kereskedelmi rendszert.

Egy tonna CO2-kibocsátás ára az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (Emissions Trading System, ETS) 6 euróról 90-100 euróra nőtt 2017–2023 között.

A talaj kiemelkedő szerepet játszik a szénmegkötésben és széntárolásban (carbon farming), ennek ellenére még nem került szóba a mezőgazdasági termelés (talajművelés) bevonása a CO2-kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe.

Az ÜHG-kibocsátás árainak további növekedésére számíthatunk, mert egyre több ágazat kerül be a kereskedelmi rendszerbe (közlekedés, építőipar stb.).

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: