Az éghajlat változása tény, még ha az okait vitatják is egyesek. A változás jelentős hatással van életünkre, mindennapjainkra, és a megszokott gazdálkodási formákból elmozdít minket. Az éghajlatváltozás mérséklésére számos erőfeszítést javasolnak. Oláh Judit és Popp József az EU klímasemlegességi stratégiáját elemzik. Cikkük második részében az EU jelenlegi energiamixét és az annak radikális megváltoztatását szolgáló REPowerEU tervet mutatják be.
Az Európai Unió a 2020-ig tartó energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseiről szóló 2009/28/EK irányelv előírta, hogy 2020-ra a teljes bruttó energiafelhasználás 20 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon az EU átlagában. Ehhez az egyes tagországok eltérő részesedéssel járultak hozzá, és végül a kötelező 20 százalékos arány helyett 22,1 százalékot ért el az EU.
Az EU-ban 2021-ben a megújuló energiaforrások aránya a teljes bruttó energiafelhasználásban 21,8 százalék volt, szemben a 2020-as 22,1 százalékkal. A tagországok közötti eltérés nagy szóródást mutat (Svédország 62,6%, Finnország 43,1%, Lettország 42,1%, ezzel szemben Luxemburg 11,7%, Málta 12,2% és Hollandia 12,3%). Magyarország 14,1 százalékkal szerepel a listán, ezzel az eredménnyel megközelítette a 14,5 százalékos vállalását. A régió országaival összevetve a középmezőnyben helyezkedünk el, mert a megújuló energia aránya Ausztriában 36,4 százalék, Horvátországban 31,3 százalék, Szlovéniában 25 százalék, Romániában 23,6 százalék, Csehországban 17,7 százalék, Szlovákiában 17,4 százalék, Lengyelországban pedig 15,6 százalék volt 2021-ben.
